Az elmúlt héten egy konferencia ürügyén Szarajevóban jártam. A konferencia természetesen az első világháború történetével foglalkozott, azon belül is az egykori Oszmán Birodalom világháborús szerepével. A szervezők egyáltalán nem kímélték a résztvevőket: a három nap folyamán összesen hetvenhat(!) előadás hangzott el, nem számítva az odautazás estéjén rendezett fogadás során tartott megnyitó, vitaindító beszédeket. Mindez […]
48 = 60? avagy a mozdonyfüstbe ment haditerv A Monarchia tisztképzésében – akárcsak a többi korabeli nagyhataloméban – a matematikai tudományoknak igen nagy szerepe volt. Ez érthető, különösen akkor, ha meggondoljuk, hogy a vasutak háborújának idején a tömeghadseregek mozgatása mennyi számítást igényelt. A hadműveletek lebonyolítása jószerével vasúti menetrendek segítségével történt. Természetes hát, ha a jövendőbeli […]
A volt-nincs ütközet, avagy az állítólagos szerb támadás Keveváránál Miközben az osztrák-magyar döntéshozókat még a Putnik-affér fejleményei tartották izgalomban, hamarosan újabb különös eseményre került sor, olyanra, amire a (had)történelemben valószínűleg nem találni példát. Mert az bizonyára nem mindennapi, hogy egy ország külügyminisztere az uralkodója által előzetesen jóváhagyott hadüzenet szövegét az utolsó pillanatban még módosítsa és […]
Triboulet notesza „Dilettánsabban még soha nem szabadítottak el háborút, mint 1914 júliusában a Szerbia ellenit” – fogalmaz egészen kendőzetlen nyíltsággal Fritz Fellner, az egyik legtekintélyesebb osztrák történész, és véleményét sok szakember is hajlamos osztani. Tulajdonképpen már az is feltűnő, milyen gyakran emlegetnek dilettantizmust az akkori eseményekkel kapcsolatban: megkapják ezt a minősítést a szarajevói merénylet végrehajtói […]
Magyar katonák jószerével a világháború valamennyi – a Monarchia frontjain vívott – csatájában, kisebb-nagyobb arányban részt vettek. A hazai hadtörténeti munkák egyet közülük mégis előszeretettel neveznek nyomatékosan magyarnak: az 1914 decemberi limanovai csatát. (A szóban forgó galíciai kisváros neve lengyelül Limanowa, magyarul azonban szimpla vé-vel: Limanovának hívjuk.) A szakkönyvekben általában limanowa–łapanówi csatának nevezett nagyszabású támadó […]
A Nagy Háború utolsó (előtti) magyar veteránja Mikor halottak napjára készülődve a rákospalotai temetőben jártam, nem mulasztottam el felkeresni öreg barátom, néhai László György sírját. Gyuri bácsi, akinek páratlanul hosszú életet juttatott a sors, még a 19. században (1896-ban) született és így az első világháborúban is harcolt. Már elmúlt 100 éves, mikor megismerkedtünk. El lehet […]
A Nagy Háború emlékei a szerb fővárosban Jószerencsém egy teljes hétre Belgrádba vezérelt, hogy ott az első világháború levéltári dokumentumai között kutakodhassak. Ám mivel az efféle archívumok meglehetősen korlátozott nyitva tartással működnek – ami alól a szerb Vojni Arhiv sem kivétel – szabad délutánjaimat többek között a Nagy Háború még meglévő nyomainak felkutatására fordíthattam. Ne […]
Életkép az északi frontról „Állásunk félköralakban ékelődik elő. A muszka időnkint azzal szórakozik, hogy légi torpedóval dob át nekünk egyet. Először ismerkedem meg ezzel a szörnyű fegyverrel. Szinte hangtalanul lövik ki, valószínűleg komprimált levegővel s így állandóan kell figyelni. — Gyün a kacsa! — kiáltják az emberek s ahogy felpillantok, egy talán méteres lövedéket látok, […]
Közismert, hogy a mind a mai napig a legátfogóbb és talán legtöbbet forgatott hazai hadtörténeti sorozat, A magyar nemzet hadtörténelme szerzője, a sikeres első világháborús hadvezér, Breit József (aki a nevét 1931-ben Bánlakyra változtatta) 1916-ban Ferenc Józseftől magyar nemességet és a doberdói előnév viselésének jogát kapta. Kézenfekvő a következtetés, hogy a két dolog (a nemesek […]
Conrad 1906-ban a trónörökös nyomására lépett magas beosztásába, ugyanabban az évben, amikor Ferenc Ferdinánd emberei kerültek más fontos posztokra (így például a külügyminiszteri székbe). Kezdetben úgy tűnt, együttműködésük harmonikus lesz, ám kiderült: elképzeléseik számos vonatkozásban eltérnek. A korábban meglehetősen vérmes és erőszakos trónörökös egyre inkább lehiggadt és egyáltalán nem helyeselte Conrad kardcsörtető politikáját, amellyel preventív […]