Sallay Gergely: „Hadiszalagon, kardokkal”

Könyvajánló A százéves évforduló kapcsán örvendetes módon megnövekedett az érdeklődés az első világháború iránt, ami maga után vonta a témával foglalkozó publikációk szaporodását is. Az átfogó munkák, naplók, visszaemlékezések mellett szép számmal láttak napvilágot egy-egy szűkebb, speciális témát feldolgozó kötetek is. Így több, falerisztikai tárgyú mű is megjelent az utóbbi időkben magyar nyelven. A teljesség […]

„Pedig én igyekvő tüzértiszt-jelölt voltam…”

Hegedős Károly harctéri emlékei – 8. rész A szorgalmasan végzett gyakorlatok ellenére a lovaglás újabb és újabb formái sok nehézséget okoznak önkénteseinknek. Károlynak büszkeségre ad okot az elkészült egyenruhája, amitől otthonosabban érzi magát a kabarékban is, bár vigyázniuk kell, nehogy palira vegyék őket… Hősünk a sok őrszolgálat, gyakorlat és szórakozás mellett sem mulasztja el azt, […]

„Eltemette gyászos Galícia…”

Képeslap-kincsek 2. Ma képeslap-kincseinkből két, az első világháború idején létesített nyugat-galíciai katonai temető-ábrázolást választottam ki. Mindkettőt az Eduard Strache (1847-1912) politikus, kiadó, újságíró nevével jelzett, csehországi Warnsdorf (ma: Varnsdorf) és Haida (ma: Nový Bor) székhelyű cég nyomta és adta ki, amelyet atyja halála után fia, Robert (1875-1943) vitt tovább, 1917-ben létrehozva még egy bécsi lerakatot […]

„Várjuk a felváltást, mint a megváltást”

Hegedős Károly harctéri emlékei – 7. rész Önkénteseink egyre jobban kiismerik magukat a katonaéletben, de izgalommal várják az első őrszolgálatot, amit a lőszerraktárnál kell adniuk. Az első őrség után egy vizsga letételével az első csillag megszerzésére is lehetőségük nyílik. Első ütközetüket is megvívják, bár ezúttal még nem a harctéren, hanem az őszintén utált trénönkéntesek heccelésével… […]

Mikor halt meg Rubinthy Dezső?

Azok számára, akik gyakran forgatnak 1945 előtti hadtörténelmi szakirodalmat, minden bizonnyal ismerősen csenghet vitéz Rubinthy Dezső vagy Rubint Dezső (mindkét névváltozatot használta) neve. Ő volt az, aki sajtó alá rendezte József főherceg A világháború, amilyennek én láttam címmel megjelent visszaemlékezéseit, ő írta Az összeomlás című kötetet is, amire a két világháború közötti időszakban rendkívül sokan […]

Egy megpróbált élet

Sasi Lajos a Nagy Háborúban A kassai érettségi vizsgát követően könyvelőként dolgozó Sasi Lajos életét is gyökeresen felforgatta az első világháború. 1914-ben őt is behívták katonának, a tartalékos tiszti kiképzést követően karácsonykor már az orosz fronton van. 1915 tavaszán súlyosan megsebesül és hadifogságba esik, ahol három évet tölt. Az első világháborút az olasz fronton 1918 […]

„Sorra került végre az ágyú is…”

Hegedős Károly harctéri emlékei – 6. rész Hősünk lassanként megismerkedik bajtársaival, akik a legkülönbözőbb társadalmi háttérrel érkeztek az önkéntes iskolába. A tanulók a sok gyakorlás következtében egyre ügyesebbé válnak a lovon és az alaki gyakorlatokon egyaránt, bár a kimaradás előtti parancskiadásra felvett nem megfelelő öltözet még képes meglepetéseket okozni. Az iskolában végre elkezdődnek az ágyús […]

Az LZ81 támadása Bukarest ellen

Német katonai léghajók alkalmazása a balkáni fronton az Osztrák–Magyar Monarchia területén létesített bázisról A Nagy Háború második évében, a Görögországban fellépő brit erők térnyerése, a Bulgáriában folyó harcok támogatása, valamint később az Antant oldalán hadba lépett Románia bombázása érdekében, a német és a k.u.k. hadvezetés egy léghajóbázis létesítéséről döntött, amit 1915 októberében-novemberében fel is építettek […]

„Mindenkinek azonnal fel kell ülni a lóra, ha leesett!”

Hegedős Károly harctéri emlékei – 5. rész Az önkéntesek számára az első igazi megpróbáltatás a lovaglóóra lesz. Nem így Károlynak, a kiváló lovasnak, aki magában jót mulat a kezdők szerecsétlenkedésén. Eljönnek az első kimaradások is hétvégenként: Nagyvárad, a Körös-parti Párizs nemcsak a művészek, hanem a tüzérönkéntesek részére is remek lehetőségeket kínál a szórakozásra…   Amikor […]

Egy hatékonyabb megoldás: a Rokkantügyi Hivatal

Az első világháborús hadigondozás Magyarországon – 3. rész A m. kir. Rokkantügyi Hivatalt 1915 szeptemberében állították fel, szervezetét és feladatait a 3.301/1915. M. E. számú rendeletben határozták meg. Felállításával érvényesült a két, e témában legtöbbet hangoztatott elv: a rokkantgondozás állami feladat, s annak fő célja a hadirokkantak keresőképességének visszaállítása. A m. kir. Rokkantügyi Hivatal feladatává […]

Legfrissebb hozzászólások

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.