Uncategorized
Húsvét az orosz hadszíntéren 1916-ban 1916. április 23-án az egész keresztény világ – nyugati és keleti egyaránt – egy időpontban ünnepelte Jézus feltámadását, amelynek következtében sajátos helyzet adódott az orosz hadszíntéren harcoló csapatok lövészárkaiban… „Persze, bakáinknak nagyon tetszett az a békeállapot. Énekeltek, tréfálkoztak egész nap és szinte elfelejtették, hogy háborúban vannak. No, de őszintén […]
Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 1. rész slovensky Új sorozatot indítunk a mai nap. Az érsekújvári születésű Vágovits Gyula a magyar királyi 4. honvéd tábori ágyús ezred katonájaként szolgált a háborúban. 1915 őszétől 33 hónapon keresztül megszakítás nélkül frontszolgálatot teljesít az orosz, majd a román fronton. Harctéri naplói alapján 1973-ban írta meg visszaemlékezését a családja […]
Imre Gábor kadét doberdói naplója – 43. rész A vonatút végén kadétunk Budapestre érkezik, ahol három hét lábadozás vár rá. A fővárosban nyüzsgő élet fogadja, ahol mindenki üzletel. A kórházi lógósok és a frontkatona egyik párbeszéde egészen párbajig fajul… Elbúcsúztam százados ismerősömtől, aki Tiszántúlra utazott elfoglalni a katedráját. Engem pedig az előre értesített jó […]
Imre Gábor kadét doberdói naplója – 42. rész A marburgi hadikórházban töltött néhány nap után kadétunk Budapest felé veszi az irányt. Az utazás leírásából sok érdekességet megtudhatunk a vonat és az állomások közönségéről, s a háborús „hinterland” életéről… Néhány napi marburgi pihenés után emlékekkel bőségesen megrakodva, megtisztálkodva, felkapaszkodtam egy hazafelé induló vonatra. A bennem […]
Imre Gábor kadét doberdói naplója – 41. rész A vonatút során először a marburgi hadikórházba kerül sebesült kadétünk. A Doberdó rémlátomása itt is gyötri, szereplőinek egy része pedig a kórházi ágyak rajvonalában mellette fekszik… Marburg, 1915. augusztus 12. Boldogan, bízva, egyelőre még kissé fáradtan nézek már előre. Fájó szívvel nézek vissza néha, és gondolok […]
Imre Gábor kadét doberdói naplója – 40. rész A zászlóalj-tréntől teherautóval utazik tovább sebesült kadétünk. Balogh Jancsi nem tart vele, a Doberdót választja, mert verekedni akar az eltemetett komáiért. Imre Gáborra a sebesültekkel teli vasútállomás melletti vendéglő ablakán át már egy másik világ mosolyog… A zászlóalj trén, mint ahogy az „illik”, házakban lakott. Mindennel […]
Imre Gábor kadét doberdói naplója – 39. rész A halálra szántság érzése után Imre kadét számára a sebesülés jogot jelent az élethez. Hű társa, Balogh Jancsi is elkíséri a dolináig, majd egészen Oppacchiaselláig. A visszaút sem veszélytelen, amely során elkezd aggódni kiérdemelt életéért… Félni kezdtem. A halálra szántság érzése, amely kellő önfegyelemmel a bátorságnak az […]
Imre Gábor kadét doberdói naplója – 38. rész Hősünk elhatározza, hogy az éjszakai váltás emberei által hozatott homokzsákokból torlaszt emel a jobb szárnyat oldalazó olasz géppuska ellen. A gát építését személyesen irányítja, s elé kőfalat is emeltet, amikor hirtelen megszólal a gépfegyver… Megkértem Lowrót, hogy ha lehetséges, küldjön homokzsákokat, mert egy golyófogót akarok építtetni […]
Imre Gábor kadét doberdói naplója – 37. rész Az éjszakai sikertelen olasz támadás utáni bágyadt csendet követően dolgozni kezd az életösztön és megérkeznek a parancsok is. Ezek tartják működésben az egész Doberdót. Hősünk gondolatai a parancs szuggesztív erejéről, élőkről és holtakról, a harctér örökös körforgásáról. Parancsra megkezdődik a csatatér letakarítása, s az újabb erőgyűjtés… […]
Imre Gábor kadét doberdói naplója – 36. rész Osztrák-magyar reflektorok világítják meg a Monte Sei Busi ellen támadó olasz gyalogságot. A dolinánál felállított gépfegyverek akasztják meg, majd egy kecskeméti zászlóalj ellentámadása veri vissza az éjszakai rohamot. A siker hatására a bosszú és a pusztítás vágya uralkodik el Imre Gábor szakaszán is… Fantasztikus képet mutattak […]