Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 5. rész A műszaki tanfolyam keretében 1917. március 7-én hősünket egy másik építőosztaghoz vezénylik. A többségében csehekből álló császári–királyi 6/14-es népfelkelő munkásosztagban rajta kívül csak egy magyar szolgál. Kostanjevicától délkeletre magyar honvéd ezredek részére építenek kavernákat. Az építési területet azonban belátják az olaszok, és egyes emberekre is […]
Néhány héttel a sikeresen végrehajtott caporettói áttörés után, 1917 novemberében, az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója (I.) IV. Károly látogatást tett az Isonzó mentén, amelynek során ellátogatott a Doberdó-fennsíkra és a Monte San Gabrielére is…. Az uralkodó látogatásáról megjelentek ugyan írások a korabeli napilapokban is, de a legnagyobb részletességgel egy tábori újságban, A Négyes Honvédek Tábori […]
A caporettói áttörés olasz bejelentése A csaták után mindig a győztesek kürtölik elsőnek világgá a sikerüket, a vesztesek pedig próbálják elhallgatni, majd megmagyarázni a kudarcukat, a szégyenüket. Így történt ez a 12. isonzói csata, vagy caporettói áttörés elnevezéssel elhíresült eseménysor esetében is. Wekerle Sándor magyar miniszterelnök már 1917. október 26-án délután fél kettőkor rendkívüli […]
Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 4. rész 1917. február végén – március elején hősünk már alig várja, hogy leteljen a hat hetes műszaki tanfolyam. Az állásépítés untatja, a tájban és a körülötte zajló események megfigyelésében leli örömét, amit szerencsére aprólékosan meg is örökít naplójában… [1917.] február 23. Reggel ¾ 6-kor indulok. […]
Egy szakaszvezető naplójából A Nagy Háborúban részt vevő katonák naplója a kutató számára mindig „gyöngyszem”. Ezek segítségével személyesebbé, sokkal átélhetőbbé válnak a száraz katonai jelentések. Különösen igaz ez, ha a napló írója ráadásul a kutató szülőhelyéről származik. A Duna menti Adonyból a császári és királyi székesfehérvári 69. gyalogezredbe bevonult Pletser Nándor kis naplójába néhány verset […]
Előrenyomulás a Monte San Gabrielétől az Isonzóig 1917 őszén a Monte San Gabrielén harcoló magyar ezredek a gránát szaggatta magaslatot „poklok poklaként” emlegették. Az alábbiakban a caporettói áttörést követő napok történetét mutatom be a hegyen küzdő magyar királyi székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred harcain keresztül. A Monte San Gabrielén zajló harcok ideje alatt „Gyula” fedőnevet […]
Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 3. rész 1917 februárjában hősünk a Golneken folyó műszaki munkák közben, szabadidejében megszemléli a Dutovlje és Kostanjevica között épített tábori vasutat, és gyűjtögeti az olasz röplapokat. Az erődítési munkákkal elégedettek a felettesei, azonban ő egyáltalán nem az előmenetelével… [1917.] február 12. Ma reggel ¾ 6-kor indulunk […]
Bíró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből A közelmúltban egy nagyon érdekes és értékes forráskiadvány jelent meg a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásában, amely Bíró Lajos újságíró, prózaíró és színpadi szerző munkásságának egy kevésbé közismert részletével ismerteti meg az olvasót. Kevesen tudják ugyanis, hogy Bíró az első világháború során, 1914-től 1916-ig a Pester Lloyd […]
Vers a lövészárokból 1915. november 1-jén, a magyar királyi nagyváradi 4. honvéd gyalogezred „A. A.” monogramot viselő ismeretlen honvédje, miközben alakulata a Monte San Michelén állomásozott, a harcok szünetében egy verset vetett papírra. 1915 októberének utolsó napjaiban a magyar királyi nagyváradi 4. honvéd gyalogezred nagy veszteségekkel járó harcokban védte állásait San Martino község közelében. […]
Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 2. rész Megszaporodtak a 30 és felesek – állapítja meg hősünk 1917 februárjának első heteiben Lipa környékén. A viszonylag nyugalmas időszakot kihasználva – a Golneken folyó műszaki munkálatok felügyelete mellett – a környékben tesz látogatásokat és érdeklődve szemléli Komeni-fennsík mozgalmas életét. [1917.] február 1. Reggel a […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet