személyes történetek

Találkozzunk 1921. augusztus 15-én a Metropol Kávéházban!

Digitalizált emlékek 1. – dukai Takách István levelei 1916. augusztus 15-én, az olasz front hátországában elvégzett kéthónapos tiszti tanfolyam lezárásaként, az együtt eltöltött idő emlékére, negyven fiatalember, köztük a 19 éves Takách István, írásban fogadja meg, hogy öt év múlva – amikor már minden bizonnyal nem lesz háború –, remélhetőleg épen és egészségesen, találkozni fognak […]

Egy szenvedélyes fotós képei az uralkodóról

IV. Károlyról készített fotók Bálványossy Tibor fényképalbumában Egy megszállott fotós a fronton is fényképez és gyűjti a képes emlékeket. Így volt ezzel Bálványossy Tibor is, aki a budapesti egyetemi tanulmányait megszakítva vonult be katonának. A Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltárában őrzött gazdag hagyatéka az uralkodóról is tartalmaz néhány 1917–1918-ban készült felvételt.   Bálványossy Tibor […]

Szerelem és halál a Nagy Háború idején

Nagy érdeklődéssel és élvezettel olvastam a Nádasdy Huszármúzeum honlapján a Huszáros – Egyperces rovatban Takács Zoltán Bálint Szerelemben és háborúban című írását. Azonnal eszembe jutott egy gyönyörű elbeszélés, amely a Nagy Háború idején esett meg. Az igaz történet mesélője egy egykori kiváló huszártiszt, a debreceni 2. honvéd huszárezred tagja, vitéz váradi Beöthy-Zsigmond László. A történetet […]

Barakonyi Károly debreceni diákévei

Nagy érdeklődéssel vettem kézbe a Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében című kötetet. Különösen Rózsafi János Felderítő vállalkozások a Haláldombnál – Egy kutatás története című tanulmánya ragadta meg a figyelmemet, debreceni vonatkozású tartalma miatt. Ebben a részben számol be a szerző a debreceni 3. honvéd gyalogezred kötelékébe tartozó katonának, Barakonyi Károlynak hőstettéről és tragikus haláláról.   […]

Pünkösdi vers a lövészárokból

A háború poklában átélt napok a tábori levelek és frontnaplók mellett gyakran versek írására is ösztönözték az arra érzékeny lelkű katonákat. Így volt ezzel a dunapataji származású Szél János szakaszvezető is, aki 1918 pünkösdjéről emlékezett meg egyik költeményében.   Pünkösd Jövel szentlélek, szállj le a földre hozzánk, Hogy újból viruljon, örvendjen szép hazánk. Önts a […]

„Az élet virágzó vetése, (…) a halál hervadó aratása”

Dr. Berend Miklós orvos, gyermekgyógyász a Nagy Háború kitörésekor hadi önkéntesnek jelentkezett az orosz frontra. Háborúban töltött időszakáról naplót vezetett, amelyet 1916-ban a Singer és Wolfner Kiadó jelentetett meg Dr. Berend Miklós hadi önkénytes honvéd törzsorvos Harctéri naplója címmel. Alcíme: Adatok a magyar honvédség, főkép az 5. h. huszárezred történetéből. A kötetet Senyei József honvéd […]

Egy kórházvonaton szolgáló bácskai medikus a Nagy Háborúban

Dr. vasvári Kósa György története A Bács-Bodrog vármegyei Kúlán születetett Kósa György a bécsi orvostudományi egyetemen tanult, amikor kitört a háború. 1915 elejétől a háború végéig a cs. és kir. 45. sz. állandó kórházvonaton teljesített szolgálatot. Családi hagyatéka sok érdekes információval és képpel szolgál a kórházvonatok történetéhez is. Dr. vasvári Kósa György a Bács-Bodrog vármegyében […]

Dr. Kőninger Miklós ezredorvos és a soproni 76-osok emlékére

„Apai nagymamám testvére Kő (Kőninger) Antal híres képeslap- és bélyeggyűjtő volt Győrben, és 1994-ben bekövetkezett halála előtt behatóan foglalkozott a Nagy Háborúval. Édesapja – az én dédnagyapám – Dr. Kőninger Miklós ezredorvosként vett részt háborúban. Most tudtam meg, hogy a soproni 76-os gyalogezred tagja volt.” Így kezdődött Vidákovich Gábor olvasónk levele, aki elküldte nekünk dédapja […]

Szerelem papírrepülőn

Zsidó élettörténetek az első világháború idején 2016. november 3-án a 2B galériában Szerelem papírrepülőn – Zsidó élettörténetek az első világháború idején címmel nyílt kiállítás. A molinókon látható korabeli fényképek és a hozzájuk kapcsolódó, családtagok által elmondott történetek a Centropa Alapítvány digitális gyűjteményéből származnak. A szervezet évtizedes munkája során 15 országban készített életinterjúkat és folytatott archiváló […]

Tanár és katona

Feleségem Cser Imre nevű dédnagyapjáról sokáig csak annyit tudtam, hogy Budapesten élt, és matematikatanár volt. Nemrégiben az egyik rokon megemlítette, hogy egy világháborús sebesülés következtében egyik fülére rosszul hallott. Unokái annyit tudtak, hogy a Doberdón szolgált, ott szenvedte el a súlyos fejsérülést. Ez az információ felkeltette az érdeklődésemet, és elhatároztam, hogy megpróbálok minél többet kideríteni […]