A legősibb mesterségként ismert prostitúció története szinte egyidős az emberiségével. Az intézmény népszerűsége az évezredek során töretlen maradt, különösen igaz volt ez a háborús időszakokra, amikor is Mars és Érosz kéz a kézben jártak. A legújabb korban a hadseregek már központilag is törekedtek a testi örömöket nyújtó szolgáltatások – amelyek iránt a katonák és a […]
Tábori lelkészek a Nagy Háborúban – 2. rész „Minden honvéd lelkész tartozik az általános egyházi szabályok előírta kötelmek szigorú szem előtt tartása mellett a katonai szabályok iránt is honvéd lelkészi állásának megfelelő tisztelettel viseltetni és a katonaság különleges viszonyait nemes hivatásbeli tevékenységgel méltó összhangba hozni” – olvasható a honvéd lelkészek számára 1913-ban kis füzet formájában […]
„Perdül a kocka az Újév sorsdöntő serlegéből: béke vagy háború… Sok ajakról felszakad e kérdés, sok szem új reménységgel csüng az esztendő megújhodásán”- olvashatjuk a Külügy-hadügy című magyar katonai hetilap 1916. január 2-ai számában. „Amíg a puska és ágyú szól, addig nincsen újesztendő. A magyar szurony vége nem ismer ó- és újesztendőt, s a magyar […]
Karácsony a frontvonalban „Gyorsan elrendezzük a körletet, 24-ikén délután 3 órakor szentséges áhítattal ünnepeljük a kis Jézus születését. Zászlóaljaink karácsonyfát is állítanak. Nem csillog rajtuk sok édesség, dísz, ajándék. Csak néhány gyertya hirdeti a fenyőfákon az örök szeretet ünnepét.” A 30. honvéd gyalogezred emlékalbumában az 1915-ös orosz fronton eltöltött karácsonyról olvasható visszaemlékezés jól kifejezi, hogy […]
„Ma kezembe akadt egy első világháborúval foglalkozó korabeli könyv, egy anekdotát kimásoltam belőle. Nekem nagyon tetszett, esetleg érdemes lenne másokkal is megosztani, ha Önök is úgy gondolják.” – Az idézett levelet és az alábbi anekdotát Miklós Tamás olvasónk küldte. Nekünk is tetszett. A huszár és a baka a keresztfa alatt ülnek és vitatkoznak, hogy melyik […]
Tábori lelkészek a Nagy Háborúban – 1. rész „Szigorúan megtiltjuk a papoknak, hogy fegyvert hordozzanak és háborúba vonuljanak, kivéve azokat, kik szentmise celebrálása és ereklyék körülhordozása céljából ki vannak rendelve a hadsereg kíséretére”- szólt a 742. április 21-én kiadott Consilium Germanicum kánonja, amely a katonákat kísérő atyákról rendelkezett. Ezt megelőzően is voltak egyházi személyek a […]
Van a magyarok kollektív emlékezetében néhány olyan dal, amit ha nem is mindenki, de elég sokan ismernek. Velük nőttünk fel, hallottuk a családban, megtanultuk az iskolában vagy a tábortűz mellett, vagy jobb híján a tévéből, rádióból. Ilyen az első világháborúból megmaradt Doberdó-dalunk is. Jómagam már sajnos nem emlékszem, hogy vajon ének- vagy történelemórán találkoztam vele […]
Az egészségügyi kutyaként alkalmazott ebek egyik legfontosabb feladata a sebesültek felkutatása volt. Az emberi szem által nem látható rejtett helyeken (erdőben, magas vetésben, földmélyedésben, összeomlott házak romjai alatt) fekvő sebesülteket megkeresték, és az egészségügyi személyzetet a sebesültekhez vezették. A hadi alkalmazásban álló kutyák nem ugatással vagy más figyelemfelkeltő jelzéssel figyelmeztettek, hanem a sebesült valamely ruhadarabját […]
A kutya évezredek óta az ember leghűségesebb társa – tartja a ma már közhelynek számító mondás. A következetes tenyésztés során kialakult fajták közül néhány akár az életét is kockára teszi az emberért. Ezt persze az emberek kihasználják és akár hadicélra is alkalmazzák őket. Egészségügyi kutya kiképzése a francia hadseregben (Buisson-Gallo: La Grande Guerre 1914-1918) Ezt […]
Közismert, hogy a mind a mai napig a legátfogóbb és talán legtöbbet forgatott hazai hadtörténeti sorozat, A magyar nemzet hadtörténelme szerzője, a sikeres első világháborús hadvezér, Breit József (aki a nevét 1931-ben Bánlakyra változtatta) 1916-ban Ferenc Józseftől magyar nemességet és a doberdói előnév viselésének jogát kapta. Kézenfekvő a következtetés, hogy a két dolog (a nemesek […]