László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 15. A steppei utazás két újabb napját kísérhetjük figyelemmel. A folyton változó járművek mindig eltérő elhelyezkedési stratégiákat követelnek meg a foglyoktól. A továbbra is egyhangú vidék átszelése közben László József alaposan megfigyelheti a szembejövő tevekaravánok pontos szervezését. Október 5-én egy Alexiovka nevű kis faluban töltik az éjszakát. Hatodik […]
Képek az asztalfiókból 1. A Nagy Háború Blog működése során számtalanszor bebizonyosodott már, hogy egy-egy fotó is sok érdekességgel, újdonsággal és inspirációval szolgálhat az olvasóink számára, és új meg új bejegyzéseket eredményez. Kajon Árpád „asztalfiókjában” sok különleges kép lapul, amelyekről szívesen mesél is. Szerkesztőségünk – és reményeink szerint olvasóink – örömére kinyílik most ez az […]
Új adatok kerültek elő egy korábbi posztunk szereplőjéről, Rózsa Imréről. Négy és fél évnyi hadifogság után, 1919-ben szökött haza a szibériai Berezovkáról. A töredékes iratok alapján Omszktól tudjuk felvázolni hazatérését – egyes kérdésekben azonban egyelőre csak feltételezésekkel élhetünk. De ebből a kevés mozaikdarabból is érdekes és izgalmas kép rajzolódik ki egy viszontagságos, több mint három […]
László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 14. A hosszú és fárasztó utazást egynapos pihenő szakítja meg Szucsiban. A fogoly tisztek kihasználják a lehetőséget, és kirándulást tesznek a környéken, felfedezik a különleges formájú sziklákat, hegyet másznak, sétálnak a település melletti, festői tó partján. Este kötetlen keretek között avatják be egymást a helyi lakosokkal kölcsönösen a […]
Az eredeti tervek szerint 2019. május 17-én szeretett volna a dormánfalvi (Dărmanești) román önkormányzat emlékművet avatni román katonáknak az Úz völgyében, a katonai temetőben, a két világháborúban elesett hősi halottak sírjai felett. A hír egyaránt felzaklatta az erdélyi és a magyarországi közvéleményt. Egy 1940-ben megjelent tudósítás segítségével rekonstruálható a Nagy Háború alatt ott eltemetett 10-es […]
László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 13. Némileg kényelmesebb bricskán folytatják útjukat foglyaink. A lovak egyre fáradtabbak, így az egyik orosz kocsis nemes egyszerűséggel elkobozza két arra járó kazah hátasát. Estére veszedelmesen feltámad a szél, és vészjósló felhők jelennek meg az égen; gyorsan szállást kell tehát találni a faluban, ami azonban nem bizonyul egyszerűnek. […]
Amerikai magyar katonák 1. Ezzel az írással egy kisebb „sorozatot” szeretnék útjára indítani a Nagy Háború Blogon. Ezekben a cikkekben az első világháború idején az amerikai hadseregben szolgált magyar, illetve magyar származású katonák közül szeretnék bemutatni néhányat – amennyire ezt a rendelkezésre álló forrásanyag lehetővé teszi. A sorozat első részében két ohiói magyar történetét ismertetem, […]
László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 12. Reggelente már egyre hűvösebbre fordul az idő, így jó szolgálatot tesznek a korábban beszerzett meleg ruhák. László József a steppei fauna megfigyelésével próbálja lekötni magát, miközben egyre közelednek egy hegység nyúlványaihoz. Útközben kapnak egy harmadik társat is kocsijukra. Éjjelre egy Dobró nevű kis orosz faluban szállnak meg, […]
A háborúban és a hadifogságban szenvedő vallásos katonák milliói mormoltak imát Szűz Máriához. Írásomban a hadifogságban gyötrődő Csirmaz István imáiból válogattam. Ha „A Magyarok Nagyasszonya” kifejezést hallom, mindig a Benczúr-féle oltárkép jelenik meg szemem előtt. A legenda szerint István király 1038. augusztus 15-én (Nagyboldogasszony napján) a halálos ágyán felajánlotta Szűz Máriának Magyarországot. Innen indul a […]
László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 11. A steppei utazás második napján visszaemlékezőnk új útitársat és járművet kap: kétkerekű kazah taligán folytatja útját. Komoly kihívásnak bizonyul rajta úgy elhelyezkedni társával, hogy az ki ne billenjen egyensúlyából. A kellemetlenül rázós úton ráadásul a hátzsákjában kiömlik a sósborszesz és a vizes kulacs, használhatatlanná téve holmijainak jó […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet