harcok mezején

Sorrend:

Besztercebányai honvédek a limanovai ütközetben

Milyen volt a szlovákok megítélése a háború kezdetén és a limanovai csatában? Ez is kiderül Peter Chorvát szlovák történész alábbi írásából, aki a 16. honvéd gyalogezred történetét kutatva ismerte meg a jelentős részben szlovákokból álló alakulat Limanovánál játszott szerepét, s kérésünkre kutatási eredményeit megírta és elküldte számunkra magyarul.   A besztercebányai 16. honvéd gyalogezredet 1914. […]

„Jöttek, láttak, győztek…”

Fehérvári huszárok a limanovai csatában Az alábbi írás a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány és a Nagy Háború Blog 2011. december 8-án megrendezett Limanova-előadóestjén elhangzott előadás szerkesztett változata. Az előadás címe egy huszárnótából vett részlet. Egy olyan nótából, amely még ma is gyakran felcsendül lakodalmakban vagy akár baráti nótázások során. Különösen azokon a településeken, amelyek […]

A Horthy-kultusz alapja: az otrantói ütközet

A bejegyzés Turbucz Dávid december elején a Napvilág Kiadónál megjelenő Horthy-életrajza vonatkozó részének blogunk számára írt bővített változata. A könyv bemutatója december 5-én, hétfőn, 17 órakor lesz a Politikatörténeti Intézetben. Horthy Miklós az első világháború alatt több alkalommal igazolta, hogy kiváló tengerész. Ismeretes, hogy az 1917. május 15-i otrantói ütközet jelentős mértékben hozzájárult háborús hírnevének […]

Limanova – magyar győzelem

Magyar katonák jószerével a világháború valamennyi – a Monarchia frontjain vívott – csatájában, kisebb-nagyobb arányban részt vettek. A hazai hadtörténeti munkák egyet közülük mégis előszeretettel neveznek nyomatékosan magyarnak: az 1914 decemberi limanovai csatát. (A szóban forgó galíciai kisváros neve lengyelül Limanowa, magyarul azonban szimpla vé-vel: Limanovának hívjuk.) A szakkönyvekben általában limanowa–łapanówi csatának nevezett nagyszabású támadó […]

Honvédek az olasz front kezdeti magashegyi harcaiban 3/3 rész

A Krn, Vrata és a Vršič hegycsúcsok elvesztése után várható volt, hogy az olaszok új támadási célpontjai a Farkas csoport állásai lesznek. Különösen kiemelt célpontnak számított a Vršič-csel szemben levő magaslat, a Lipnik 1867 és az 1776 méteres hegycsúcsa. A 20. honvéd hadosztály-parancsnokság 1915. június 18-án kiadott utasításában megkövetelte a védőktől: „A legszívósabb ellenállás nélkül, […]

Honvédek az olasz front kezdeti magashegyi harcaiban 3/2. rész

Sorozatunk első részében végigkövettük azokat a fontosabb összecsapásokat, amelyek a rosszul felszerelt, magashegyi harcokra kiképzetlen magyar honvéd csapatoknak súlyos veszteségeket okoztak. Területveszteség szempontjából a 2244 méter magas Krn csúcs elvesztése volt a legsúlyosabb csapás.  A Krn elhelyezkedése(Pilch Jenő szerk.: A világháború története című kötet alapján) Az 1915. június 16-án 3 órakor kezdődött olasz támadás gyilkos […]

Honvédek az olasz front kezdeti magashegyi harcaiban 3/1. rész

Az olasz hadüzenetet követően feszített ütemben folyt a csapatszállítás és a beérkező alakulatok továbbirányítása a számukra kijelölt védelmi területekre. 1915 májusának végén alföldi magyar parasztbakák ezrei kerültek a számukra teljesen idegen világ, a Karintiai-Alpok több ezer méteres ormaira. A magaslatok és a völgyek közötti szintkülönbségek megtétele számukra békében is igen nehéz és veszélyes feladat lett […]

„Otthagytuk a hullákkal borított, hős vérrel áztatott sziklasivatagot”

A Doberdó-fennsík kiürítése a hatodik isonzói csatában – 1916. augusztus 10. Öt sikertelenül megvívott isonzói csata és egy elszenvedett gáztámadás után 1916 nyarán az olasz hadvezetés döntő lépésre szánta el magát: a siker reményében minden tartalékot mozgósított, új korosztályokat sorozott be, a front más szakaszáról csapatokat vezényelt át a Görzi-hídfő és attól délre a Doberdó-fennsík […]

A nagyváradi 4. honvéd gyalogezred hadiútja a Nagy Háborúban

1914 augusztusában lázas készülődésben volt a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred mindhárom zászlóalja. A századokat feltöltötték hadilétszámra, a szállítmányokat összeállították és várták a parancsot, hogy induljanak a harctérre. Erre 1914. augusztus 22-én került sor Ránffy Zsigmond ezredes vezetésével. Az I. zászlóalj parancsnoka Kratochvil Károly alezredes, a II. zászlóaljé Balogh Barna alezredes, a III. zászlóaljé Reviczky László […]

„Zászlótartó, ki a tűzből, mentse meg a zászlót…!”

Ezredzászlók a harctéren – 2/2. rész A zászló a Nagy Háború kezdetekor is a haza, a katonai becsület és hősiesség jelképe volt. Az ellenség is a zászlót igyekezett megszerezni, s az elvesztése olyan súlyos bűnnek számított, amely nyomán akár fel is oszlathatták az alakulatot. A „becsület” visszanyeréséhez győzelmes csaták sorozata kellett, amelyben esetleg zászlót is […]