Perczel Mór unokái a Nagy Háborúban 2/1. rész „A Perczelek a harctéren. A bonyhádi Perczel-családnak, mely hagyományaihoz híven mindenkor buzgón és különösen a szabadságharcban önzetlenül szolgálta a hazát munkával és vérrel egyaránt, jelenleg huszonegy tagja teljesít katonai szolgálatot. Perczel József nyugalmazott altábornagynak, néhai Perczel Móric 48-as tábornok, a szenttamási győző fiának négy fia szolgál a […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 16. rész Most a Fiastyúk jobbra van Kemény doktor csapatától, tehát jó az irány. A cipőfeltörés okozta kínok miatt már orvosi segítségre szorulnak néhányan. Vajon hova szökdösnek éjszaka az arabok? Távírópóznák, mint a kultúra hírnökei. Derat pusztulása. Furcsa török hadi szokások. Félelem az arab lázadóktól és az üldöző […]
Zordon (Zubora) István története 2022 tavaszán látogatást tettem Szombathelyen Hideg Istvánnál, akinek impozáns gyűjteménye van a cs. és kir. haditengerészet emlékeiből. Barátom elbüszkélkedett legújabb szerzeményével: a néhány fotóból álló hagyaték egy személy pályafutását kísérte végig. Az első felvétel még a Monarchia idején készült, egy matrózruhás fiatalembert ábrázolt. A többi képen szintén ő volt látható, már […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 15. rész A sivatagi vándorlás gyötrelmei. A legfontosabb, hogy az összeköttetés megmaradjon. Egyre nehezebb a németek által diktált tempót tartani, de a lemaradókra biztos halál vár. Éjjel üvöltenek a sírásók. Újra brit repülők. Végre felbukkan egy falu, ahol van víz, ám az még szűrve és a doktor praktikái […]
Jelentős Zala megyei összefogás eredményeként jelent meg 2021 végén a ZalaSzántói Lokálpatrióta Egyesület kiadásában Szekér Imre Tibor szerkesztésében a Háborús emlékek a császári és királyi 48. gyalogezredről 1914–1918 című kiadványsorozat II. kötete. 2020-ban, a ZalaSzántói Lokálpatrióta Egyesület kiadásában jelent meg a Szekér Imre Tibor által összeállított és szerkesztett, Háborús emlékek a császári és királyi 48. […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 14. rész Hőseink sivatagi vándorlása folytatódik. Napok óta meleg étel nélkül, sakáloktól és hiénáktól kísérve, ellenséges repülőktől rettegve haladnak Damaszkusz felé. A török katonák sanyarú sorsa és Asim bég tragikus halála. Kemény doktor és csapata Dzseras városánál valósággal paradicsomi oázisban érzi magát. Örömük akkor válik teljessé, mikor német […]
A Nagy Háború alatti Pestszentlőrincet bemutató sorozatom előző részében megismerkedhettünk Lipták-gyár által gyártott tüzérségi lőszerekkel, azonban az üzem a haditechnika terén kifejezetten innovatívnak számított, nevéhez fűződik az első magyar harckocsi terve és végeztek itt helikopter-kísérleteket is. A Lipták-gyárban a lövedékek mellett gyártottak aknákat, tábori konyhákat, de a gyár munkatársai két korszakalkotó fejlesztést is megvalósítottak, amellyel […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 13. rész A sivatagban nem az egyenes a legrövidebb út – főleg, ha folyton légitámadásokkal kell számolni. Mindenki retteg a betegségtől és a sebesüléstől, mivel az itt szinte a biztos halállal egyenlő. A szőlő mint manna: jószívű török segítség a magyar testvéreknek. Végre víz! – de a lovaknak […]
Lawrence és az osztrák–magyar tüzérek Valószínűleg sokak nagy filmélménye volt a Magyarországon az 1990-es évek elején bemutatott, minden idők 10 legjobb háborús filmje között számon tartott Arábiai Lawrence című brit filmdráma és annak a hatására el is olvasták a magyarul szintén csak ekkoriban megjelent Lázadás a sivatagban című kötetet is. Vagy épp fordított sorrendben. Rám […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 12. rész 1918. szeptember 21-én Kemény doktor csapata is megkezdi a visszavonulást. A kis kaliberű ütegek dicsérete. Most hiányoznak csak igazán a korábban a törökök által „kölcsönvett” lovak! Megérkezés Es Saltba, majd indulás tovább Damaszkusz felé. A német ápolónők önfeláldozása. A brit légitámadások szörnyűségei. Megválaszolásra vár az örök […]
Legfrissebb hozzászólások
A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)
Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?
Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?
Kedves Zoltán, köszönöm az elismerő szavakat. Ami a kérdést illeti: ha jól emlékszem, akkor ezt a cikket a hivatkozott ápolónői kiskönyv alapján írtam annak idején, és ebben volt a jogszabályi hivatkozás. A jogszabályt magát nem olvastam. A dokumentum az OSZK állományához tartozik, így ott lehet az eredetijét megnézni. A jogszabályt a Kriegsministerium rendeletei között keresném németül, ha frissiben el kellene olvasnom.
Tisztelt Szerző! Kiváló cikk, olvasmányos, mégis rendkívül informatív. A nők szerepét kutatom az első világháborúval kapcsolatosan, a doktori disszertációmhoz tanulmányoznom kellene a tanulmányban szereplő:császári és királyi hadügyminisztérium 1915. évi 29445/14. számú rendeletét. Esetleg hozzáférhető valahol? Nagyon szépen köszönöm!
Örömmel jelenthetem, hogy a véletlennek köszönhetően sikerült azonosítani a képen látható katonát. A későbbiekben ugyanis szerzett egy I. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet is, így vitézzé avatták, ugyanez a képe szerepel a Vitézek Albumában. Fehér János őrmester és valóban nem a 19., hanem a 17. honvéd gyalogezredben szolgált, Osztopánban született.