B. Sárközy Gergely

B. Sárközy Gergely a Bihar vármegyei Árpád községből 1915. február 15-én vonult be a nagyváradi 4. honvéd gyalogezredbe. A 32 éves gazdálkodó háborús visszaemlékezésének első sorozatában (1-62. rész) a besorozásától az orosz, majd az olasz fronton viselt szolgálatán keresztül az első hazatéréséig követtük nyomon katonai élményeit. A Katona életemből, élményeim, küzdelmeim és szenvedéseim a világháborúban címmel a frontnaplók és levelek alapján 1922-ben eredetileg a családja számára írt visszaemlékezést teljes egészében, a szerző által kialakított fejezetek szerint haladva közöltük. A sorozatindító, bevezető részben írtunk a visszaemlékezőről, a visszaemlékezés történetéről, valamint a forrásközlés módjáról is.

A sorozat folytatását (63-85. rész) A világháború, ahogy egy parasztgazda látta alcímmel adtuk közre. Az első sorozattól eltérően a folytatásban nem közöltük a visszaemlékezés teljes szövegét, hanem csak az általunk érdekesebbnek gondolt részeket. A kézzel írt szöveg átírásáért Péter I. Zoltánnak tartozunk hálás köszönettel.

„Itt tartják lézengőben az embert…”

A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 65. rész B. Sárközy Gergely 1915. szeptember 6-tól a nagyváradi 4-es honvédek lábadozójába kerül, ahol igen jól múlatja az időt. Kiváló kapcsolatépítési képességének köszönhetően 10 nap helyett 5 hétig tartózkodik itt. A vége felé már azért méltatlankodik, hogy az őszi dologidőben nem mehet szabadságra… Részletes leírásából megismerhetjük, hogy […]

„nyilván kiszuperálnak, mert nagy bajom van”

A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 64. rész B. Sárközy Gergely 1915. augusztus 29-én jelentkezett a nagyváradi csapatkórházban, ahonnan a „szív- és belsőbajosok” elhelyezésére kijelölt kórházba irányítják. Egyelőre megúszta a hazaszökés miatti számonkérést, elkezd azonban aggódni, hogy mi van, ha tényleg beteg…   [1915.] augusztus 30-tól szeptember 6-ig, éppen egy hétig tartózkodtam a régi […]

„szinte magamat is láttam a szuronyos katonák közt”

A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 63. rész B. Sárközy Gergely hat és fél hónap katonáskodás után a Doberdóról kalandosan hazaszökve 1915. augusztus 26-án találkozhatott szeretteivel, s számba vehette a gazdaságát. Családja körében a betegsége is múlni látszik, föléled azonban aggodalma a számonkérés miatt…   [1915.] augusztus 28-án már nem volt tovább itthon maradásom, […]

„ezer akadályon át is hazajöttem, hogy viszontláthassam szeretteimet…”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 62. rész A viszontlátás Gergely kalandos hazaszökése végül sikerre vezet. Hat és fél hónap után újra találkozhat szeretteivel, s számba veheti a gazdaságát. A világot látott ember tapasztalatával állapítja meg: „Az egész karintiai tartományért nem cserélném el szülőfalum kicsiny határát.”   [1915.] augusztus 26-án, reggel 8 óra volt, midőn beléptem […]

„…épp a cél előtt válik semmivé minden tervem?”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 61. rész Hazafelé Hősünk kalandos hazaszökése a frontról Magyarországon folytatódik. A magyar kalauzokkal már könnyebb a dolga, mint a „vad” horvátokkal. A végcél előtt Nagyszalontán azonban egy rutén őr letartóztatja…   Eszéken megtudtam, hogy a vonat 10 órakor indul Szabadka–Szeged felé. Volt elég időm a váróteremben kipihenni magamat és a […]

„Maga barátom, úgy látjuk, szökik a harctéri kórházból!”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 60. rész Zaklatott utazás A frontról hamis papírral hazafelé tartó beteg Sárközy Gergely megcsodálja az „igen szép” Zágrábot, majd tovább utazik Bród és Sziszek felé. Hiányos úti okmányai miatt azonban állandó zaklatásban van része és letartóztatással is fenyegetik. 1915. augusztus 25-én Eszékre érve úgy tűnt kalandos utazása véget ér…   […]

„mindent megkísérlek, hogy szülőfalum felé vegyem az irányt”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 59. rész Magyarország felé! Gergely merész elhatározását, hogy a kórházi szolgálati jegyét meghamisítva hazatér a frontról tettek követik: 1915. augusztus 23-án hosszú vasúti utazás veszi kezdetét. Laibachban telve vannak a kórházak, így Horvátország felé gördül tovább a szerelvény. Karlovácon is túljutva Zágráb következik.   [1915.] augusztus 23-án, hétfő délelőtt kiabálják […]

„Íme, aki mer, az nyer!”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 58. rész Merész elhatározás Hősünk rossz híreket kap a frontról: Gojdár olasz fogságba esett, s az egykor szövetséget fogadott négy barát közül már csak ő maradt. A jövő aggasztó kilátásai elől egyre a hazavezető utat keresi, mígnem a király születésnapján merész elhatározásra jut…   [1915.] augusztus 16-án, amint lementem az […]

„semmiképpen sem lehet ez átkozott helyről szabadulni”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 57. rész Prvacinán Hősünknek sehogy sem sikerül Laibach, majd egy otthoni kórház felé kormányoznia sorsának az alakulását, s korábbi reményeiben csalódva a prvačinai tábori kórházban kell töltenie napjait. Pénze is fogytán van, így az élelmezés kiegészítéseképp szőlődézsmálásra kényszerül. A vippachi körteevés korszaka után itt a szőlőszüret időszakát éli…   A […]

„a nagy napóleoni időkben történt azon vitézi cselekedet”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 56. rész Egy magyar hős emléke Hősünket is visszaküldik a vippachi tábori kórházból a századához. A Haidenschaft felé vezető úton egy templom előtt érdekes magyar emléket figyel meg a napóleoni időkből. Rostás Pál magyar huszár szobrának feliratát akkurátusan fel is jegyzi a noteszába. Újra Prvacinára kerül, ahol ismét beteget jelent, […]

1 2 3 4 5 … 9