Az elveszett tábornok – 2. rész italiano Heinrich Bolzano (1868–1918) rövidebb helyőrségi és hosszabb vezérkari szolgálat után a Nagy Háború kitörésekor alezredesi rangban szolgálva Budapesten a cs. és kir. kecskeméti 38. gyalogezred egyik zászlóalját vezette, de hamarosan nehezebb és másféle megbízatást kapott: 3 évig irányított egy gyalogezredet, majd egy gyalogdandárt az orosz fronton. Az 1918. […]
Il generale smarrito – 2° parte magyar Heinrich Bolzano (1868–1918) dopo un breve servizio in presidio e uno più lungo di stato maggiore al momento dello scoppio della Grande Guerra prestava servizio con il grado di tenente colonnello a Budapest, in quanto comandante di uno dei battaglioni dell’imperial-regio reggimento di fanteria di Kecskemét N° 38, […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 27. rész 1914. november 30-án katonaorvosunk zászlóalja a 881-es magaslatról Branitići településre vonul, ahol négy nap táborozás és pihenő várna rájuk. A katonák sütnek-főznek, tetvetlenítenek, tisztálkodnak, elmélkednek a helyzetükről. Kemény doktor tábori lapokat ír a harcokban elesettek hozzátartozóinak. A rövid nyugalom gyorsan véget ér, mert december 1-jén megérkezik […]
Körmend az első világháborúban 2017-ben egy helyrajzi, tájtörténeti, kollektív emlékezeti és muzeális gyűjtést megjelenítő kötet jelent meg Móricz Péter jóvoltából, aki Körmend az első világháborúban címen adott közre gyűjteményes kötetet a helyi kulturális központ és könyvtár, a múzeumok segítségével és egyházi emlékanyagok válogatásával. A világháborús szakirodalom és a visszaemlékezések egyre növekvő számban kiadott opuszai […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 26. rész 1914. november 30-án a 881-es magaslat elfoglalását követően hősünk megrázó képekben mutatja be a csatamező állapotát. Az öt napig vívott harcok után megfagyott halottak és súlyos sebesültek fekszenek mindenfelé. A temetés legalább olyan probléma, mint a sebesültek megfelelő ellátása, majd elszállítása, amelyek miatt ezredorvosunk rendre konfliktusba […]
A Doberdó-fennsíkon található San Martino del Carso településről napjainkban kanyargós aszfaltozott út vezet a Monte San Michele felé. A második nagyobb kanyar környéke 1915 októberében és novemberében nagyon súlyos harcok helyszíne volt, itt egy mély dolina pedig különleges események helyszínévé vált. 1915. október 21-én háromnapos tüzérségi előkészítés után kezdődött a 3. isonzói csatában az […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 25. rész Valjevótól délkeletre a 3. hegyi dandár csapatai súlyos harcokat vívnak a Planenica településtől keletre húzódó magaslatok elfoglalásáért. 1914. november 28-án katonaorvosunk Mehán házcsoportnál tartalékban álló zászlóalját is bevetik a hírhedt 881-es csúcs birtoklásáért vívott harcokban. A többször gazdát cserélő magaslatról kiderül, hogy annak három csúcsa is […]
Íme kezdetnek egy korántsem elméleti kérdés: lehetséges-e csinálni olyan háborús játékfilmet (azaz nem dokumentumfilmet), amit utána a hadtörténészek nem kezdenek el élesen kritizálni, sőt ócsárolni? Szinte pontosan három évvel ezelőtt szembesültem ugyanezzel a kérdéssel, amikor a Szürke senkik (Kovács István filmje Köbli Norbert forgatókönyve alapján) osztotta meg nagyjából hasonló módon a nézői közvéleményt. Akkor a […]
1918 tavaszán egy új és minden korábbinál veszélyesebb „háborús találmány” kezdte tizedelni a hadviselők táborát. A spanyolnáthának elnevezett influenzajárvány nem válogatott a különböző országok egyenruhásai között. A magyar királyi miskolci 10. honvédgyalogezred tábori újságjában a betegség az 1918 októberi számokban jelent meg először. A tábori lapban közölt írások a korszakra és a frontkatonákra jellemző – […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 24. rész 1914. november 20-án véget ér a néhány napos Valjevo környéki táborozás, s a 3. hegyi dandárt a Goiginger-hadosztály támogatására vezénylik. A megfogyatkozott, lerongyolódott, mezítlábas, téli ruházat nélküli alakulat nagy hóban vánszorog előre. Ezredorvosunk nagyváradi 37/III. zászlóaljának november 22-én támadnia kellene, de a részeg Krausz főhadnagy hibájából […]
Legfrissebb hozzászólások
It's enormous that you are getting thoughts from this piece of writing as well as from our dialogue made here.
A bosznia-hercegovinai osztrák-magyar katonatemetők kutatása során szembesültünk vele, hogy az első világháború előtt ott eltemetettek harmada-negyede öngyilkosságban hunyt el. Ezért is kerestem meg Kiss Gábor állandó szerzőnket, az osztrák-magyar katonai egészségügy kiváló kutatóját, hogy a témával foglalkoznunk kellene a blogon is. Így kerültek az írásába is a bosznia-hercegovinai esetek Trebinjéből, Nevesinjéből, de bármelyik korabeli helyőrségből bőven lehetne találni még ilyeneket, sok-sok magyarországi szereplővel. Örülök és köszönöm, hogy Gábor felvállalta ezt a nehéz és érzékeny témát! Sok minden van még ebben, amivel érdemes lenne foglalkozni.
Egyszer olvastam egy korabeli novellát, ami erről a témáról szólt. Hőse egy fiatal újonc a kiképzés elején valami engedetlenség miatt kap pár nap fogdát, ezért lemarad az oktatásban. Ezt viszont nem tudja bepótolni, a kiképzők emiatt folyamatosan megalázzák és végül elkeseredésében öngyilkos lesz. De Tömörkénynek is több novellája van a témában, még az egyik kötet címe is erre utal (Katona a kötélen).
A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)
Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?
Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?