B. Sárközy Gergely

B. Sárközy Gergely a Bihar vármegyei Árpád községből 1915. február 15-én vonult be a nagyváradi 4. honvéd gyalogezredbe. A 32 éves gazdálkodó háborús visszaemlékezésének első sorozatában (1-62. rész) a besorozásától az orosz, majd az olasz fronton viselt szolgálatán keresztül az első hazatéréséig követtük nyomon katonai élményeit. A Katona életemből, élményeim, küzdelmeim és szenvedéseim a világháborúban címmel a frontnaplók és levelek alapján 1922-ben eredetileg a családja számára írt visszaemlékezést teljes egészében, a szerző által kialakított fejezetek szerint haladva közöltük. A sorozatindító, bevezető részben írtunk a visszaemlékezőről, a visszaemlékezés történetéről, valamint a forrásközlés módjáról is.

A sorozat folytatását (63-85. rész) A világháború, ahogy egy parasztgazda látta alcímmel adtuk közre. Az első sorozattól eltérően a folytatásban nem közöltük a visszaemlékezés teljes szövegét, hanem csak az általunk érdekesebbnek gondolt részeket. A kézzel írt szöveg átírásáért Péter I. Zoltánnak tartozunk hálás köszönettel.

„Az első lövés épp a Turi sátrába csapott”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 45. rész Menekülés a halál torkából [1915.] június 29-én, reggel 8 órakor a tiszti szakács ideadott nékem egy rövid zsákban félvékányi forma durva cvibakot, hogy azzal menjek a patak mentén felfelé, ott találok egy vízimalmot és a cvibakot lisztté őröljem meg. Én még vízimalmon nem őröltem soha, pláne cvibakot, de […]

„beletaláltam magam új helyzetembe, és meg voltam vele elégedve”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 44. rész Az ezredtörzsnél Azon katonai telep, hol én június 25-én reggel felvirradtam, az Isonzótól délre, mintegy 5 kilométernyire két óriási hegység közé beékelve a völgyben, egy zuhogó hegyi patak partján feküdt. 10–12 ház volt mindössze, ezen helyet Blázsnak nevezték. Itt feküdt a 4. honvéd gyalogezred kis ütközetvonata. Itt voltak […]

„Otthagytam a nyomorult, gazember társaságot”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 43. rész Mentő a szükségben [1915.] június 23-án, kora reggel ismét 2 zsák kenyeret vittem a többiekkel együtt a legfelső telepre. Visszajövet találkoztunk egy tábornokkal és kíséretével, akinek nehezére esett a felmenés, sapkáját levéve, törülgette izzadó, kopasz homlokát, s nézte az állatok és emberek kínlódását a nyaktörő úton. Találkoztunk a […]

„Mily változás két nap alatt”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 42. rész Pár napi könnyebb helyzet A mi 4-es ezredünket, mely fenn volt a hegy tetején levő rajvonalban, e napokban nagy csapások érték. A hitszegő ellenség óriási tüzérségi előkészítés után túlnyomó erővel megtámadta állásainkat és egy helyen benyomta a frontot. Az 1-ső és 4-ik század kevés kivétellel fogságba esett. A […]

„sötét terv foglalkoztatta elmémet”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 41. rész Elkeseredve az élettől Másnap, [1915. június] 18-án kora hajnalban keltünk. Lábaim nagyon fájtak, amit jelentettem a szakaszvezetőnek, és ő azt mondta, hogy adjam át a lovat egy másik fiúnak, kinek szintén egy lova volt, s ő menjen fel velök a hegyre, és én akkor lenn maradhatok. Azonban a […]

„háborúban egy katona élete 2 fillér, egy lóé pedig 4”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 40. rész Küzdelem a létért E katasztrófa után a Keselyre ráraktuk a kosárt és a kondért, a konzerves zsákot pedig más lóra tettük át, melyen csak egy vékányi rizs volt egy zsákban, melyet a többiek levettek róla és otthagyták a földön s engem meg sem várva mentek fölfelé. Én is […]

„életemnek idáig a legborzasztóbb napja volt”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 39. rész A borzalmak útján Azon katonai kis telep, ahol mi június 16-án estefelé megtelepedtünk a vadul rohanó Isonzó partján az út mellett feküdt. Mindössze egy deszkából összerótt kis kunyhó volt a málhásló-vezetők parancsnokának és a szakácsnak szállásul építve. Mert itt konyha is volt egy szakáccsal, mivel a közel levő […]

„mesébe illő vidék volt”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 38. rész Az Isonzó mentén Az 1611 méter magas sziklás Mojstrovka-hegyből ered az olasz hadjáratban oly híressé lett Isonzó-folyó, mely még a hegy lábánál csekély patakocska, de lejjebb a többi hegyi patakokkal egyesülve haragos, zúgó folyóvá növekedik. Az Isonzó felső folyásán indultunk tovább délnyugati irányban, június 15-én, délután 5 órakor. […]

„Nyomorult, rongy népség közé kerültem”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 37. rész Mint málhásló-vezető! Június 14., hétfő. A szeszélyes sors ismét űzi velem csalóka játékait. Még reggel ismét nem is gondolhattam, hogy mily megpróbáltatások következnek a legközelebbi napokban. Délelőtt kétszer voltam bent kocsival Kronauban, 10–10 zsák cvibakot hoztam. Délután azt parancsolták, hogy mindenki lovával felszerszámozva sorakozzon. Ugyanis – mint később […]

„Hagyd csak fiam, legalább majd erősebben köpdösöl tőle…”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 36. rész Nyugodtabb napok Másnap, 9-én fuvart kaptam. Egy kétkerekű, kétlovas staflival fel kellett mennem az előttünk levő óriás hegyekbe. A legközelebbi katonai telepre kellett vinni élelmet, muníciót. Volt vagy 150 stafli, mindegyikbe két apró, mokány hegyi ló volt fogva. A raktárból felpakoltam én is két zsák tengerit és megindultunk […]

1 … 3 4 5 6 7 … 9