Hogy mi az a „nagyháborúlógia”? Nos: ilyen tudományterület valójában nincs is. Illetve csupán virtuálisan létezik. Vagy legalább is jó lenne, ha létezne… Azt gondolom ugyanis, hogy ha az első világháborút a maga komplexitásában akarjuk tanulmányozni, akkor lényegében minden tudományos diszciplína segítségét igénybe kell vennünk, hiszen annak hatása földi létünk valamennyi aspektusán kimutatható, ennélfogva vizsgálható. A […]
Hegedős Károly harctéri emlékei – 1. rész Új sorozat indul a Nagy Háború Blogon. Hegedős Károly építész (1895–1972) hosszú éveken keresztül írta összesen több ezer oldalt kitevő, gazdagon illusztrált emlékiratát, amelyet fiának szánt tanulságul. Az egész életét felölelő írás egyik kötete a Nagy Háborúban megélt kalandokat elevenítette fel. Az egyéves önkéntesként tüzériskolát végzett műegyetemi hallgató […]
magyar Medea era uno di quei comuni della Monarchia Austro-Ungarica presso l’Isonzo i quali furono occupati subito dalle truppe italiane dopo l’entrata in guerra dell’Italia. La linea del Carso era a 10–15 chilometri a est, quindi nel villaggio si insediarono diversi ospedali militari, nei quali curavano sia feriti italiani che austro-ungarici. Quanti morirono negli ospedali […]
italiano Medea egykor az Osztrák–Magyar Monarchia területén fekvő község volt az Isonzó közelében, amit Olaszország hadbalépésével azonnal olasz csapatok szálltak meg. Később 10–15 kilométerre keletre húzódott a doberdói frontvonal, így hadikórházak sora települt a faluba, ahol olasz és osztrák–magyar sebesülteket egyaránt ápoltak. A kórházakban elhunytakat a település katonai temetőjében temették el. Több itt nyugvó osztrák–magyar […]
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 18. rész Hadifogoly magyarjaink fáznak rendesen: az itáliai hegyek között korán jön a tél, ám a szobákban nincs kályha… Szakraida otthonról kért köpenye pedig csak jókora késéssel érkezik meg. Hősünket rendkívül elkeseríti, hogy a fogságot szerencsés módon elkerülő bajtársai számára nyitva áll a hadidicsőségek learatásának lehetősége, míg ő […]
Az első világháborús hadigondozás Magyarországon – 2. A háború kitörése utáni első hetekben megindultak a hadbavonult katonák családtagjainak segélyezésére irányuló különféle társadalmi akciók, azonban ezek összehangolatlansága miatt a kezdeti időszak rendkívül zűrzavaros volt. Ugyanez jellemezte az egyre nagyobb számú, súlyos sebesülés vagy betegség miatt harcképtelenné vált katonák ügyét is: a Magyar Királyságnak jó ideig nem […]
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 17. rész 1916 őszén hősünk fő gondjai: az olaszok nevetségesen kicsinyes szigorúsága és a csehek visszatetszést keltő viselkedése. Fogvatartóik láthatólag rettegnek attól, hogy a hadifoglyok szökést kísérelnek meg; ezt akarják minden eszközzel megakadályozni. Ezért nem kaphatják meg Szakraidáék például a nekik járó pénzt sem… A csehek pedig különállásukkal […]
Üdvözlet a torpedó bootról Az I. világháborúból fennmaradt nagy mennyiségű emlékanyagnak csak egy nagyon kis részét teszik ki a Császári és Királyi Haditengerészetnél szolgált magyar katonák tárgyai, dokumentumai. Dr. Katona József háborús magángyűjteményének magját saját családi emlékei jelentik. Katonaorvos nagyapja őrizte meg azt az érdekes fotólapot is, amelyet egy torpedónaszádon szolgáló magyar torpedómester írt haza […]
A HM HIM Hadtörténelmi Levéltárban őriznek egy különleges iratsorozatot, az úgynevezett felülvizsgálati iratokat. Az 1875 és 1945 között keletkezett 548 dobozból álló iratgyűjtemény számos I. világháborús sérültre is tartalmaz adatot. – Reszegi Zsolt, az intézmény levéltárosa mutatja be a páratlan értékű irategyüttest. Az elmúlt években készült el a felülvizsgálati iratok jegyzéke, mely a HM […]
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 16. rész Fogságban tartott magyarjaink élete a kánikula beálltával csak tovább romlik. A hamarosan jelentkező vízhiány miatt fürdeni nem lehet, a mosdási lehetőség is korlátozott. A táborvezetés pedig visszatartja a foglyok pénzét, így a kantinban sem lehet pótolni, ami éppen hiányzik. A helyi lakosság hangulata is egyre fenyegetőbb: […]
Legfrissebb hozzászólások
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet
Üdvözzöllek e nemes és nehéz témában, sajnos sok munka vár rád, még dícső helyére kerül ez az ídőszak.
Sok sikert kívánok a kutatási területéhez és várjuk a jó és szinvonalas cikkeket ! Üdvözlettel, Ledzényi Péter
"Nem zavarom tovább, folytatom utamat és kedves emlékként vésődik lelkembe e jelenet." Mennyire emberi pillanat egy embertelen háborúban!
1914. őszén vagyunk. A beillesztett alaprajzon szereplő "Ukrajna" felirat sajnos kizökkentett a napló hangulatából. A hadnagy úr történetét természetesen olvasom tovább, köszönöm!
Szép munka, várom a folytatást!