Cseh Károly, az adai tanító

A Bács-Bodrog vármegyei Adán született Cseh Károly a tanítóképző elvégzését követően szülőhelyén kapott tanítói állást. Jelentős szerepe volt a helyi sportélet megteremtésében. Az első világháború kitörésekor ő sem kerülte el a sorsát: tisztjelöltként került 1915-ben a frontra. 1916-ban a m. kir. 310. honvéd gyalogezredben szolgálva esett orosz hadifogságba. A krasznojarszki hadifogolytáborban ismerkedett meg a kommunista […]

„Tulajdonképpen szigorú fogságról nem is volt szó…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 25. rész 1918. november 28-án Kemény doktor és társai hadifogolytáborba kerülnek. Sorsuk ugyan nem volt irigylésre méltó, ám élvezhették az antant „jóindulatát”… Bezzeg szegény németek! A naplóíró hosszasan elmélkedik arról, hogyan fogadták Vilmos császár bukását az egykori szövetségeseik, és végül arra jut, hogy nem szívesen lenne a franciák […]

Kostanjevica na Krasu karsztba rejtett háborús öröksége

Egy kaverna története egykor és ma A Nagy Háború éveiben az Isonzónál vívott harcok során különös jelentősége volt a kavernáknak. Valamennyinek meg van a maga története. Építésük helyét a legkülönbözőbb szempontok jelölhették ki. A kutató, ha szeretné megismerni egy-egy ilyen építmény történetét, a körülötte, vagy éppen a benne lejátszódott eseményeket, akkor fel kell kutatnia az […]

„Hiába volt annyi év titáni küzdelme…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 24. rész Hőseink végre visszaérkeztek Isztambulba, ahol néhány hónapja e nagy, közel-keleti kalandjuk elkezdődött. A háborúnak vége, a győztes antant a város megszállására készül, ami 1918. november 28-án be is következik. A doktor siratja a németeket, de csodálja a győzteseket (már akik szerinte megérdemlik…). A török vereség következményei: […]

Birinci Dünya Savaşı’nda İstanbul’da Bir Macar Hastanesi: Macar Salib-i Ahmer İdaresindeki Çapa Mecruh Hastahanesi

magyar Çanakkale Muharebeleri esnasında Türk askerlerinin kahramanlığından etkilenen Macar milletvekili Kont László Semsey, 1915 yılı sonunda İstanbul’da bir Macar Hastanesi’nin kurulmasına dair Macar Kızılhaç Cemiyeti (Salib-i Ahmer) Genel Kurulu’na bir önerge vermiştir. Bu girişim Birinci Dünya Savaşı’nda Macarların siyasî, ekonomik ve bilimsel konularda Türklerle olan bağlarının daha da sıkılaştırılmasına yönelik programlar arasında yer almıştır. Daha […]

Egy magyar kórház Konstantinápolyban

Türkçe A Gallipoli-szorosnál vívott véres harcok során mutatott hősies török ellenállást látva gróf Semsey László képviselő 1915 végén javasolta egy magyar kórház felállítását Konstantinápolyban. A Magyar Vörös Kereszt Egylet védnöksége alatt megvalósult vállalkozás egyike volt azon első világháborús magyar kezdeményezéseknek, melyek célja a két szövetséges közötti politikai-gazdasági-tudományos kapcsolatok erősítésére irányult. A legutóbbi, a Gambrinus sörházban […]

„Sok baj van a Liman lányokkal…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 23. rész A naplóíró szerint bámulatos a török katonák igénytelensége és kitartása. Egy kis stratégia: miért lenne nagy baj egy angol partraszállás Adanánál? Kemény doktornak meggyűlik a baja Liman von Sanders leányaival, akikről néhány pletykát is megoszt velünk. Megismerjük Názáret elfoglalásának a történetét. Lehet, hogy árulás okozta a […]

A Kossuth-nóta „áldozata”

Radnóti Lukách Géza vezérőrnagy kalandos élete Eredetileg egy képes Facebook bejegyzésnek indult a dolog. A képen egy lovon ülő honvéd gyalogsági ezredes látható egy kissé rozoga kőfal előtt. A kép hátán a következő kézzel írt felirat olvasható: „Jóbarátunk Lukách Géza tábornok Montenegróban 1915”. Az egy dolog, hogy a képen még „csak” ezredes, ez nyilván megváltozhatott […]

„Egész kis temető támadt egyik napról a másikra…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 22. rész Kemény doktorék csapata 1918. október 8-án végre eléri Aleppót, aminek mindenki nagyon örül. A betegek kórházba kerülhetnek, ám a legtöbben csupán azért, hogy ott hunyják le örökre a szemüket. A naplóíró keserű szavakkal emlékezik meg azokról a társaikról, aki eddig „a háborúnak mindig csak az előnyeit […]

Juhász Balázs: Hadifoglyok, dezertőrök – Magyar katonák az olasz hátországban (1915–1920)

Juhász Balázs könyve az első világháborúban olasz fogságba esett magyar katonák helyzetével, a fogolylét és a hazatérés körülményeivel foglalkozik. A szerző az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa, aki már számos, a témába illő tanulmányt írt az első világháborús olasz front és az Osztrák-Magyar Monarchia katonáinak kapcsolatáról. Jelen kötete széles közönséget céloz meg, miközben igyekszik hozzájárulni az […]

Legfrissebb hozzászólások

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.