A Nagy Háború alatti Pestszentlőrincet bemutató sorozatom előző részében láthattuk, hogy a település építőipari, faipari, textilipari, valamint vas- és gépipari gyárai hogyan álltak a háború idején a hadiipar szolgálatába. Nem esett azonban szó a korszak legnagyobb helyi üzeméről. Lipták Pál építési és vasipari gyára a háború folyamán három műszakban lőszertermelésre állt át, és a település […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 6. rész Ezredorvosunk Palesztina felé tartó vonatáról Rajakban leszállva megtudhatjuk, hogy milyen veszélyek leselkednek a helyi tolvajokra, s milyenek a német katonákra. A mindent átható korrupció következményei elkeseredéssel töltik el. Kemény doktor megdöbbenve tapasztalja, milyen gyenge a török katonák ellátása, s elszomorító körülményeket tapasztal a török kórházban is. […]
Mikor jó három évvel ezelőtt itt a blogon Balla Tibor („Van-e, ki e nevet nem ismeri?” – kérdezhetnénk Petőfivel) kiváló tábornokos kézikönyv-sorozatának második kötetét mutattam be az olvasóknak, már akkor szóba került a vállalkozás zárókövének tekinthető harmadik rész, amelyen tudtommal a jeles szerző azóta is gőzerővel dolgozik. Ám közben, mintegy ujjgyakorlatként, most megörvendeztet bennünket egy […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 5. rész Kemény doktortól megtudhatjuk a németek közel-keleti tekintélyének és ugyanakkor rossz hírének is az alapját. Itt már veszélyes szakaszába érkezett hősünk vasutazása: fegyveresek védik a vonatot! S mi vár ránk még? Az arab sivatag jellegzetes állatai és növényei. Miért nem ajánlatos lemaradni a vonatról? Mi köze van […]
Mikor kisgyerek voltam, kíváncsian néztem azt az érdekes üveget, amely a dédnagyanyám ágya melletti kis szekrényen volt elhelyezve és az esti imádkozás után mindig arra tette rózsafüzérjét. Megkérdeztem tőle: „Mama, milyen üveg ez, hogyan került bele a kereszt?” Kezébe fogva az üveget, megsimogatta és ezt mondta: „Nagyapád készítette, amikor nagyon messze, hadifogságban volt.” Bizony, akkor […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 4. rész A szerelvény, amely a frontra tartó egységet szállítja, végre átjut a zord Taurus-hegységen és eléri Adanát, majd Aleppót. Egyre több a szúnyog és egyre nagyobb a hőség, na meg a maláriajárvány. Ráadásul a helyi szembetegség is fenyegeti hősünket. Gazdag történelmi múlt, s szép lányok azért itt […]
Adalékok egy zentai család történetéhez A Mukusból 1896-ban Mezeivé lett zentai családban öt fiúgyermek született. A szülők minden gyermeküket igyekeztek iskoláztatni. Az első világháború kitörése a Mezei család életét is feldúlta. Három fiú bevonult katonának. Egyikük hősi halált halt. A szerencsésen visszatértek és az itthon maradtak élete sem lett azonban mentes a gondoktól, különösen az […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 3. rész Kemény doktor elhagyja Isztambult és a Bagdad-vasúttal indul a közel-keleti frontra. Tudnivalók az utazáshoz: mire figyeljen az utazó le- és felszállásnál, mitől füstöl és tüzesedik a vonat, miért megszívlelendő az „ablakon kihajolni veszélyes” jótanács. A tajtékpipák alapanyaga. Hogyan vásárolnak a németek? És egyáltalán: honnan van ennyi […]
Magyarországon az első világháború kirobbanásakor több ezer, a területén tartózkodó, a Monarchiával hadiállapotba került ország állampolgárát helyezték a hatóságok rendőri felügyelet vagy őrizet alá. Rajtuk kívül olyanok is közbiztonsági őrizet alá kerültek, akik ugyan magyar állampolgárok voltak, de a polgári vagy a katonai hatóságok „a hadviselés és a közbiztonság” szempontjából aggályosnak tartották őket. Ezeknek a […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 2. rész Hogy a török főváros rabul ejtette Kemény doktort, az már az előző részből nyilvánvalóvá vált. Ezúttal Isztambul látnivalói közül különösen a hölgyek iránti elragadtatásának ad hangot. Láthatóan alapos ismeretekkel rendelkezik a fátyolviselés értelméről és jelentőségéről, miközben felvilágosít bennünket az európai férfiakra levantei hódításaik során leselkedő veszélyek […]
Legfrissebb hozzászólások
A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)
Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?
Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?
Kedves Zoltán, köszönöm az elismerő szavakat. Ami a kérdést illeti: ha jól emlékszem, akkor ezt a cikket a hivatkozott ápolónői kiskönyv alapján írtam annak idején, és ebben volt a jogszabályi hivatkozás. A jogszabályt magát nem olvastam. A dokumentum az OSZK állományához tartozik, így ott lehet az eredetijét megnézni. A jogszabályt a Kriegsministerium rendeletei között keresném németül, ha frissiben el kellene olvasnom.
Tisztelt Szerző! Kiváló cikk, olvasmányos, mégis rendkívül informatív. A nők szerepét kutatom az első világháborúval kapcsolatosan, a doktori disszertációmhoz tanulmányoznom kellene a tanulmányban szereplő:császári és királyi hadügyminisztérium 1915. évi 29445/14. számú rendeletét. Esetleg hozzáférhető valahol? Nagyon szépen köszönöm!
Örömmel jelenthetem, hogy a véletlennek köszönhetően sikerült azonosítani a képen látható katonát. A későbbiekben ugyanis szerzett egy I. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet is, így vitézzé avatták, ugyanez a képe szerepel a Vitézek Albumában. Fehér János őrmester és valóban nem a 19., hanem a 17. honvéd gyalogezredben szolgált, Osztopánban született.