2016-ban jelent meg Hermann Attila: „Él magyar, áll Buda még!” A magyar Szent Korona országaiból sorozott lovashadosztályok és dandárok, huszár- és ulánusezredek, rohamfélezredek jelvényei a Nagy Háborúban című kötete. A könyvről Prohászka László írt ismertetőt. Az első világháború centenáriumára emlékezve számos érdekes és értékes kiadvány jelent meg hazánkban. Ezek sorát gyarapította Hermann Attila új […]
Az alábbi posztban Gömöry Árpád, a cs. és kir. debreceni 39. gyalogezred századosa 1914 szeptemberi haditettét mutatjuk be korabeli naplójegyzetei, kitüntetési javaslata és a Katonai Mária Terézia-rend káptalanjához intézett folyamodványa alapján. Ugyanarra az eseményre többször is visszatért a naplójában. Nem véletlenül… A világháborúra vonatkozó személyes források között mindig kiemelt helyet foglalnak el az eseményekkel […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 43. rész Radóc felé indul tovább hősünk üldöző alakulata. Egy erdei tisztáson váratlanul egy 12 év körüli fiúval találkoznak. A hazájuktól messze magyarul megszólaló bukovinai székely fiú nagy hatással van a katonákra, ahogy fordítva is a magyar katonák látványa. Az erdőből kiérve orosz géppuska, majd tüzérségi tűz kényszeríti […]
Első világháborús dokumentumok térképes adatbázisa Az első világháború centenáriumának alkalmából a Hadtörténeti Könyvtár egy térképes megjelenítőre épülő digitális dokumentumtárat hozott létre. A portál az első világháborúban szolgáló magyar alakulatok információs portálja, amelyet a www.magyarezredek.hu címen lehet elérni. A portált a megalkotója, a könyvtár munkatársa, Mohácsi Zoltán mutatja be számunkra. Az elektronikus oldalon olvashatóak és […]
A szabadkai 4-es népfelkelő huszárok 1914. szeptember 6-ai kölpényi tragédiája A Monarchia Szerbia ellen 1914 augusztusában indított sikertelen támadását követően, 1914. szeptember 6-án szerb csapatok keltek át a Száván, s törtek be a Magyar Királyság területére. A Szávakölpénynél öngyilkos ellentámadásra bevetett szabadkai népfelkelő huszárok két szakaszát elfogták, és véres színjáték vette kezdetét. Az egyházi holttányilvánítási […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 42. rész Az Obciana mare elfoglalásáért vívott ütközet után újra megindul a háború minden csínját-bínját ismerő „öreg szakemberek” kígyózó sora Bukovina felé. Az üldöző különítmény ezt követően lemaradó kozák csapattal keveredik újabb kalandba, ami kis híján hősünk életébe kerül. Suczavitzára beérve kellemesebb élményekben lehetne része… Osztagunk két […]
Magyarország déli részén, a szerb határon található Kunbaja, az egykori Bács-Bodrog vármegye (1910-es népszámlálás szerint) 2769 – túlnyomórészt német nemzetiségű – lakossal bíró települése. Kunbaja katonakorú férfi lakosainak nagy részét a cs. és kir. zombori 23. és a m. kir. szabadkai 6. honvéd gyalogezredhez sorozták be. A községi Rókus-kápolna falán elhelyezett emléktábla 115 első világháborúban […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 41. rész Imre hadnagy üldöző különítménye szorosan az oroszok nyomában halad. Egyik magaslatot a másik után foglalják el és elérik az Obcina mare hágóját is. Néhol próbálják ugyan az oroszok megvetni a lábukat, de egy perc nyugalmat nem hagynak a visszavonulóknak. Különösen, ha egy trén oszlopot is elfoghatnak… […]
IV. Károlyról készített fotók Bálványossy Tibor fényképalbumában Egy megszállott fotós a fronton is fényképez és gyűjti a képes emlékeket. Így volt ezzel Bálványossy Tibor is, aki a budapesti egyetemi tanulmányait megszakítva vonult be katonának. A Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltárában őrzött gazdag hagyatéka az uralkodóról is tartalmaz néhány 1917–1918-ban készült felvételt. Bálványossy Tibor […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 40. rész A Moldovica völgyéből Russ Moldovicánál kelet felé előretörve újra a hegyek várnak hősünk üldöző alakulatára. A besötétedő erdőben eltéved a zászlóalj. Hívatják a térképolvasási képességéről elhíresült Imre Gábort, s őt küldik ismét a szakaszával előre, aki Baloghgal együtt egyébként is a menetoszlop elején érzi leginkább elemében […]
Legfrissebb hozzászólások
Good day I am so delighted I found your weblog, I really found you by mistake, while I was browsing on Digg for something else, Anyhow I am here now and would just like to say thank you for a incredible post and a all round thrilling blog (I also love the theme/design), I don’t have time to browse it all at the minute but I have bookmarked it and also added your RSS feeds, so when I have time I will be back to read a lot more, Please do keep up the awesome b.
A bosznia-hercegovinai osztrák-magyar katonatemetők kutatása során szembesültünk vele, hogy az első világháború előtt ott eltemetettek harmada-negyede öngyilkosságban hunyt el. Ezért is kerestem meg Kiss Gábor állandó szerzőnket, az osztrák-magyar katonai egészségügy kiváló kutatóját, hogy a témával foglalkoznunk kellene a blogon is. Így kerültek az írásába is a bosznia-hercegovinai esetek Trebinjéből, Nevesinjéből, de bármelyik korabeli helyőrségből bőven lehetne találni még ilyeneket, sok-sok magyarországi szereplővel. Örülök és köszönöm, hogy Gábor felvállalta ezt a nehéz és érzékeny témát! Sok minden van még ebben, amivel érdemes lenne foglalkozni.
Egyszer olvastam egy korabeli novellát, ami erről a témáról szólt. Hőse egy fiatal újonc a kiképzés elején valami engedetlenség miatt kap pár nap fogdát, ezért lemarad az oktatásban. Ezt viszont nem tudja bepótolni, a kiképzők emiatt folyamatosan megalázzák és végül elkeseredésében öngyilkos lesz. De Tömörkénynek is több novellája van a témában, még az egyik kötet címe is erre utal (Katona a kötélen).
A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)
Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?
Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?