Pestszentlőrinc iparában a XX. század elején négy ágazat volt jelen: az építőipar, a faipar, a textilipar, valamint a vas- és gépipar. Két jelentős ipari centrum alakult ki a község területén, melyben fontos szerepe volt a jó vasúti kapcsolatnak. A világháború alatt a helyi gyárak nagyrészt alkalmazkodtak a megváltozott viszonyokhoz és a hadiipar szolgálatába álltak, lőszertermelésre […]
Schamschula Rezső tábornok fotóhagyatéka 4. rész Schamschula Rezső tábornok gazdag és különleges fotóhagyatékát bemutató sorozatunk utolsó részében az olasz fronton 1917–1918-ban, a caporettói áttörést követően készült képekből nyújtunk válogatást. A 12. isonzói csata és előrenyomulás a Piavéig Még javában zajlott a 11. isonzói csata, miközben az osztrák–magyar hadvezetés, a németek segítségével, egy döntő ellentámadásra készülődött. […]
Egy internált francia úr visszaemlékezései az aszódi „szép napokról” Viszonylag közkeletű gondolat, hogy az egyén története csak egy porszem a történelem viharaiban. Talán éppen ezért egy-egy történelmi esemény alulnézetből, vagyis az azt megélők szemszögéből való megközelítése a történelemmel foglakozó szakember számára mindig élvezetes részét jelenti a kutatásnak. Ilyen egyéni történettel bírt Paul de Montfort író, […]
Schamschula Rezső tábornok fotóhagyatéka 3. rész Schamschula Rezső tábornok gazdag és különleges fotóhagyatékát bemutató sorozatunk mostani részében az olasz fronton 1916–1917-ben a Kostanjevica körül vívott harcok során készült képekből nyújtunk válogatást. Az olasz fronton Bár a 41. honvéd gyaloghadosztály már 1916 decemberében megérkezett az olasz frontra, nem lehetett rögtön bevetni. Először „akklimatizálódnia” kellett az új […]
Schamschula Rezső tábornok fotóhagyatéka 2. rész Schamschula Rezső tábornok életrajzi könyvének a megírásakor igen bajban voltunk az illusztrációkkal, hiszen alig 10–20 személyes fotóval rendelkeztünk. A kötet megjelenése után mintegy fél évvel, legnagyobb meglepetésünkre, a család Ausztráliába emigrált ágától visszakerültek a Magyarországon élő leszármazottakhoz a tábornok kitüntetései és fotóhagyatékának egy része. Ezek a képek így nem […]
Az első világháborúban résztvevő országokban minden lehetőséget megragadtak a háborús erőfeszítések lakosság általi támogatásának a megnyerésére. Ilyen volt a kor egyik népszerű kommunikációs eszköze, a képes levelezőlap is. A propaganda célú képeslapokra hadi események által ihletett képeket nyomtattak, melyeket neves, vagy kevésbé ismert művészek alkottak. A sorozatomban vizsgált Pestszentlőrincen a háború fogalomrendszere és az ismertebb […]
1914-ben komoly védelmi erődítést építettek ki Budapest védelmére, amely nagyrészt az akkori Budapest határain kívül húzódott. Így érintette többek között Pestszentlőrincet is, ahol a kiképzésre érkezett újoncok és lövészetet gyakorló polgárőrök mellett megjelentek a háború első szakaszában a főváros védelmére rendelt tüzérek is. A Nagy Háború alatti Pestszentlőrincet bemutató sorozatom következő részében erről a védvonalról […]
A szegedi Betegnyugvó Állomás munkája a Nagy Háború éveiben „Alig hangzott el a veszélybe jutott Haza első hívó szózata, a Magyar Szent Korona Országainak Vörös Kereszt Egyesületének Szeged városi választmánya azonnal megtette a lépéseket a »Szeged« pályaudvaron felállítandó Betegnyugvó Állomás létesítése érdekében” – írta az indulás körülményeiről első jelentésében az intézmény vezetősége. 1914. augusztus 4-én […]
magyar Mariano è un piccolo paesino che all’inizio del 1900 fa parte dell’Impero austroungarico, in quel territorio vicino al confine del Regno d’Italia, chiamato Litorale Austriaco o Küstenland. La vita del paese viene sconvolta improvvisamente il 31 luglio del 1914 quando da Vienna venne emanato l’ordine della mobilitazione generale che prevedeva l’arruolamento degli uomini abili […]
italiano Mariano egy kis falucska, amely a 20. század elején az Osztrák–Magyar Monarchia, és ennek az Olasz Királysággal határos, Osztrák Tengerpart, avagy Küstenland nevű tartományának képezte részét. A falu élete hirtelen felbolydult 1914. július 31-én, amikor Bécsben elrendelték az általános mozgósítást, amely alapján be kellett vonulni a 19 és 49 év közötti hadra fogható férfiaknak. […]