A caporettói áttörés után az osztrák–magyar hadsereg egy része az Isonzó és a Piave folyók közötti területen megszálló, vagyis rendőri feladatokat látott el. Ekkor találkoztak azokkal a művekkel, amelyeket Olaszországban az irredentisták hatására készítettek Ferenc József kivégzett merénylőjének emlékére. Azon a vidéken 1917-ben nagyon sokan voltak megszállottak: politikailag és katonailag is. Ki volt az a […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 29. rész 1918. június 22-én hajnalban a Piavén történt kalandos visszatérést követően hősünk a rohamszázad élén immár a folyó keleti oldalán vonul a kijelölt gyülekezési pont felé. A gázmaszkot folyamatosan feltéve tudnak csak haladni a korábbi „gáztromlit” követően keletkezett gázszigetek között. A nyugalomban eltelő nap végén a […]
Scholtz Róbert Gergely régész, történész kutatómunkájának köszönhetően a Nagy Háború elfeledett cigány katonáinak emlékét idéző vándorkiállítás nyílik szeptember 12-én, szerdán délután fél 5-kor a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében (Miskolc, Görgey A. u. 11.). A Hegedűvel és puskával – a Nagy Háború elfeledett cigány katonái (1914-1918) című tárlat megtekinthető szeptember 22-ig […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 28. rész A Montellón tartalékban lévő hősünk alakulatát 1918. június 21-én délután 6 órakor váratlanul éri a Piave keleti oldalára történő visszavonulási parancs. 9 órakor indulniuk is kell. A visszaút sem nélkülözi az izgalmakat. A folyóparton az olasz tüzérség gázgránátjai hatására apokaliptikussá válik a helyzet… Du. […]
A Nagy Háború befejeződésének centenáriuma kapcsán gyakran felmerül a kérdés, hogy lehet-e még újdonsággal szolgálni. A kérdés természetesen költői, a válasz határozott igen, hiszen a családi hagyatékokból nap-nap után bukkannak elő újabb és újabb emlékek. Mindezek lehetőséget adnak arra, hogy pontosabb, élethűbb képet kapjunk a kisemberek sorsáról a 100 éve zajlott I. világháborúban. A […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 27. rész 1918. június 19–20-án hősünk rohamszakasza a Montellón pihen. Újraszervezik a rohamszázad maradékát, és muníciót vételeznek, ha ellentámadásra kellene indulniuk, és ismét beavatkozni az alattuk a síkságon dühöngő küzdelembe. Tönkrement ruházatuk egy részét olaszra cserélik. Szőrösek, mocskosak, kimerültek, betegek és éhesek… Az olasz tüzérség még […]
Könyvajánló A könyvnapra jelent meg Zichy Mihály gondozásában Thallóczy Lajosnak az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött levelezése az első világháború időszakából. A kötetet 2018. augusztus 31-én, a Magyar Könyv Ünnepén, 18 órakor mutatják be a Mátyás templom előtti térségben. Thallóczy Lajos a magyar történelem és tudománytörténet eddig jobbára méltatlanul elfeledett, érdemeihez képest homályban maradó […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 26. rész 1918. június 17-én éjfélkor vad tűzharc robban ki a Sovilla előtti vasúti töltésnél. Hősünk éber géppuskásának köszönhetőn nem lepik meg az olaszok a csapatukat. A támadás a felváltásukra érkező veszprémi 31-es honvédek megérkezéséig még kétszer megismétlődik. Június 18-án délben megjön a régóta várt „abléz”, és […]
Gregor Mayer szakkölteményéről Mérsékelten „élettudós” emberek, hívők vagy honpolgárok, iskolázottak vagy selypegők akár, de szinte mindannyian megfontolt bizalommal vannak minden könyvnemű iránt, nyomtatott iránt, papiros-tisztelettel és írás-respektussal élnek leggyakrabban. Tudományok felől közelítő másféle olvasók pedig hajlamosak a „jobban tudás”, a felülbírálat, a mélyebb megértés felől tekinteni mindenki más opuszára. Az alábbi írás e kettőt ötvözi. […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 25. rész 1918. június 17-én éjjel Kókay László rohamszakaszával a Sovilla előtti vasúti töltésnél éjszakázik. Hadnagyunk visszamenőleg megörökíti saját ezrede és a debreceni 39-esek nagy veszteséggel járó aznapi harcainak történetét. A csak magukkal törődő századbeli tiszttársai végtelenül felbosszantják, és inkább kimegy a rohamistái közé az esőbe. Fáradtságuk […]
Legfrissebb hozzászólások
A bosznia-hercegovinai osztrák-magyar katonatemetők kutatása során szembesültünk vele, hogy az első világháború előtt ott eltemetettek harmada-negyede öngyilkosságban hunyt el. Ezért is kerestem meg Kiss Gábor állandó szerzőnket, az osztrák-magyar katonai egészségügy kiváló kutatóját, hogy a témával foglalkoznunk kellene a blogon is. Így kerültek az írásába is a bosznia-hercegovinai esetek Trebinjéből, Nevesinjéből, de bármelyik korabeli helyőrségből bőven lehetne találni még ilyeneket, sok-sok magyarországi szereplővel. Örülök és köszönöm, hogy Gábor felvállalta ezt a nehéz és érzékeny témát! Sok minden van még ebben, amivel érdemes lenne foglalkozni.
Egyszer olvastam egy korabeli novellát, ami erről a témáról szólt. Hőse egy fiatal újonc a kiképzés elején valami engedetlenség miatt kap pár nap fogdát, ezért lemarad az oktatásban. Ezt viszont nem tudja bepótolni, a kiképzők emiatt folyamatosan megalázzák és végül elkeseredésében öngyilkos lesz. De Tömörkénynek is több novellája van a témában, még az egyik kötet címe is erre utal (Katona a kötélen).
A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)
Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?
Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?
Kedves Zoltán, köszönöm az elismerő szavakat. Ami a kérdést illeti: ha jól emlékszem, akkor ezt a cikket a hivatkozott ápolónői kiskönyv alapján írtam annak idején, és ebben volt a jogszabályi hivatkozás. A jogszabályt magát nem olvastam. A dokumentum az OSZK állományához tartozik, így ott lehet az eredetijét megnézni. A jogszabályt a Kriegsministerium rendeletei között keresném németül, ha frissiben el kellene olvasnom.