1904. augusztus 30-án, a boszniai Bilek (ma Bileća, Bosznia–Hercegovina) temetőjében szomorú ceremóniára gyűlt össze a komáromi cs. és kir. 12. „Schmidt táborszernagy” gyalogezred állománya. Ezen a napon egy emlékművet szenteltek fel, amelyen tizenöt katona neve sorakozott – valamennyien legénységi állományúak voltak. A hideg kőbe vésett német nyelvű felirat szerint kötelességük teljesítése közben vesztették életüket 1903. […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 39. rész 1914. december 10-én éjjel a Sabác felé vezető út mellett Sopotnál néhány órát pihen Kemény doktor egészségügyi csapata. Az országútról is igyekszik a zászlóalj maradékát összegyűjteni, ami oly jól sikerül, hogy félő, nagyobb oszlopban már nem fognak tudni tovább haladni, pedig a szerbek a nyomukban járnak. […]
Történetek a 6. isonzói csatából – 3. rész Az anyaezredétől ebben az időszakban kikülönített székesfehérvári 17/I. honvéd zászlóalj 1916. augusztus 5-re virradóra vette át az ún. „Isonzó alvédő szakasz” védelmét, felváltva a nagyváradi 4-es honvédek századait. Az előző napok feszültséggel teli eseményei már előrevetítették, hogy nehéz napok várnak a védőkre. Következett a 6. isonzói csata, […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 38. rész 1914. december 10-én Koceljeva faluban a megáradt Tamnava patak keskeny hídjánál egymást tapossák a visszavonuló csapatok. Tábornokok, tisztek, közkatonák egyaránt a tömegben préselődnek, hogy átjussanak a túloldalra. Eközben egyesek továbbra is a faluban felhalmozott, hamarosan a szerbek kezére jutó raktárkészleteket őrzik, mások eladni próbálják. Kemény doktor […]
A mostani koronavírus (COVID-19) járvány felkeltette az érdeklődést a száz évvel ezelőtti, az első világháború végén kirobbant spanyolnátha-járvány iránt. Különös, hogy milyen kevés könyv szól arról a járványról – szinte kifelejtődött a Nagy Háború történetéből. A szakirodalom jóformán feldolgozatlanul hagyta, az iskolai történelem-tankönyvek éppen hogy csak említik, pedig Európában a 20. század első világjárványában legalább […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 37. rész 1914. december 9-én a Valjevó felől Sabác irányába visszavonuló osztrák–magyar 6. hadsereg soraiban menetel Kemény doktor maroknyi csapata is. Elhagyott felszerelés, döglött lovak szegélyezik a megvert éhező sereg útját, s a nyomukban az üldöző szerb csapatok, amelyek nem kegyelmeznek a lemaradóknak. A Dubovac magaslat melletti völgyben […]
40 éve, 1980. május 4-én – 88 évesen, műtét utáni szövődmények következtében – hunyt el Ljubljanában Josip Broz Tito, a szocialista Jugoszlávia örökös államelnöke, amelynek élén 35 évig állt. Kevésbé ismert, hogy Broz az első világháború során a Monarchia katonájaként szolgált. A kis Jože 1892. május 7-én szegény, 15 gyermekes horvát–szlovén parasztcsalád hetedik gyermekeként látta […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 36. rész A Valjevó körüli harcok során, 1914. december 9-én 8 órakor megindul a szerbek támadása a védekező osztrák–magyar csapatok ellen. A hősünk zászlóalja mögött elhelyezett magyar kezelőszemélyzetű „Kína haubitzok” is beavatkoznak a küzdelembe, így az első rohamot sikeresen visszaveri a szomszédos 6. hegyi dandár. A második támadásnál […]
2020. április 18-án váratlan hirtelenséggel 71 éves korában elhunyt Péter I. Zoltán nagyváradi állandó szerzőnk. A hír nagyon megrendítette szerkesztőségünket. Zolit, ahogy mi emlegettük, több mint 10 éve ismerjük. Személyében a nagy tudású helytörténész és Ady-kutató mellett a 4-es honvédek lelkes kutatóját, s egy jó barátot is elveszítettünk… Péter I. Zoltánnal 2009. december 9-én […]
Történetek a 6. isonzói csatából – 2. rész Sorozatunk előző részében megismerhettük a vizsgált események helyszínét, a Doberdó-fennsík legészakibb, ún. „Isonzó alvédő szakaszát”. A mai részben a feszültségekkel teli 1916. júliusi hónap eseményeit követjük nyomon, a sorsdöntő 6. isonzói csata előtti napokban. 1916. július 5-től a Pour Gyula százados vezette m. kir. székesfehérvári 17/I. […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet