Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 15. rész 1914. október 21-én a boszniai Romanija Planina hegyláncon védekező szerbek ellen indított támadás során teljesen kaotikussá válnak az események. A támadó csapatok egymásra lőnek, összekeverednek, majd a saját tüzérség is tűz alá veszi őket. A segélyhelynek újra sok dolga akad. Balogh Sándor őrnagy, a nagyváradi 37/IV-es […]
A 20. század őskatasztrófájának tartott Nagy Háború centenáriumának lezárulásával sem lanyhul az olvasók érdeklődése a világháborús magyar szerepvállalás, a világégés és a trianoni békediktátum következményei iránt. Ismét egy új kötettel bővült a Magyarország első világháborús szerepét és történetét, valamint a háború következményeit egészen 1924-ig összefoglaló kötetek sora, méghozzá az ismert hadtörténész, Balla Tibor tollából. A […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 14. rész A szarajevói kellemes élet csak egyetlen napig tart. 1914. október 19-én a zászlóalj egy kombinált hadosztály részeként bekapcsolódik a Romanija Planina hegyláncon befészkelődő szerb–montenegrói csapatok elleni támadásba. A felvonulás során többször eltévednek, s doktorunk rangidős tisztként vezet kisebb-nagyobb csoportokat. A beérkezésük után október 21-én reggel 8 […]
Részlet Ujházy Sándor most megjelenő emlékiratából Zúgott a Dnyeszter partja címmel Benkő Levente kolozsvári történész, szerkesztő gondozásában a jövő héten jelenik meg Ujházy Sándor emlékirata. Az erdélyi baróti Tortoma Könyvkiadó által a Hadinapló könyvek sorozatban megjelenő kötet szerzője Eger háziezredében, a cs. és kir. egri 60. gyalogezredben szolgált az első világháború idején. Ujházy Sándor a […]
Az első nagy világégésben magyar családok milliói adták a hazának legdrágább kincsüket, gyermeküket, gyermekeiket. Ki egyet, de a többség kettőt, hármat vagy akár többet is. Reszketve és imádkozva várták fiaik hazatértét. Szerencsések voltak, akik ha sebesülten is, de viszontláthatták gyerekeiket. Nagyon sok család élete azonban gyászba borult, mert fiuk, fiaik a harctéren vagy súlyos sebektől […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 13. rész Az 1914. október 5–6-ai súlyos veszteséggel zárult, keserű emlékű Kalinovik melletti csapdából való kijutást követően újra Szarajevóba indítják a 3. hegyi dandár csapatait. A hadvezetőség a hegyek között hóban, fagyban napokon keresztül oda-vissza vándoroltatja az elcsigázott zászlóaljakat. A végsőkig kimerült katonák felsőbb parancsra elvadult lélekkel, irgalom […]
Törzsök Géza tartalékos kadét aspiráns tanító 1914-ben zászlótartóként szolgált a m. kir. budapesti 30. honvéd gyalogezredben a szerb fronton. 1938-ban megírt rövid visszaemlékezésében ennek az időszaknak a megpróbáltatásai is megelevenednek. Blogunkon még 2011 februárjában két posztban is foglalkoztam a frontra vonult ezredek zászlóinak a történetével. (Lásd itt és itt.) A következőkben egy egykori zászlótartó […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 12. rész 1914. október 6-án folytatódik a Kalinovikból Szarajevóba tartó, s az előző nap a szerbek által megtámadott 3. hegyi dandár kálváriája. A viszonylagos éjszakai nyugalmat újra a harc váltja fel. Fennáll az alakulat teljes bekerítésének és felmorzsolódásának a lehetősége. Mindenki igyekszik a bőrét menteni, a sebesültekkel ismét […]
A jó bornak nem kell cégér – tartja a közmondás, ám erről a borkereskedők alighanem másként vélekednek, mivel pontosan tudják, hogy bizony még a legjobb borra is ráfér több-kevesebb hírverés. Alighanem hasonlóképpen áll a dolog a jó könyvvel is: hiszen az olvasót feltétlenül tájékoztatni kell a mégoly sikeresnek számítható publikációk esetében is legalább a megjelenés […]
Amerikai magyar katonák 2. Egy korabeli újságcikk szerint az amerikaiak részéről az első ágyúlövést 1917-ben egy magyar származású katona, bizonyos Arch Sándor adta le a németek ellen. Az I. világháború idején az amerikai hadseregben szolgált magyar származású katonákat bemutató sorozat mai epizódjában szerzőnk e történet igazságtartalmának jár utána. A primer forrásokkal kiegészített kutatásból Arch Sándor […]
Legfrissebb hozzászólások
It's enormous that you are getting thoughts from this piece of writing as well as from our dialogue made here.
A bosznia-hercegovinai osztrák-magyar katonatemetők kutatása során szembesültünk vele, hogy az első világháború előtt ott eltemetettek harmada-negyede öngyilkosságban hunyt el. Ezért is kerestem meg Kiss Gábor állandó szerzőnket, az osztrák-magyar katonai egészségügy kiváló kutatóját, hogy a témával foglalkoznunk kellene a blogon is. Így kerültek az írásába is a bosznia-hercegovinai esetek Trebinjéből, Nevesinjéből, de bármelyik korabeli helyőrségből bőven lehetne találni még ilyeneket, sok-sok magyarországi szereplővel. Örülök és köszönöm, hogy Gábor felvállalta ezt a nehéz és érzékeny témát! Sok minden van még ebben, amivel érdemes lenne foglalkozni.
Egyszer olvastam egy korabeli novellát, ami erről a témáról szólt. Hőse egy fiatal újonc a kiképzés elején valami engedetlenség miatt kap pár nap fogdát, ezért lemarad az oktatásban. Ezt viszont nem tudja bepótolni, a kiképzők emiatt folyamatosan megalázzák és végül elkeseredésében öngyilkos lesz. De Tömörkénynek is több novellája van a témában, még az egyik kötet címe is erre utal (Katona a kötélen).
A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)
Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?
Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?