hadifogság

De mi lett az újságírókkal?

Szerkesztők és folyóiratok a krasznojarszki hadifogolytáborban A magyar táborlakók életének színesítésére többféle kézzel írt folyóiratot is kiadtak a krasznojarszki hadifogolytáborban. Marxista lapot és irodalmi újságot is találunk ezek között. A lapok működésének a végét 1919 nyarán a cseh légió fellépése jelentette.   A Hadtörténelmi Levéltár tanulmánygyűjteménye és a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár visszaemlékezés-gyűjteménye egyaránt őriz […]

Hadifogságban „valahol Oroszországban”

Ifjabb Kohányi Kálmán, egykori műegyetemi hallgató, a kassai MÁV felügyelő állomásfőnök fia 1914 augusztusában, sebesülten került orosz fogságba. A 6. tábori tarackezred fiatal zászlósa szeptembertől vezette feljegyzéseit, amiben részletesen beszámolt a Krasznaja-Rjecskai hadifogolytáborban töltött karácsonyi időszakról is. A naplót, melyet haláláig, 1915 áprilisáig írt, bajtársai hozták haza, és jutatták el társuk Kassán élő szüleihez. A […]

Elképzelt hazatérés

Kabaréjelenet a pjescsankai hadifogolytáborból „Kinek volt kedve ott a hadifogságban nevetni, mulatni, amikor támasz nélkül maradt itthon felesége, gyereke, apja-anyja, menyasszonya, – és talán minden férfi hozzátartozója tovább küzdött a frontokon? Pedig így volt: néha nevettek is a fiúk ott kint. És ha nem lett volna valami mesterséges áfium, nevetés, jókedv, amely elterelte figyelmüket reménytelen […]

Az osi hadifogoly mészárlás, avagy egy rémtörténet természete

1922. július 23-án a Pesti Hírlap „Magyar tisztek borzalmas lemészárlása” címmel közölt cikket a csóti leszerelőtábor helyszíni tudósítója, Benda Jenő tollából. Benda, mint a lap kiküldött munkatársa, alaposan kikérdezte az oroszországi körülményekről a túszszállítmánnyal hazaérkezett egykori hadifoglyokat. A valósághű információk között természetszerűleg mendemondák is szárnyra kaptak, olykor egész meseszerűvé változtatva a megtörtént eseményeket.  Magyar hadifogoly […]

Élet a csóti leszerelőtáborban

A Veszprém megyei Csót község határában 1915 és 1923 között működő tábor emlékét ma már csak a Kakukk-hegyi hadifogolytemető sírjai őrzik. A tábort 1923 után teljesen lebontották, eltűntek a barakkok, a postahivatal, a kórház, a tiszti kaszinó, a mozi épületei, és a visszaemlékezők által „Semiszlierőd”-nek nevezett őrtorony is.  Csót tábor. Hadifogságból hazatérők, leszerelő állomás (korabeli […]