Hadifoglyok, dezertőrök

Juhász Balázs új kötetéről Idén ősszel jelent meg blogunk állandó szerzője, s alapítványunk lelkes segítője, Juhász Balázs Hadifoglyok, dezertőrök. Magyar katonák az olasz hátországban 1915–1920 című új kötete a Zrínyi Kiadó gondozásában. 2022. november 15-én az ELTE BTK Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtárában volt a könyv bemutatója. A kötetet Pollmann Ferenc méltatta, aki az elhangzott […]

„Kutya hely, kis pokol ez…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 35. rész 1916 májusában doktorunk segélyhelyét a Tolmein melletti Schlossberg magaslat oldalában rendezik be, ahol a mindkét oldali tüzérség zenebonáját, s az olaszok rendszeres belövéseit élvezve, „kéjes dolog a kitartás” jelszóval viselik a sorsukat, s türelmetlenül várják a Tirolból indult osztrák–magyar offenzíváról érkező híreket…   1916. […]

A két „hazatért” hős: Rind Antal és Sáfrán András

A háború során lehetőség volt arra, hogy a hozzátartozók – az erre vonatkozó előírások szigorú betartásával – az elesett/elhunyt katonák földi maradványait hazaszállíttassák és hazai földben helyezzék őket örök nyugalomra. Az Isonzó mellől két bácskai születésű 86-os ezredbeli hősi halott, Rind Antal és Sáfrán András is így térhetett haza.   Az olasz hadvezetés 1915. október […]

„Beugrottak s óriási lármával szúrták, lőtték az olaszt…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 34. rész 1916 áprilisában a tiroli offenzívát várják Tolmeinnél is. Az isonzói hídfőnél harcoló osztrák–magyar alakulatoknak kisebb-nagyobb vállalkozásokat kell végrehajtani az olaszok nyugtalanítására. Doktorunk beszámol ezekről a változó eredménnyel járó akciókról.   [1916.] Április eleje van, ország-világ beszéli már hetek óta, hogy április elején kezdődik az […]

„Ha kell, lopni és sajnos mindig ez kell…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 33. rész 1916 márciusában járunk, Tolmein környékén folyton szakad az eső. A nyugalmasabb időszakban mindkét fél offenzívát vár. Kölcsönösek a szökések, amelynek apropóján a doktorunk megörökíti a cs. és kir. 10. hadsereg cseh dezertálási propagandával kapcsolatban kiadott parancsát. Részletesen leírja azt is, hogyan készült az eddigi, […]

Maderspach Viktor második összecsapásának helyszíne

1916. szeptember 9. és 16. között Maderspach Viktor vadászkülönítménye sikeres portyát hajtott végre a Retyezát hegységben az egykori román határon. A könyvében részletesen megörökített különleges vállalkozás során vívott összecsapás helyszínének az azonosítása volt az egyik célunk, amikor idén nyáron a helyszínt felkerestük. Emellett a hadirégészet módszerét alkalmazva, hadtörténelmi terepelemzéssel igyekeztünk hitelesíteni Maderspach leírását.     […]

„Leírni is rémes, hát látni…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 32. rész 1916 februárjában doktorunk zászlóalja újra a doljei állásokba kerül. A Tolmein melletti, az ezredorvosunk által „rettenetes és hírhedt” területként leírt védelmi szakasznál is van azonban borzalmasabb. Délebbre, a Selónál lévő állásaikat maguk az olaszok ürítik ki február 2-án, mert az már közegészségügyileg jelent rájuk […]

A 30 és feles mozsár telepítése 2/2. rész

Bár a háború kitörésekor a 30,5 cm-es 11 M. mozsár volt az osztrák–magyar haderő egyik legmodernebb lövege, a háború során azért fény derült hiányosságokra is. Ezeket orvosolandó, 1916-ban a „30 és feles” modernizálását határozták el. Ez valójában két párhuzamos fejlesztést takart, az egyikben a meglévő lövegeket modernizálták a lehetőségekhez képest (ezek kapták a 11/16 M. […]

„A golyó, gránát egyformán jár át mindenkit…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 31. rész Doktorunk 1916 januárjában számba veszi zászlóalja Isonzónál addig elszenvedett veszteségeit és megállapítja, hogy kiemelkedően magas az elesettek aránya. A nagyszámú halott méltó eltemetése sem egyszerű feladat, ráadásul sokszor a felekezeti különbségek is nehezítik a megfelelő végtisztesség megadását. A katonák egyéni hősiességére is kapunk a […]

A 30 és feles mozsár telepítése 2/1. rész

A híres 30,5 cm-es 11 M. és 11/16 M. mozsárral már megismerkedhettek olvasóink. Kelemen Ferenc cikkében is olvashattuk, hogy a lövegeket három részre szétszerelve, speciális utánfutókon szállították. A szállítás nagy része, a lehetőségekhez képest, itt is vasúton történt, csak a végső szakaszban alkalmaztak gépi vontatást. A 30 és feles telepítése sem volt azonban egyszerű feladat. […]

Legfrissebb hozzászólások

@Prága Ildikó // 2025.04.14. 08:04„Egyik nap akasztás, másik nap főbelövés, harmadik nap temetés…”

Bali Mihályról egy ráckeresztúri vh-s visszaemlékezésben már olvastam. Herkli Antal nagyapja vitéz Horváth János (8. Klapka huszár) a komáromi külső erődben volt 1915 tavaszán. Ekkor meglátogathatta őt a felesége. Éppen egy katona szökevény nyilvános kivégzése zajlott, az udvaron, amin ők is résztvehettek. Nyanya (Szabó Mária) élete során sokszor felidézte az ott hallottakat. "Bali Mihály hóhér felszólítalak a törvény nevében teljesítsd a kötelességedet! Akassz!"

@Pintér Tamás // 2025.04.12. 17:04„Nemes ellenfél, amelyik elismeri az ellenfele erényét”

Ungaretti a Monte San Michele és San Martino del Carso nagy háborús költője (is) volt. Számtalan emléke van ennek a napjainkban is a hegyen és a faluban egyaránt. A magaslaton a múzeumban az egyik VR film is róla szól, s az ő kései ottani látogatását idézi fel.

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.04.12. 14:04„Nemes ellenfél, amelyik elismeri az ellenfele erényét”

"Il nome di Gorizia...era. Il nome di una comune sofferenza,la nostra e quella di chi ci stava di fronte e che dicevano il nemico,ma che noi,pure facendo senza viltà il nostro cieco dovere,chiamavamo nel nostro cuore fratello"Giuseppe Ungaretti 1916- 1966 költő

@Gombos Attila Barna // 2025.04.01. 18:04„Érdemes volt-e hazajönni?”

Gratulálok az újabb kiadványhoz! Igyekszem mihamarabb beszerezni. További munkátokhoz kívánok sok erőt, egészséget: dr. Gombos Attila Debrecenből.

@Pintér Tamás // 2025.03.22. 15:03„Két gránát a lövegállásban robban…”

Fantasztikus, hogy így "egymásra talált" a két történet! Esetleg fotója, írásos dokumentuma is van ebből az időszakból a nagyapjáról?