személyes történetek

Háborús honvéd sors: a Kirlibabánál elesett Faggyas János

Az 1883-ban Martonoson született Faggyas János az általános mozgósítás alkalmával két gyermeke mellől vonult be a szabadkai 6-os honvédekhez. Testvérével együtt szolgált a gyalogezredben Kirlibabánál, amikor a sorsa beteljesedett…     Faggyas János 1883-ban született Martonoson – amely akkor Bács-Bodrog vármegye Zentai járásához tartozott – és 1912-ben kötött házasságot Papp Juliannával.  Faggyas János és Papp Julianna […]

Nagy Háborús huszársors: Vastag Pál (1884-1918)

A huszárság is derekasan kivette a maga részét a Nagy Háborúból, de nem úgy, ahogyan azt a hadvezetőség elképzelte. A haditechnika fejlődése, és az új harceljárások alkalmazása nyilvánvalóvá tették, hogy a kivont kardú lovasrohamok ideje végleg lejárt. A huszárokat leszállították lovaikról, kard helyett gyalogsági ásót és kézigránátot adtak a kezükbe, és gyalogságként vetették be őket… […]

Egy katonatiszt és családapa emlékére

Beksits Olivér életútja Moticska Tihamér ezúttal az egykori hadszíntereken szerzett élményei helyett a nagyapja személyes történetét osztja meg velünk. Kutatásai nyomán a katonatiszti karrier állomásai mellett a magánéleti, családi események is fontos szerepet kapnak, s ezek összefonódásából egy teljes életút válik megismerhetővé. Ma épp 100 éve, hogy nagyszülei, 1913. július 5-én házasságot kötöttek…     […]

Margaret Maule rejtélyes bőröndje

Brit sajtóhír Ütött-kopott bőrönd került elő a skóciai Dundee-ban található Abertay Egyetem egyik szekrényéből, amiben egy első világháború idején egészségügyi szolgálatot teljesítő nővér naplójára, leveleire és egyéb személyes tárgyaira bukkantak. Egy újabb magántörténet, amiből Nyugaton sajtóhír lett.   Margaret nővér bőröndjére a skóciai Abertay Egyetem Pszichológia Tanszékén, az egyik szekrény mélyén találtak rá. A bőröndből […]

Lenin testőre

Sokszor és szívesen olvassuk az egyik kedvenc blogunkon, a Wang folyó versein megjelenő írásokat, annál is inkább, mivel gyakran kerül elő a Nagy Háború témája másképp, másféle nézőpontból elmesélve. A Lenin testőre a csíkmenasági Bors Gergely népmesébe illő történetét beszéli el.   A poszt eredetileg a Wang folyó versei blogon jelent meg  Ivan Vlagyimirov, csataképfestő […]

Aki előre megérezte a végzetét…

Szántay Jenő kardvívó olimpikon, a limanovai csata hősi halottja Kilencvennyolc éve, 1914. december 11-én zajlott a limanovai csata döntő összecsapása. A magyar győzelemként is aposztrofált ütközetben vesztette életét Szántay Jenő, a korszak ismert kardvívója.   Az elmúlt évben több cikkben és egy előadóest keretében is megemlékeztünk a limanovai csatáról. A győzelmesen megvívott ütközetben döntő szerep […]

„…a fene se akart ezüstöt”

Palló József abban a szerencsés helyzetben van, hogy világháborút megjárt nagyapja még mesélt neki a fronton töltött évekről. Sorait olvasva úgy érezzük: mi is ott ülünk a vasárnapi ebéd után a családi asztalnál és hallgatjuk, ahogy Mihály nagyapa ízes nyelvezettel meséli nekünk a maga Nagy Háborúját.   „Szerencsére volt annyi eszem, hogy szinte az utolsó […]

Az elfeledett osztrák karikaturista: Rudolf Kristen

Egy időben sokat gondolkoztunk és vitatkoztunk azon, hogy indítsunk-e itt a blogon külön rovatot a háborús humorról, és végül arra jutottunk, hogy nem érdemes. Hogy miért nem? Akkor úgy gondoltuk, nem biztos, hogy meg tudnánk tölteni megfelelő tartalommal. Nehéz és kényes kérdés ez, ugyanis, ami száz éve harsány kacajt váltott ki, ma már jó ha […]

Bauer Rudolf, az olimpiai bajnok atléta és a „lovagias magyar tiszt”

Bauer Rudolf (1879-1932) Magyarország első atlétikai olimpiai bajnoka volt diszkoszvetésben. Akkor szokatlan, új dobótechnikája forradalmasította a sportágat. Olimpikonunk nem csak a nemzetközi sportversenyeken, hanem az első világháború harcterein is helyt állt. A róla szóló posztot Dinyés László írta. Bauer 21 évesen lett olimpiai bajnok. Ekkor legalább 5 éves sportpályafutás állt már mögötte. Ő is, mint […]

Egy szegedi magasugró olimpikon a harctéren

Nagyon hosszú azoknak az eredményes sportolóknak a névsora, akik az első világháború idején a harctereken küzdöttek. Többen közülük hősi halált haltak. A fronton harcolt néhány olimpikon is, például a szegedi születésű kiváló atléta, dr. Gönczy Lajos. Gönczy (Grön) Lajos 1881. február 24-én született Szegeden. Az elemit a belvárosi iskolában végezte, majd következett a piarista gimnázium. […]