tábori posta

Sorrend:

„Leveleidbe van egy pár jelenet olyan mikor elolvastam örömömbe sirtam…”

Egy tenyérbe való, megsárgult, fedelét vesztett, vonalas katonafüzet: olyan írt bele, aki általában csak a legszükségesebbeket jegyzi fel. Egy maréknyi levelezőlap, Przemyśl ostroma idejéből, majd orosz hadifogságból. Ennyi maradt ránk a Hadtörténeti Múzeum Kéziratos Emlékanyag-gyűjteményében egy közhonvéd családapa után. Knapovics Ármin 1884. augusztus 8-án született Budapesten. Házasságon kívüli gyerek volt, édesanyja vette a nevére. Nem […]

„mi is megálljuk a helyünket mint a német kollégáink”

Üdvözlet a torpedó bootról Az I. világháborúból fennmaradt nagy mennyiségű emlékanyagnak csak egy nagyon kis részét teszik ki a Császári és Királyi Haditengerészetnél szolgált magyar katonák tárgyai, dokumentumai. Dr. Katona József háborús magángyűjteményének magját saját családi emlékei jelentik. Katonaorvos nagyapja őrizte meg azt az érdekes fotólapot is, amelyet egy torpedónaszádon szolgáló magyar torpedómester írt haza […]

Rajzos húsvéti üdvözlőlapok

Ünnepek idején különösen fájdalmas messze lenni szeretteinktől. Amikor egy katona levelet ír haza, írás közben gondolatban újra otthon van, még akkor is, ha közben átvonuló repülő, esetleg ágyúdörgés van körülötte. Az itt következő rajzos tábori lapok is erről tanúskodnak. 1915.III.25. Feladó: Varga Endre e. ön. tizedes 30. honv. gy.ezred 10. század Tábori posta 354 Címzett: […]

„Ne mondják, hogy talán gyávák a debreczeni diákok…”

Debreceni diákok levelei a Nagy Háborúból A debreceni tudományegyetem, a református tanítóképző intézet és a Református Főgimnázium tanulóiról szól az alábbi írás. A debreceni diákok közül többet már a mozgósításkor besoroztak, mások önkéntesként csatlakoztak a háborúhoz, csakúgy, mint a Szürke senkik főhőse, a Kölyök: otthagyták az iskolapadot és berukkoltak katonának.   Az egyetem három karának […]

Karácsonyi és újévi üdvözletek háború idején

1916-ban már a harmadik karácsonyt és Újévet töltötték a katonák a lövészárkokban, a hátországban pedig egyre nehezebbé vált a mindennapi élet. A képeslapon küldött jókívánságokba 1916-ra már egyre gyakrabban foglalják bele a béke utáni vágyakozást. A csukaszürkébe öltözött földműves, kereskedő, kispolgár, falusi vagy városi intelligencia a maga szerény vagy kifinomultabb tehetségével rövid üdvözlőlevelet fogalmazott, amit […]

Hősi halál a szerb harctéren

Amikor a várva várt rózsaszínű tábori postai levelezőlap már nem a családfő jó egészségét tudatja az otthoniakkal, hanem a halálhírét erősíti meg…   Dr. Schelker Roland (23-as tábori vadászzászlóalj / 3. század) sorai Molnár Eleknének Rákospalotára, a Bethlen út 11-be: 7/XII. 1914 Nagyságos asszonyom! Szomorú szívvel teljesítem kérését és tudatom, hogy a kedves jó férje […]

„vigyenek minket a románok ellen”

Fischer Ottó 29-es vadász lapja Vetsey Magda úrleánynak Aradra Kedves Magda! Látja mégis sor kerül a virágjaira. Holnap menek rapportra a századom nevében kérni, hogy vigyenek minket a románok ellen. Azt hiszem ezt nem tagadhatják meg. Minden esetre most hálát adok az Istennek, hogy eddig életben maradhattam – ott, Székelyföldön – szívesen. Kezét csókolja Fischer […]

Szerelmes levélért hadbíróság

Egy soha nem kézbesített levélről szól mai posztunk, amely meggondolatlan feladójára nagy bajt hozott. Az olasz fronton szolgáló Kurták Antal népfölkelő zászlós, katonatársai millióihoz hasonlóan, feleségével csak levélben tarthatta a kapcsolatot, s nyújthatott számára vigasztalást a háború okozta kényszerű és hosszú távollétben. A tábori postaszolgálat jól működött ugyan, de a cenzúra mégis megakadályozhatta a küldemények […]

Postások, vasutasok, távirászok

Három képeslap a Nagy Háborúból Somogy-Csúrgó minden bizonnyal nagy tiszteletben álló postamesterének megszaporodhattak a teendői, homlokán pedig a ráncok, a világháború sok nyomorúságot hozó tragédiákkal teli vérzivataros évei alatt. Biztos megélhetést jelentő egzisztenciáját aligha élte meg irigylésre méltónak, amikor szét kellett osztania és ki kellett küldenie a katonai értesítéseket az általa személyesen is ismert családok […]

„Szent Karácsony estéjén igen szomorúan írok”

1915. 12. 24.Kelt 1915. Decz. 24 én.Szeretett édes Szüleim! Kívánom a jó Istentől, hogy ezen soraim, melyet a szent Karácsony estéjén igen szomorúan írok, a legjobb egészségben találja mindnyájokat. Én hála Istennek egészséges vagyok, más bajom nincsen, csak az, hogy ezen szent estén mikor otthon boldogan együtt vacsorálnak és eszik a jó kalácsot, én meg […]

1 2 3 … 5