katonasírok
Kétéves előkészítő szervezés után, 2019. július 17–21-e között a gödöllői Teleki Pál Egyesület szervezésben 18 önkéntes a magyar hadisírgondozó és a helyi szlovén illetékes szervekkel egyeztetve megtisztította a szlovéniai Volčja Draga településen található I. világháborús osztrák–magyar katonai temető 507 sírkövét. Munkájukról blogunk régi lelkes követője, a Gödöllői Református Líceum Gimnázium tanára, Danku István küldött a […]
Képek az asztalfiókból 9. Az asztalfiókunkból előkerült fotó szomorú aktualitással is bír: 1917-ben augusztus 10-én halt hősi halált a képen megörökített tarhavasi sírokban nyugvó két katonatiszt, Páll Lajos főhadnagy és Heinrich Róbert hadnagy. A fotón egy tábori lelkészt láthatunk két síremlék mellett. A feliratokból kiderül, hogy azokat az 1917. augusztus 10-én hősi halált halt, 19. […]
A napokban újabb fordulat történt az általunk is nyomon követett úzvölgyi katonai temető ügyében. A román hatóságok által román katonaként azonosított hősi halottak többségéről kiderült, hogy magyar állampolgárok voltak, s magyar honvéd gyalogezredekben szolgáltak. Szerkesztőségünknek sikerült további adatokat is kiderítenie ezekről a katonákról, s egy szintén románként azonosított orosz katonáról. Korábban egy szakmai tanulmány segítségével […]
Az úzvölgyi temetővel kapcsolatban közzétett román nyelvű levéltári dokumentumok áttekintése Az elmúlt hónapokban az úzvölgyi temető ügye mind Romániában, mind Magyarországon jelentősen felkavarta a kedélyeket. A temetővel kapcsolatban már mi is közöltünk néhány írást, amelyek az ott nyugvó egyes alakulatok hősi halottjairól általában és egy-egy ott eltemetett ismertebb vagy már kevésbé ismert személy történetéről szóltak. […]
Egy úzvölgyi hősi halott története Purpriger Dezső tartalékos főhadnagy a m. kir. miskolci 10. honvéd gyalogezred I. géppuskás századának parancsnoka 1917. augusztus 8-án esett el a Magyaros tető közelében, és Úzvölgyében temették el. Harminc évnyi életét nehéz, de nem lehetetlen rekonstruálni, így az erdélyi katonai temető egy újabb hősi halottjának tudunk személyiséget adni. A következő […]
Az eredeti tervek szerint 2019. május 17-én szeretett volna a dormánfalvi (Dărmanești) román önkormányzat emlékművet avatni román katonáknak az Úz völgyében, a katonai temetőben, a két világháborúban elesett hősi halottak sírjai felett. A hír egyaránt felzaklatta az erdélyi és a magyarországi közvéleményt. Egy 1940-ben megjelent tudósítás segítségével rekonstruálható a Nagy Háború alatt ott eltemetett 10-es […]
A halotti anyakönyvek tanulmányozása során a kutató gyakran találkozik azzal a bejegyzéssel, hogy a hősi halott „A harchelyzetnél fogva eltemethető nem volt” vagy csak egyszerűen „Nem volt eltemethető”. Ilyenkor felvetődik a kérdés: mi történhetett a katonával, s mi történt az adott napokban, az adott védelmi szakaszban, hogy egy ilyen bejegyzés zár le egy emberi életet? […]
Kiskunlacháza nagyközség a Ráckevei járásban található, mintegy 50 km-re déli irányban Budapesttől. 1910-ben 4980 fő lakott a településen, ebből 2539 férfi. A vármegyei ismertető szerint 660-an vettek részt a világháború harcaiban, azaz minden negyedik férfi megjárta a frontot. 142-en haltak hősi halált. A helyi lakosságból 22 zsidó vallású katona is részt vett a háborúban, akik […]
Erdély „ezeréves” határán a Keleti-Kárpátokban, 1916. augusztus végétől másfél éven át folyt a küzdelem a betörő román, majd az orosz csapatokkal. A határvonalat alkotó Tarhavas-hegyről a Tatrosba futó Tarhavas-patak völgyében száz esztendővel ezelőtt történt eseményeket idézzük fel. – Bánkuti Ákos írása következik, aki budakeszi szervezetével évek óta a helyszínen is igyekszik ápolni az ott elesett […]
Saját nagyapja II. világháborús harcainak a helyét kutatva bukkant az Arad melletti Újpanádon Széles István síremlékére Somosi György, aki ezt követően nyomozásba kezdett. Egészen Komáromig, s az apa, idősebb Széles (Lukovics) István életének és első világháborús történetének a feltárásáig jutott, amit az alábbi posztból most a Nagy Háború Blog olvasói is megismerhetnek… Anyai nagyapám […]