Somogyi Lajos első világháborús naplója – 7. rész 1915 júniusának első napjaiban előbb a sztriji fűrészüzem égése, majd Przemyśl visszafoglalásának híre kelt izgalmat. Az orosz visszavonulásnak nem csupán a helyi lakosság örül… Közben az üteg zenekara tovább bővül, a katonák sikeres műsort adnak elő. Diadalmas bevonulás Stanislauba. Kétszer is. Előkerül a focilabda is. A naplóíró […]
Nagykanizsai 20-as honvédek az Isonzónál – 1. rész Az 1917-ben vívott 10. és 11. isonzói csata a nyugati front nagy összecsapásaihoz hasonló igazi nagy felőrlő „anyagcsata” volt, amelyben a szembenálló felek soha korábban nem látott mennyiségű hadianyagot használtak fel és haderőt vetettek be. Az isonzói front minden szakaszán küzdöttek ekkor is magyarországi kiegészítésű alakulatok. A […]
Somogyi Lajos első világháborús naplója – 6. rész 1915 májusában a küzdelem váltakozó sikerekkel folyik. Közben egy felrobbant ágyúcső okoz szomorú szenzációt. Miután az oroszok visszafoglalnak egy fontos magaslatot, és közben nem működtek a telefonvezetékek, hősünket a többi telefonistával együtt büntetésül kikötteti a parancsnok. Később is büntetést kap, ezúttal engedély nélküli alvás miatt. Majd pedig […]
Magyarországon eddig egyetlen magán területen állított első világháborús emlékkeresztről tudtunk. Fodor Sándor zászlós Budapesten, a Körvasút sor 43. szám alatt található keresztjéről megjelent írásunkat olvasta Pipoly János miskolci olvasónk, s ezt követően keresett meg bennünket. Nagymamája testvére, Galvács József emlékére az Abaúj-Torna vármegyei Selyeben állítottak keresztet a dédszülei. Kérésünkre az erről készült fotókon kívül elküldte […]
Somogyi Lajos első világháborús naplója – 5. rész Somogyi Lajos parancsnoka a magyar-német fegyverbarátságot élteti – muzsikaszó mellett: szól a Kék nefelejcs és a Wacht am Rhein, s bőven jut a sörből is mindenkinek. A pécsi 19-es honvédek dicsérete: az orosz megadja magát, ha velük kerül szembe. Hány Somogyi nevű szolgál az ütegben? A naplóíró […]
A település a Duna közelében 1882–83-ban jött létre a Pancsova–Tárcsó közötti út mentén, a vojlovicai erdő melletti ármentes területen. Lakosainak egy része – szlovákok (566 fő) és németek (500 fő) – az egykori árvízkárosult marienfeldiek közül került ki, akiket 1865–1869 között telepítettek az aldunai réti földekre. Az 1867–70-es és az 1870–71-es téli, valamint az 1876-os […]
Somogyi Lajos első világháborús naplója – 4. rész 1915 márciusában tovább folytak a kárpáti téli csata küzdelmei, melyekben Somogyi Lajos ütege az osztrák–magyar Hofmann-hadtest kötelékében, a német Dél hadsereg (Südarmee) alárendeltségében harcolt az oroszok ellen. A naplóíró gyakran élvezi a német bajtársak vendégszeretetét, akiknek „nagyszerű fedezékük van, kályhával, 2 ablakkal” ellátva. Még szivarral is megkínálják […]
A m. kir. szatmári 12. honvéd gyalogezred harcai Kostanjevica térségében 2/2. rész „Ezen zlj (II.) veszteségei felülmúlják a két első vonalbeli zlj vesztségeit, igen tetemesen” – rögzíti a szatmári 12. honvéd gyalogezred ezrednaplója az 1917. május 23-i harcokról szóló összegzésében. Az említett két zászlóalj Kostanjevicától délre húzódó védőszakaszokban volt állásban ezen a napon. A két […]
Somogyi Lajos első világháborús naplója – 3. rész Vidám az élet a tüzérségnél: sütés, főzés, pihenés – ellenségre tüzelés… Hullámzó küzdelem, előrenyomulást visszavonulás követ, és fordítva. Sok a beteg és a sebesült: a naplóírónak is meggyűlik a baja néhány körmével… Ukrán női önkéntesek is feltűnnek a fronton. Hősünk előbb ordonánci feladatokat kap, majd telefonista lesz. […]
A rejtélyes cím két levélre utal, amelyek a Hadtörténelmi Levéltár őrizetében találhatók, az egykori Honvéd Főparancsnokság irattárában. Mindkettő az I. világháború derekán, 1916-ban, illetve 1917-ben íródott, és meglehetősen bizarr, mondhatni észbontó ötletekkel véli megvalósítani a győzelmet… Nézzük, miről is szólnak a több mint egy évszázada őrzött levelek. Íróikat nyilvánvalóan a segítő szándék vezérelhette: ha […]
Legfrissebb hozzászólások
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.