személyes történetek

Julianna és a Nagy Háború

2014 májusában a Maribori Területi Múzeumban a helyi Franc Kovačič Történelmi Egyesület közreműködésével első világháborús kiállítás nyílt „Vér az esti édes felhőkből” címmel, ami Srečko Kosovel A halál extázisa versének egyik sorát idézi. A kiállítás középpontjában a hétköznapi emberek állnak, akiknek az életét a háború teljesen átalakította. A tárlat kapcsán a kisemberek nagy tragikus történetéről […]

Nagysolymosiak a két világháborúban

Nagysolymos alig több mint 300 lelkes magyar falu Hargita megyében; az 1910-es népszámláláskor 951 lakosa volt. Az ott élő Kászoni Szilárd régi családi fényképek digitalizálásával igyekszik megőrizni a falu egykori lakóinak emlékét. A település életén mindkét világháború nyomot hagyott – mindez kiolvasható azokból a fényképekből, amelyeket olvasónk küldött, hogy blogunkon keresztül közkinccsé tegye. Köszönjük!   […]

A kémkedő szobrászművész

Egy kutatás története és kérdései A háború más-más hatást váltott ki az emberekből. Hufnagel József szobrászművész önkéntesnek jelentkezett és a budapesti 1-es honvédek kárpáti harcai során rendszeresen felderítő szolgálatot vállalt. Egyik bátor tettére majdnem ráfizetett. Az ő nyomába indulunk mai posztunk segítségével.   A Kárpátokban 1915 februárjában súlyos védelmi harcokkal vonult vissza a magyar királyi […]

Íróasztaltól a tábori kórházig

Jávor Andor és Tóth Imre tartalékos tisztek hadiútja A balassagyarmati Jávor Andor és a budapesti Tóth Imre hasonló családi környezetből jöttek, és a tanulás révén emelkedtek feljebb a társadalmi ranglétrán. A nagy háborúból mindketten kivették a részüket: tartalékos tisztként a kezdetektől az összeomlásig teljesítettek szolgálatot, nagy részt a frontvonalban. A két párhuzamos életutat dédunokájuk, Péterffy […]

Aki üsttel és fakanállal harcolt

Egy zentai őrmester a Nagy Háborúban: Povázai Vince Katonaidejének kitöltése után a zentai Povázai Vince szakácsként szolgált tovább a Monarchia hadseregében, ahol derekasan végigszolgálta a háborút. Olyannyira, hogy meg is sebesült és több kitüntetésben is részesült. A háborút követően földművesként kereste kenyerét és már csak tortasütésre vállalkozott… Egy életút sok dokumentummal és fotóval.   Povázai […]

A kisemmizett, kérdetlen, mellőzött ember asszony

Kaffka Margit, a „hadifeleség” A korszak ismert írónője közvetlenül az első világháború kitörését követően, annak a hatására kötött házasságot Bauer Ervinnel, Balázs Béla öccsével Szegeden. A „hadifeleség” bevonult férjével napi többszöri levél- és üzenetváltásban tartotta a kapcsolatot. A szerelmüket, házasságukat és háború alatti kapcsolatukat bemutató dokumentumok a szegedi Somogyi-könyvtárban a blog közreműködésével rendezett, 2014. február […]

Czant százados végzetes döntése

Slovenščina Kemény Gyulával kapcsolatos kutatásaink során botlottunk az itt következő történetbe. Egy korabeli fénykép tanúsága szerint Tolmin egyik temetőjében díszes sírkő vigyázta az erdélyi születésű Czant Emil százados örök álmát. Több mint 90 évvel a százados halála után szlovén kutatók indultak a fénykép, illetve a sírkő nyomába. Emil unokája segítségével fokozatosan feltárult előttük az egykori […]

A verseci 7. honvéd gyalogezredtől a szovjet hadifogságig

Egy délvidéki tisztviselő katonai pályafutásának dokumentumai Pozojevich Dezső nevével és arcképével egy 1916 januárjában, Módoson készült felvételen találkoztunk először. Amikor az említett csoportképet közzétettük, még nem gondoltuk, hogy a rajta szereplő személyek egyike hamarosan több lesz puszta névnél és arcnál.   Pozojevich Dezső Amerikában élő unokái, Judit és Tamás rátaláltak a fotóra itt a blogon, […]

Háborús honvéd sors: a Kirlibabánál elesett Faggyas János

Az 1883-ban Martonoson született Faggyas János az általános mozgósítás alkalmával két gyermeke mellől vonult be a szabadkai 6-os honvédekhez. Testvérével együtt szolgált a gyalogezredben Kirlibabánál, amikor a sorsa beteljesedett…     Faggyas János 1883-ban született Martonoson – amely akkor Bács-Bodrog vármegye Zentai járásához tartozott – és 1912-ben kötött házasságot Papp Juliannával.  Faggyas János és Papp Julianna […]

Nagy Háborús huszársors: Vastag Pál (1884-1918)

A huszárság is derekasan kivette a maga részét a Nagy Háborúból, de nem úgy, ahogyan azt a hadvezetőség elképzelte. A haditechnika fejlődése, és az új harceljárások alkalmazása nyilvánvalóvá tették, hogy a kivont kardú lovasrohamok ideje végleg lejárt. A huszárokat leszállították lovaikról, kard helyett gyalogsági ásót és kézigránátot adtak a kezükbe, és gyalogságként vetették be őket… […]