A település a Duna közelében 1882–83-ban jött létre a Pancsova–Tárcsó közötti út mentén, a vojlovicai erdő melletti ármentes területen. Lakosainak egy része – szlovákok (566 fő) és németek (500 fő) – az egykori árvízkárosult marienfeldiek közül került ki, akiket 1865–1869 között telepítettek az aldunai réti földekre. Az 1867–70-es és az 1870–71-es téli, valamint az 1876-os […]
Somogyi Lajos első világháborús naplója – 4. rész 1915 márciusában tovább folytak a kárpáti téli csata küzdelmei, melyekben Somogyi Lajos ütege az osztrák–magyar Hofmann-hadtest kötelékében, a német Dél hadsereg (Südarmee) alárendeltségében harcolt az oroszok ellen. A naplóíró gyakran élvezi a német bajtársak vendégszeretetét, akiknek „nagyszerű fedezékük van, kályhával, 2 ablakkal” ellátva. Még szivarral is megkínálják […]
Somogyi Lajos első világháborús naplója – 3. rész Vidám az élet a tüzérségnél: sütés, főzés, pihenés – ellenségre tüzelés… Hullámzó küzdelem, előrenyomulást visszavonulás követ, és fordítva. Sok a beteg és a sebesült: a naplóírónak is meggyűlik a baja néhány körmével… Ukrán női önkéntesek is feltűnnek a fronton. Hősünk előbb ordonánci feladatokat kap, majd telefonista lesz. […]
Somogyi Lajos első világháborús naplója – 2. rész 1915 januárjában a Vereckei-hágónál hősünknek a gyomorhurutjára kakaót rendelt az orvos, kérdéses azonban, hozzájut-e a „gyógyszerhez”. Amúgy a katonák viszonylagos jólétben élnek, míg a zsidó árusokat el nem távolítják a csendőrök a front közeléből… A térségbe német csapatok érkeznek segítségül az oroszok visszaszorítására. Heves harcok után ez […]
Somogyi Lajos első világháborús naplója – 1. rész A sorozat első részében a naplóíró röviden összefoglalja, mi történt vele a kiképzés alatt. 1914. december 7-én indulás! Először Miskolcra, karácsony után pedig az is kiderült, hogy az orosz frontra, pontosabban a Vereckei-hágóhoz. „Még egyszer sem lőttünk idáig és most egyenesen a tűzvonalba hoztak” – zsörtölődik hősünk. […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 29. rész Az út hazafelé tengeri aknák között vezet. Egyéb lehetséges veszélyforrások: lázadás, tengeri rablók, antant ellenőrzés. A tengeri betegség ezekhez képest ugyan kevésbé súlyos, mégis alaposan megviseli az utasokat. Szénfelvétel karanténzászló alatt. A Monarchia felbomlásának szembetűnő jelei: a kikötőkben mindenütt olasz zászlók, a hazatérőknek külön osztrák és […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 28. rész Különféle elképzelések a hazajutásra. A tengeri út megoldódni látszik, ám a szárazföldön már nehezebb a helyzet. Mackensen magyarországi internálásának híre Isztambulba is eljut és Kemény doktoréknak sok nehézséget okoz. Végre megvan a hajó, amely honfitársainkat reményeik szerint hazaszállítja majd. A Resid pasa azonban előbb alapos átalakítást […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 27. rész A napló ezen fejezetében Kemény doktor a konstantinápolyi hadifoglyok közötti bolsevik agitációról, egy szélsőbaloldali fordulat létrejöttének kísérletéről számol be. Hogyan és kik között működött a legénység körében a tisztekkel szembeni izgatás? A naplóíró megfejti az egész mozgalom fő motívumát: a „kassza” megszerzésének vágyát… A németekre (akikről […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 26. rész Kemény doktor továbbra is a németeket sajnálja. Mennyivel rosszabb a sorsuk a monarchiabelieknél, akiknek lám az áruló Habsburgok miatt az antant megengedi a hazautazást (igaz saját költségen), feltéve, ha nem engednek németet a hajójukra! Mi magyarok persze a végén pont olyan szerencsétlenek leszünk, mint a németek: […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 25. rész 1918. november 28-án Kemény doktor és társai hadifogolytáborba kerülnek. Sorsuk ugyan nem volt irigylésre méltó, ám élvezhették az antant „jóindulatát”… Bezzeg szegény németek! A naplóíró hosszasan elmélkedik arról, hogyan fogadták Vilmos császár bukását az egykori szövetségeseik, és végül arra jut, hogy nem szívesen lenne a franciák […]