Az I. világháború folyamán a tüzérség csatadöntő szerepre tett szert. Talán ez volt az a fegyvernem, ami a legnagyobb minőségi és mennyiségi átalakuláson ment át a korszakban. Különösen igaz ez az éppen csak megalakult honvédtüzérségre. Ezt a fejlődést szeretném bemutatni a Király Iván naplójából megismert 41. honvéd tábori tüzérdandáron keresztül. Tábori tüzérdandárok a háború kezdetén […]
Bár a háború kitörésekor a 30,5 cm-es 11 M. mozsár volt az osztrák–magyar haderő egyik legmodernebb lövege, a háború során azért fény derült hiányosságokra is. Ezeket orvosolandó, 1916-ban a „30 és feles” modernizálását határozták el. Ez valójában két párhuzamos fejlesztést takart, az egyikben a meglévő lövegeket modernizálták a lehetőségekhez képest (ezek kapták a 11/16 M. […]
A híres 30,5 cm-es 11 M. és 11/16 M. mozsárral már megismerkedhettek olvasóink. Kelemen Ferenc cikkében is olvashattuk, hogy a lövegeket három részre szétszerelve, speciális utánfutókon szállították. A szállítás nagy része, a lehetőségekhez képest, itt is vasúton történt, csak a végső szakaszban alkalmaztak gépi vontatást. A 30 és feles telepítése sem volt azonban egyszerű feladat. […]
2/2. rész Az első világháború leghíresebb osztrák–magyar fegyvere, az akkoriban csak 30 és felesnek nevezett, 30,5 cm-es 1911M és utódja az 1916M mozsár részére különböző lőszereket fejlesztettek. A leküzdendő céltól függően alkalmazták az 1911/9M rombológránátot, az 1915/9M könnyű rombológránátot vagy éppen élőerő ellen az 1915M gránát-srapnelt. A borzasztó erejű hatás mellett a különböző lőportöltetek segítségével […]
2/1. rész Az I. világháború elhúzódó harcai lassan kétségeket ébresztettek a katonákban és a lakosságban arra vonatkozóan, hogy ki és mikor nyeri meg a háborút. A kétségek eloszlatása a propagandisták feladata volt, akik előbb a hősies fegyvertényeket, majd a hatásos fegyvereket ismertették meg a civilekkel, akik joggal hihették, hogy ezen fegyvereink szétzúzzák az ellenség állásait, […]
„Navigare necesse est” – ennek a szellemében tevékenykedett a Bodrog monitor is a Nagy Háborúban a Dunán fel, és le a Fekete tengerig, s majdnem vissza… Dr. Katona József írásában néhány korabeli fotólap apropóján emlékezik meg a napjainkban újjáéledt Bodrogról. A császári és királyi flotta megrendelésére az első monitor pár 1871-ben készült el, amelyek […]
A Nagy Háború állásharcai számos új eszköz és taktika kifejlesztését idézték elő, a harci gázok, a tankok vagy a rohamharcászat mind a megmerevedett vonalak ellen keresett megoldásként jelent meg. Bár a tűz alkalmazása egyike a legősibb harcászati módszereknek, az I. világháborúban a használatát újabb, modernebb formába öntötték. A posztban a lángszóró használatát és az osztrák–magyar […]
A XIX. század közepén megindult ipari fejlődés a kiegyezést követően Magyarország területén is egyre nagyobb mértékben növekedett. Létrejött az önálló honvédség, melynek ruházati, felszerelési, élelmezési ellátása a magyar kormányzat hatáskörébe került. A XX. század elejére egyre több katonai megrendelés került magyar gyárakhoz, vállalatokhoz. A hadiipari termelés egyre csak bővült, létrejöttek kifejezetten hadibeszállító cégek is. Az […]
A fekete-fehér világháborús fényképek és filmfelvételek alapján az embernek néha az a tévképzete támad, hogy ez a korszak a valóságban is ilyen szürke volt. Persze tudjuk, hogy nem, csak nehéz elképzelni mindenféle támpont nélkül, pusztán az adott képet vagy felvételt nézve. Ezért is népszerűek az utólag színezett képek, melyek segítségével felidézhetünk egy-egy korabeli pillanatot, nagyjából […]
Az alábbiakban a szerző egy kaposvári műteremben készült egészalakos katonaportrét vesz górcső alá. Nemcsak az egyenruha sajátosságait ismerhetjük meg, hanem azt is, hogyan datálható a fotó, illetve mit tudhatunk meg a kép alapján az egyenruha viselőjéről. A képen egy honvéd őrmester látható díszruhában – az 1906-ban rendszeresített dolmányt viseli, amelyet a jelzett évben vezettek […]