Forster Frigyes

A Kecskeméti Közlöny 1932. júliusában a meleg nyári napok egyhangúságát megtörve figyelemfelhívó cikket közölt. Ebben tájékoztatta az olvasókat, hogy „Egy régi 8-as huszár háborús emlékei” címmel sorozatot indítanak, amelyben Forster Frigyes huszárezredes írja meg visszaemlékezését az 1914–1918 között megjárt hadiútjáról. Mivel a nádasi Tersztyánszky Károly nevét viselő cs. és kir. 8. huszárezred alakulattörténete nem jelent meg, illetve a kortárs magyar nyelvű szakirodalom sem közöl sok információt az ezred háborús tevékenységéről, Forster ezredes visszaemlékezéseinek közlése mindenképp érdekes lehet a téma iránt érdeklődőknek.

Forster Frigyes 1877. november 25-én született Budapesten. A morvafehértemplomi lovassági hadapródiskolát végezte el, ahonnan először a császári és királyi 1. huszárezredhez került, majd a 8. huszárezredhez helyezték, ahol egészen a háború végéig szolgált, kivéve 1917 elején azt a mintegy négyhónapos időszakot, amikor a császári és királyi 4. huszárezredhez vezényelték, ahol a román harctéren a ló nélküli huszárokból álló lövészosztály gépfegyverosztagának (később a lövészosztálynak) a parancsnoki teendőit látta el. A háború után a megalakuló Nemzeti Hadsereg kecskeméti lovasosztályában szolgált, majd a megalakuló 1. honvéd huszárezredben volt századparancsnok egészen 1926-os nyugállományba vonulásáig. Kecskeméten hunyt el 1934. június 1-jén, mint huszárezredes, a helyi társadalom megbecsült tagja. A Szentháromság-temető Trummer-kriptájában temették el.

Epilógus, avagy a 8. huszárezred emlékezete

Az elmúlt hetekben nyomon követhettük a császári és királyi 8. huszárezred katonáinak és Forster Frigyes századosnak a világháborús hadiútját. A memoár nem ment bele minden részletbe, de ízelítőt kaphattunk általa a gyalogosított huszárok viszontagságairól csaknem valamennyi harctéren. A visszaemlékezés utolsó része azzal zárult, hogy a Monarchia kapitulációját követően a nyolcas huszárok visszatértek Magyarországra. A közös […]

„A magyar szellem és a magyar virtus mindvégig legfőbb jellemvonásunk maradt”

Forster Frigyes huszár ezredes visszaemlékezése – 14. rész Forster százados a háború utolsó évét a Kárpátokban kezdi meg huszárjaival, de 1918 tavaszán újabb próbatétel elé kerülnek: rövid pihenőt követően az olasz harctérre helyezik őket. A Hétközség-fennsíkon vívnak lövészárokharcokat, majd augusztus végén a századost egy kiképző csoporthoz helyezik. Itt már egyre jobban tapasztalhatók a bomlás jelei, […]

„A dicsérő okiratot aztán rátűzhettük a fölöslegesen elesett bajtársaink sírjára”

Forster Frigyes huszár ezredes visszaemlékezése – 13. rész Forster kapitány 1916-ban többször is megbetegszik, közben százada egy ideig ismét hadosztálylovasság lesz. Őt magát egy időre a szabadkai négyes huszárokhoz vezénylik, ahol a gyalogosított huszárokból alakított lövészosztály parancsnokaként az erdélyi havasokban harcol. 1917 áprilisában aztán visszakerül ezredéhez, de marad a hegyekben, ahol eleinte csupán árokszolgálatot látnak […]

„A szuronyokat feltűzettem és rohamlépésben indultunk a muszka betörés felé…”

Forster Frigyes huszár ezredes visszaemlékezése – 12. rész 1916 tavaszán tovább folytatódik az orosz harctéri szolgálat, időnként a lövészárokban, időnként a front mögött. A nyolcas huszárokat továbbra is elválasztják lovaiktól (utóbbiak mezőgazdasági munkát végeznek, míg lovasaik gyalogos szolgálatot látnak el). Forster százados ismét találkozik régi ismerősével, Andrássy Gézával. A már-már békebeli idillt a Bruszilov-offenzíva töri […]

„Mi sem voltunk restek s az oroszok itt nem tudtak eredményt elérni…”

Forster Frigyes huszár ezredes visszaemlékezése – 11. rész 1915 őszén a nyolcas huszárok immár sereglovassággá alakulnak, ebből az alkalomból ismét trónörökösi szemlét kapnak, ahol igazán jó benyomást keltenek. Október 20-án azonban váratlanul újból állásba kell vonulniuk, ahol gyalogságként állnak helyt. Utána ismét pihenő, ahol egy zongora miatt támad kisebb kellemetlenségük. Forster százados egy balesetben megint […]

„Utánam magyarok!”

Forster Frigyes huszár ezredes visszaemlékezése – 10. rész 1915 júliusának közepén Forster kapitány első háborús szabadságára megy, ahol megtapasztalja a hátország valóságát. Ezt követően szinte kedve támad visszatérni huszárjai körébe, ahol egy darabig búcsút mondanak a szép lovaséletnek és ismét dekungokba bújnak, Brody környékén. Az újabb felderítőszolgálatok során Forster százados egy balszerencsés ugratás következtében megsérül […]

„Gyönyörű szép lovas feladatok voltak ezek…”

Forster Frigyes huszár ezredes visszaemlékezése – 9. rész 1915 nyarán Galíciában a nyolcas huszárok ismét mozgóháborúba kerülnek, felderítő lovasságként tevékenykedve csapnak össze a visszavonuló kozákokkal. Az üldözés során több találkozóharcot vívnak, veszteségeket is szenvednek. Véletlenszerűen találkoznak Vilmos császárral és sikeresen óvják meg a fogságba eséstől az óvatlanul előre hatoló vezérkari főnököt és törzsét is.   […]

„Mi is kezdtünk puskaport szagolni…”

Forster Frigyes huszár ezredes visszaemlékezése – 8. rész 1915. április elején a nyolcas huszárokat bizony leszállítják a lovakról, hiszen a háború jellege alapjaiban változott meg. Be kell bújniuk a lövészárokba, először csak gyakorlatképpen, később már gyalogsági feladatokat is kapnak. Ráadásul ez még a Kárpátokban történik, ahol a szokatlan körülmények mellett az időjárás is megnehezíti az […]

„Az volt az ideálja, hogy milyen szép volna az arcán egy kozák kardtól eredő vágás…”

Forster Frigyes huszár ezredes visszaemlékezése – 7. rész 1914–1915 fordulóján a 8-as huszárok továbbra is a háború hétköznapjait élik, de a tétlenséget – amit részben a télies időjárás is okoz – nehezen viselik, hiszen a lovasságnak a mozgás a lételeme. Békés körülmények között telik az első harctéri karácsonyuk is. Ebben az időszakban a 31. hadosztály […]

„Nehéz volt a terep, nagy hegyek, dagasztottuk a sarat, de menni kellett”

Forster Frigyes huszár ezredes visszaemlékezése – 5. rész A nyolcas huszárok rohama elmarad, helyette egyéb megpróbáltatások jönnek. Kapitány úr Forster huszárjai a 31. gyaloghadosztály Lemberg környéki harcaiban vesznek részt, szerencsére komolyabb veszteség nélkül. A betegség ugyanakkor nem válogat, a hadosztály csapatait megtizedelő kolera még a századparancsnokot is megkörnyékezi, de szerencsésen átvészeli a kórt. A komarnói […]

Betöltés