A nemeshanyi születésű Kiss Imre 1915 szeptemberében esett orosz hadifogságba, ahonnan évekig írt haza családjának. Az utolsó levelezőlapot 1918 elején küldte, ezután viszont nyoma veszett. Sorsára unokája, Arany János próbált fényt deríteni, akinek az írásából megtudhatjuk, hogy ha a megoldást nem is találjuk, a korszak alaposabb megismerésével mégis közelebb kerülhetünk nagyapáink életéhez. Már gyerekkoromban […]
Czimra Csaba gyűjteményéből származnak az alábbi írásban található korabeli fotók. Kassai olvasónk egy kis kutatást is végzett a képeken szereplő két hadifogoly-táborral kapcsolatban, s a fantáziáját megragadta, hogy a fotókon látható emlékművek ma is léteznek… A Távol-Keleten van két hely, ahol az első világháború alatt sok magyar katona töltötte hadifogságát. Mindkettő Vlagyivosztok mellett van. […]
Szerkesztők és folyóiratok a krasznojarszki hadifogolytáborban A magyar táborlakók életének színesítésére többféle kézzel írt folyóiratot is kiadtak a krasznojarszki hadifogolytáborban. Marxista lapot és irodalmi újságot is találunk ezek között. A lapok működésének a végét 1919 nyarán a cseh légió fellépése jelentette. A Hadtörténelmi Levéltár tanulmánygyűjteménye és a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár visszaemlékezés-gyűjteménye egyaránt őriz […]
Ifjabb Kohányi Kálmán, egykori műegyetemi hallgató, a kassai MÁV felügyelő állomásfőnök fia 1914 augusztusában, sebesülten került orosz fogságba. A 6. tábori tarackezred fiatal zászlósa szeptembertől vezette feljegyzéseit, amiben részletesen beszámolt a Krasznaja-Rjecskai hadifogolytáborban töltött karácsonyi időszakról is. A naplót, melyet haláláig, 1915 áprilisáig írt, bajtársai hozták haza, és jutatták el társuk Kassán élő szüleihez. A […]
Kabaréjelenet a pjescsankai hadifogolytáborból „Kinek volt kedve ott a hadifogságban nevetni, mulatni, amikor támasz nélkül maradt itthon felesége, gyereke, apja-anyja, menyasszonya, – és talán minden férfi hozzátartozója tovább küzdött a frontokon? Pedig így volt: néha nevettek is a fiúk ott kint. És ha nem lett volna valami mesterséges áfium, nevetés, jókedv, amely elterelte figyelmüket reménytelen […]
1922. július 23-án a Pesti Hírlap „Magyar tisztek borzalmas lemészárlása” címmel közölt cikket a csóti leszerelőtábor helyszíni tudósítója, Benda Jenő tollából. Benda, mint a lap kiküldött munkatársa, alaposan kikérdezte az oroszországi körülményekről a túszszállítmánnyal hazaérkezett egykori hadifoglyokat. A valósághű információk között természetszerűleg mendemondák is szárnyra kaptak, olykor egész meseszerűvé változtatva a megtörtént eseményeket. Magyar hadifogoly […]
A Veszprém megyei Csót község határában 1915 és 1923 között működő tábor emlékét ma már csak a Kakukk-hegyi hadifogolytemető sírjai őrzik. A tábort 1923 után teljesen lebontották, eltűntek a barakkok, a postahivatal, a kórház, a tiszti kaszinó, a mozi épületei, és a visszaemlékezők által „Semiszlierőd”-nek nevezett őrtorony is. Csót tábor. Hadifogságból hazatérők, leszerelő állomás (korabeli […]