Részlet Ujházy Sándor most megjelenő emlékiratából Zúgott a Dnyeszter partja címmel Benkő Levente kolozsvári történész, szerkesztő gondozásában a jövő héten jelenik meg Ujházy Sándor emlékirata. Az erdélyi baróti Tortoma Könyvkiadó által a Hadinapló könyvek sorozatban megjelenő kötet szerzője Eger háziezredében, a cs. és kir. egri 60. gyalogezredben szolgált az első világháború idején. Ujházy Sándor a […]
Az első nagy világégésben magyar családok milliói adták a hazának legdrágább kincsüket, gyermeküket, gyermekeiket. Ki egyet, de a többség kettőt, hármat vagy akár többet is. Reszketve és imádkozva várták fiaik hazatértét. Szerencsések voltak, akik ha sebesülten is, de viszontláthatták gyerekeiket. Nagyon sok család élete azonban gyászba borult, mert fiuk, fiaik a harctéren vagy súlyos sebektől […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 13. rész Az 1914. október 5–6-ai súlyos veszteséggel zárult, keserű emlékű Kalinovik melletti csapdából való kijutást követően újra Szarajevóba indítják a 3. hegyi dandár csapatait. A hadvezetőség a hegyek között hóban, fagyban napokon keresztül oda-vissza vándoroltatja az elcsigázott zászlóaljakat. A végsőkig kimerült katonák felsőbb parancsra elvadult lélekkel, irgalom […]
Törzsök Géza tartalékos kadét aspiráns tanító 1914-ben zászlótartóként szolgált a m. kir. budapesti 30. honvéd gyalogezredben a szerb fronton. 1938-ban megírt rövid visszaemlékezésében ennek az időszaknak a megpróbáltatásai is megelevenednek. Blogunkon még 2011 februárjában két posztban is foglalkoztam a frontra vonult ezredek zászlóinak a történetével. (Lásd itt és itt.) A következőkben egy egykori zászlótartó […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 12. rész 1914. október 6-án folytatódik a Kalinovikból Szarajevóba tartó, s az előző nap a szerbek által megtámadott 3. hegyi dandár kálváriája. A viszonylagos éjszakai nyugalmat újra a harc váltja fel. Fennáll az alakulat teljes bekerítésének és felmorzsolódásának a lehetősége. Mindenki igyekszik a bőrét menteni, a sebesültekkel ismét […]
A jó bornak nem kell cégér – tartja a közmondás, ám erről a borkereskedők alighanem másként vélekednek, mivel pontosan tudják, hogy bizony még a legjobb borra is ráfér több-kevesebb hírverés. Alighanem hasonlóképpen áll a dolog a jó könyvvel is: hiszen az olvasót feltétlenül tájékoztatni kell a mégoly sikeresnek számítható publikációk esetében is legalább a megjelenés […]
Amerikai magyar katonák 2. Egy korabeli újságcikk szerint az amerikaiak részéről az első ágyúlövést 1917-ben egy magyar származású katona, bizonyos Arch Sándor adta le a németek ellen. Az I. világháború idején az amerikai hadseregben szolgált magyar származású katonákat bemutató sorozat mai epizódjában szerzőnk e történet igazságtartalmának jár utána. A primer forrásokkal kiegészített kutatásból Arch Sándor […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 11. rész 1914. október 5-én hajnalban Kalinovikból a szerbek által szorongatott Szarajevó megsegítésére vezénylik a 3. hegyi dandárt. A hadvezetőség értesülései szerint szabad az országút, így ott indul meg a menet, akár egy hadgyakorlaton. A vizes, sáros úton, sűrű ködben, szakadó hideg havasesőben az erdősségbe érve azonban váratlanul […]
Jóval az eset után, amikor újra találkoztak és beszélgetésbe elegyedtek, szóba került az illavai fegyencek 1918. őszi váci leveretése. Unger megjegyezte, hogy ha találkozna valamelyikkel a rájuk tüzelő karhatalmisták közül, kitekerné az illető nyakát. Erre válaszul Bertha megmondta, hogy ehhez itt a megfelelő alkalom, mert ő volt az egyik… A fenti kis történetet a […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 10. rész 1914. október 2-án hősünk alakulata több más zászlóaljjal együtt a boszniai Kalinovikból támadást hajt végre a települést szorongató szerbek ellen. Az ellenség nyomában haladva a többnapossá váló akció során ezúttal az időjárás viszontagságai és az éhség kínozza őket leginkább. Közben utánpótlást is kapnak csupa idős, vagy […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet