Képek az asztalfiókból 12. Mai fotónkon tüzértiszteket láthatunk, valószínűleg egy tábori ágyús üteg tisztikarát 1915 második feléből. A tisztek csuka- és tábori szürke ruhadarabok keverékét viselik. Néhányan már kitüntették magukat… A képen tüzérek láthatóak, valószínűleg egy tábori ágyús üteg tisztikara lehet. Szervezetileg az üteg a gyalogság századának felelt meg, s űrmérettől függően 2–6 lövegből állt. […]
Arcok a Nagy Háborúból 17. A német SMS Berlin kiscirkálón szolgáló Dani Tillschneider Hamburgból küldött fotólapot a Baranya megyei Mágocsra a „szébreményű” Ádám Anna kisasszonynak. A német hadihajón szolgáló tengerész magyar nyelven írt üdvözlőlapja sok kérdést felvet, amelyekkel kapcsolatban az olvasóink véleményét is várjuk. Két éve került a kezembe először ez a képeslap: a fotón […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 3. rész Hősünk bosznia-hercegovinai állomáshelyén, Bilekben 1914. augusztus 7-én kezdődnek az összecsapások a határ túloldaláról rendszeresen a Monarchia területére átlépő montenegrói fegyveres csoportokkal. Másnap már halottjaik és sebesültjeik is vannak. Augusztus 15-től a montenegróiak ágyúzni kezdik a bileki erődöket… II. Montenegró 1914. augusztustól szeptember 25-ig Határincidensek Legnagyobb örömünkre […]
Képek az asztalfiókból 11. Az asztalfiókunkból ezúttal egy snájdig, tábori postaszolgálatra beosztott úriember fotója került elő, amelyen a kedvesével együtt látható. A fiók mélye egy másik, valószínűleg szintén őt ábrázoló postás fotót is rejtett, ahol már tábori ruházatban látható, így a tábori posta alkalmazottak egyenruházatának a történetét is röviden bemutatom. A képen egy tábori postaszolgálatra […]
A száz évvel ezelőtt vívott első világháború ugyan köztudomásúlag bővelkedett tragikus epizódokban, ám ezek közül is különösen szívbemarkoló annak a sok ezer osztrák–magyar hadifogolynak a keserves vándorlása, akiket szerb fogva tartóik hajtottak végig Dél-Szerbián, Macedónián és Albánián 1915 őszén, míg el nem érték az Adriai-tenger partját. Tény, hogy ugyanezt az utat járták meg a túlerőben […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 2. rész 1914 júliusának végén a mozgósítást, majd a hadüzenetet követő sorozatos intézkedések teljesen felbolygatják az addig békés bosznia-hercegovinai kisváros, Bilek és az ott állomásozó osztrák–magyar alakulatok életét. A megbízhatatlan szerbeket összegyűjtik, a törököket felfegyverzik. A közeli határ túloldaláról, Montenegró felől is vészjósló hírek érkeznek. Hősünk a tiszti […]
Nikola Pašić 1878-tól vett részt a szerb politikában és 1924-ig volt annak meghatározó személyisége. 1912-től 1918-ig Szerbia külügyminisztere és miniszterelnöke, aki később a béketárgyalásokon az új Szerb–Horvát–Szlovén Királyság küldöttségét vezeti. Ő írja alá a békeszerződést és ő lesz a délszláv állam miniszterelnöke. Nikola Pašić 1845-ben a szerbiai Zaječarban született kereskedőcsalád sarjaként. Fiatalon baloldali és szlavofil […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 1. rész Új naplósorozatot indítunk útjára, amelynek a szerzőjét, dr. Kemény Gyulát már ismerhetik régebbi olvasóink. A közreadásra kerülő írás időrendben az első a katonaorvosunktól ránk maradt naplókból, de talán a háború legkegyetlenebb arcát mutatja az összes közül. A sorozat indítása előtt röviden bemutatjuk a naplóírót és az […]
„Hefty Frigyes tábori pilótánkat, aki légigyőzelmeivel szerzett hírnevet, a Piave frontszakaszon a Nervesa hidak felett egy ellenséges raj légiharcban égve lelőtte. Hefty 5000 méter magasban kiugrott ejtőernyővel s könnyebb sérülésekkel simán leszállt. Hőfer s. k.” A cs. és kir. hadsereg főhadiszállás hivatalos jelentése 1918. augusztus 22-én készült. Az olasz fronton történt szerencsés menekülés a magyar […]
Képek az asztalfiókból 10. A Ludovika Akadémián az uralkodó születésnapján került sor a frissen végzett tisztek avatására. Ferenc József idején ez augusztus 18-át, míg IV. Károly esetében augusztus 17-ét jelentette. Az asztalfiókunkból most az 1917. évi avatás néhány fotója került elő a korabeli sajtó beszámolójával együtt. Írásunkban röviden a tisztképző történetét is áttekintjük. A Ludovika […]
Legfrissebb hozzászólások
It's enormous that you are getting thoughts from this piece of writing as well as from our dialogue made here.
A bosznia-hercegovinai osztrák-magyar katonatemetők kutatása során szembesültünk vele, hogy az első világháború előtt ott eltemetettek harmada-negyede öngyilkosságban hunyt el. Ezért is kerestem meg Kiss Gábor állandó szerzőnket, az osztrák-magyar katonai egészségügy kiváló kutatóját, hogy a témával foglalkoznunk kellene a blogon is. Így kerültek az írásába is a bosznia-hercegovinai esetek Trebinjéből, Nevesinjéből, de bármelyik korabeli helyőrségből bőven lehetne találni még ilyeneket, sok-sok magyarországi szereplővel. Örülök és köszönöm, hogy Gábor felvállalta ezt a nehéz és érzékeny témát! Sok minden van még ebben, amivel érdemes lenne foglalkozni.
Egyszer olvastam egy korabeli novellát, ami erről a témáról szólt. Hőse egy fiatal újonc a kiképzés elején valami engedetlenség miatt kap pár nap fogdát, ezért lemarad az oktatásban. Ezt viszont nem tudja bepótolni, a kiképzők emiatt folyamatosan megalázzák és végül elkeseredésében öngyilkos lesz. De Tömörkénynek is több novellája van a témában, még az egyik kötet címe is erre utal (Katona a kötélen).
A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)
Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?
Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?