emlékezés

A Magyaros visszavétele

Egy miskolci 10-es honvéd festmény nyomában 1922-től kezdődően lelkes hagyományőrző munka indult be Miskolcon, amely a város első világháborús honvéd ezredének a háborús erőfeszítéseit mutatta be, valamint a bajtársak emlékét kívánta megőrizni. A szerteágazó tevékenységnek egyik legizgalmasabb fejezete a Magyaros visszavétele című festmény sorsa.   Kövér Gyula és Meilinger Dezső alkotásának a története előtt ismerjük […]

100 éve történt…

Tersztyánszky vezérezredes halála és temetése Kereken száz esztendővel ezelőtt, 1921. március 7-én Bécsben elhunyt a Nagy Háború osztrák–magyar tábornoki karának egyik legmagasabb rangot elért magyar képviselője: nádasi Tersztyánszky Károly vezérezredes. A tábornok magyarságát ugyan néhányan kétségbe vonták (Balla Tibor kollégám kitűnő tábornok-lexikonában például gyenge magyartudása miatt, mások az idegen hangzású családnév alapján), mindazonáltal bizonyosan nagy […]

„Eljösztök Váradra?”

Emlékezés Sárközi Zoltánra 2021. február 19-én, életének 56. évében elhunyt Sárközi Zoltán kedves barátunk. A hírt először el sem akartuk hinni, Zoli annyira életteli, vidám személyiség volt a számunkra. Péter I. Zoltán után egy éven belül második kedves nagyváradi lokálpatrióta barátunkat vesztettük el. B. Sárközy Gergely dédunokájára, az ősei, a nagyváradi 4-es honvédek és Nagyvárad […]

Csatametál Belgrád védőiről

Hat évvel ezelőtti sorozatunkban bemutattuk a Motörhead, az Iron Maiden és a Metallica együttesek egy-egy első világháborúról szóló dalát és már akkor tanácsolták az olvasók, hogy foglalkozzunk a svéd Sabaton együttes munkásságával is. Valóban, ők is többször énekelnek a Nagy Háborúról – 2019-ben kiadtak egy The Great War című lemezt is – de a korábbi […]

Mikor halt meg Rubinthy Dezső?

Azok számára, akik gyakran forgatnak 1945 előtti hadtörténelmi szakirodalmat, minden bizonnyal ismerősen csenghet vitéz Rubinthy Dezső vagy Rubint Dezső (mindkét névváltozatot használta) neve. Ő volt az, aki sajtó alá rendezte József főherceg A világháború, amilyennek én láttam címmel megjelent visszaemlékezéseit, ő írta Az összeomlás című kötetet is, amire a két világháború közötti időszakban rendkívül sokan […]

A bileki halálmars

1904. augusztus 30-án, a boszniai Bilek (ma Bileća, Bosznia–Hercegovina) temetőjében szomorú ceremóniára gyűlt össze a komáromi cs. és kir. 12. „Schmidt táborszernagy” gyalogezred állománya. Ezen a napon egy emlékművet szenteltek fel, amelyen tizenöt katona neve sorakozott – valamennyien legénységi állományúak voltak. A hideg kőbe vésett német nyelvű felirat szerint kötelességük teljesítése közben vesztették életüket 1903. […]

Emlékezés Péter I. Zoltánra

2020. április 18-án váratlan hirtelenséggel 71 éves korában elhunyt Péter I. Zoltán nagyváradi állandó szerzőnk. A hír nagyon megrendítette szerkesztőségünket. Zolit, ahogy mi emlegettük, több mint 10 éve ismerjük. Személyében a nagy tudású helytörténész és Ady-kutató mellett a 4-es honvédek lelkes kutatóját, s egy jó barátot is elveszítettünk…   Péter I. Zoltánnal 2009. december 9-én […]

Hősök, nemzettudat, olvasatok

Száz esztendeje, hogy a nemzetek közötti erőszak „világméretűvé”, világháborúvá, vagy az emlékezet szárnyán „A Nagy Háborúvá” váló eseménysorában a lelkes honfi-lelkesültség az első frontélmények nyomában óriási veszteségekkel, kudarcokkal, fájó sebekkel és hatalmas vérveszteséggel járó területrabló kalandba változott át. Az első sebesültvonatok, a későbbi (még hatalmasabb és kiterjedtebb) vérveszteséget szimbolizáló gyászhírek, az életre szólóan sérült, leszázalékoltan […]

Pándi bakák az első nagy világégésben

A Tápió-vidék szélén található Pánd község lakóinak a száma az első világháború kitörésekor közel 2000 fő volt. A település hadköteles korú férfi lakosai közül 307-en vonultak be katonai szolgálatra, javarészt a magyar királyi budapesti 29. honvéd gyalogezred és a császári és királyi 68. jászkun gyalogezred kötelékébe. 84 pándi baka sosem tért haza. A község első […]

Tervek honvéd emlékmű építésére az Isonzónál

1916 tavaszán az Isonzónál, a Monte San Michelén, majd 1917 decemberében a Monte San Gabrielén is felvetődött az ott elesett magyar hősök emlékét őrző monumentum állításának a gondolata, amit a közelmúltban előkerült levéltári források is bizonyítanak.   A Doberdó-fennsíkon zajlott legsúlyosabb harcok színhelyén, a Monte San Michele véráztatta kúpján ma egy olaszok által 1917-ben emelt […]