A Doberdó-fennsík legsúlyosabb harcainak helyszínén a Monte San Michele magaslatait a déli oldalon körbejárva, a Schönburg-alagút újjáépített bejáratát elhagyva rövidesen elérünk egy útbaigazító táblához, amely az 1-es számú kúp felé mutat. Keskeny ösvényen vezet arra a kis tisztásra, ahonnan a Monte San Michele nyugati oldala már meredekebben lejt. Ma már sűrű, szinte áthatolhatatlan bozót borít […]
Napjainkban már széles körben elterjedt a történettudományban a napló mint elsődleges forrás felhasználása. De mi van, ha a naplóírónk a szöveg vagy a versek helyett inkább a képzőművészet eszközeihez, annak is egy egész különleges válfajához nyúl? Erre a kérdésre kapunk választ, ha belelapozunk Fred G. Reinert közlegény With the 332 Reg. in Italy ’18 – […]
Milyen előzmények vezettek az osztrák–magyar rohamcsapatok megszervezéséhez? Mikor, hogyan, milyen feladattal, fegyverzettel és szervezeti keretek között jöttek létre a rohamalakulatok? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a következőkben. A rohamcsapatok megszervezésének előzményei és körülményei Az I. világháború menetében 1915 elejére – előbb a nyugati, majd a keleti harctéren is – a harcoló felek számára bizonyossá […]
Beöthy-Zsigmond László huszárfőhadnagy élete és lírai harctéri naplója Nemrégiben adatott meg az a megtiszteltetés, hogy kézbe vehettem, digitalizálhattam és feldolgozhattam az egykori magyar királyi debreceni 2. honvéd huszárezred főhadnagyának, vitéz váradi Beöthy-Zsigmond Lászlónak a harctéri naplóját. De ki is volt ez a huszártiszt, s mitől különleges a naplója? Az alábbi írásban erre próbálok választ adni, […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 49. rész Hősünk és szálláscsináló társai 1918. november 4-én hajnali 4 órakor elindulnak a rohamzászlóalj előtt Arabbába. A korábbi harcok helyszínére érnek, s útközben átlépik az egykori osztrák határt. A tiroli csendőröktől újságokat kér, amiben izgatottan keresi a magyarországi híreket… [1918. november 4-én] reggel pont ½ 4-kor […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 48. rész 1918. november 3-án reggel Cencighéből tovább indul a rohamzászlóalj a Cordevole völgyében. Egy éve elhagyott olasz raktárak mellett vonulnak el, ahol a szabadban álló fehérnemű is jobb állapotú, mint, amit a bakák viselnek. Menetközben értesülnek a fegyverszünet megkötéséről. Kókay László keményen fellép a fegyelmet bomlasztó […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 47. rész 1918. november 2-án reggel Peronból elindulva a Cordevole völgyében hősünk szomorúan tapasztalja a lemaradó katonabandák élelemszerző fosztogatását, rablását, s megérti a helyi lakosság dühét. Útközben a magyar tisztek megbeszélik az otthonról kapott értesüléseiket, és indulnának haza a függetlenné váló Magyarország védelmére. 45 km-es fárasztó gyalogút […]
2018 őszén jelent meg Hatos Pál Az elátkozott köztársaság – Az 1918-as összeomlás és forradalom története című kötete. Amit a szerző véghezvitt ebben a rendkívüli érdeklődést kiváltó munkájában, azt akár mítoszrombolásnak is lehetne nevezni, márpedig ez meglehetősen hálátlan műfaj. Hatos tisztában van vele és le is írja: mítoszok helyébe csak mítoszok léphetnek. De hát mit […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 46. rész 1918. november 1-jén a nyugtalan várakozást követően délután fél négykor biztosított menetben indul el Dussánból az utóvédként hátramaradt 46-os rohamszázad. Oregne településen a helyi lakosság viselkedésének a hatására fegyverhasználatra is sor kerül. 10 kilométeres gyalogmenetet követően este 8 órakor Peron mellett a szabad ég alatt […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 45. rész 1918. november 1-jén a 17-es rohamzászlóalj feladata lesz a 17. hadosztály visszavonulásának a fedezése. A 46-os rohamszázad, soraiban Kókay László szakaszával Mean és Dussan települések mellett rendezkedik be védelemre. A visszavonuló csapatok rémisztő híreket hoznak az olasz lakosság lemaradókkal szembeni viselkedéséről Feltrében, s az otthoni […]
Legfrissebb hozzászólások
It's enormous that you are getting thoughts from this piece of writing as well as from our dialogue made here.
A bosznia-hercegovinai osztrák-magyar katonatemetők kutatása során szembesültünk vele, hogy az első világháború előtt ott eltemetettek harmada-negyede öngyilkosságban hunyt el. Ezért is kerestem meg Kiss Gábor állandó szerzőnket, az osztrák-magyar katonai egészségügy kiváló kutatóját, hogy a témával foglalkoznunk kellene a blogon is. Így kerültek az írásába is a bosznia-hercegovinai esetek Trebinjéből, Nevesinjéből, de bármelyik korabeli helyőrségből bőven lehetne találni még ilyeneket, sok-sok magyarországi szereplővel. Örülök és köszönöm, hogy Gábor felvállalta ezt a nehéz és érzékeny témát! Sok minden van még ebben, amivel érdemes lenne foglalkozni.
Egyszer olvastam egy korabeli novellát, ami erről a témáról szólt. Hőse egy fiatal újonc a kiképzés elején valami engedetlenség miatt kap pár nap fogdát, ezért lemarad az oktatásban. Ezt viszont nem tudja bepótolni, a kiképzők emiatt folyamatosan megalázzák és végül elkeseredésében öngyilkos lesz. De Tömörkénynek is több novellája van a témában, még az egyik kötet címe is erre utal (Katona a kötélen).
A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)
Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?
Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?