Nagyon hosszú azoknak az eredményes sportolóknak a névsora, akik az első világháború idején a harctereken küzdöttek. Többen közülük hősi halált haltak. A fronton harcolt néhány olimpikon is, például a szegedi születésű kiváló atléta, dr. Gönczy Lajos. Gönczy (Grön) Lajos 1881. február 24-én született Szegeden. Az elemit a belvárosi iskolában végezte, majd következett a piarista gimnázium. […]
Harc a víz alatti lopakodókkal A háború kitörésekor a tengeralattjárók még nem voltak kipróbált harci eszközök, ezért az ellenük való védekezés is szinte ismeretlen volt. A Monarchia hadvezetése rádöbbent azonban, ha nem indul meg a védelem fejlesztése, annak súlyos következményei is lehetnek. Különösen a világháború második felében vált ez sürgetővé, amikor az Adrián fokozódott az […]
Fehérvári huszárok a limanovai csatában Az alábbi írás a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány és a Nagy Háború Blog 2011. december 8-án megrendezett Limanova-előadóestjén elhangzott előadás szerkesztett változata. Az előadás címe egy huszárnótából vett részlet. Egy olyan nótából, amely még ma is gyakran felcsendül lakodalmakban vagy akár baráti nótázások során. Különösen azokon a településeken, amelyek […]
A Krn, Vrata és a Vršič hegycsúcsok elvesztése után várható volt, hogy az olaszok új támadási célpontjai a Farkas csoport állásai lesznek. Különösen kiemelt célpontnak számított a Vršič-csel szemben levő magaslat, a Lipnik 1867 és az 1776 méteres hegycsúcsa. A 20. honvéd hadosztály-parancsnokság 1915. június 18-án kiadott utasításában megkövetelte a védőktől: „A legszívósabb ellenállás nélkül, […]
Sorozatunk első részében végigkövettük azokat a fontosabb összecsapásokat, amelyek a rosszul felszerelt, magashegyi harcokra kiképzetlen magyar honvéd csapatoknak súlyos veszteségeket okoztak. Területveszteség szempontjából a 2244 méter magas Krn csúcs elvesztése volt a legsúlyosabb csapás. A Krn elhelyezkedése(Pilch Jenő szerk.: A világháború története című kötet alapján) Az 1915. június 16-án 3 órakor kezdődött olasz támadás gyilkos […]
Az olasz hadüzenetet követően feszített ütemben folyt a csapatszállítás és a beérkező alakulatok továbbirányítása a számukra kijelölt védelmi területekre. 1915 májusának végén alföldi magyar parasztbakák ezrei kerültek a számukra teljesen idegen világ, a Karintiai-Alpok több ezer méteres ormaira. A magaslatok és a völgyek közötti szintkülönbségek megtétele számukra békében is igen nehéz és veszélyes feladat lett […]
Dr. Serényi Jenőre emlékezve Az 1915. június 23-tól július 7-ig tartó 1. isonzói csatában a támadó olasz hadseregeknek nem sikerült áttörni az osztrák-magyar Isonzó arcvonalat. A Görztől délre húzódó Karsztvidéken az újabb támadások kivédésére, a védővonalak megerősítésére azonnal nagyobb erőket kellett szállítani. A karintiai harcokban részt vett budapesti 1. honvéd gyalogezred zászlóaljait július 5–7-én gyülekeztették, […]
Dr. Serényi Jenőre emlékezve Serényi Jenő hadiútjának egyes állomásait követve az olasz frontra érkeztünk. A 20. honvéd gyaloghadosztály ezredeinek 1915. május 5-én kezdődött győzedelmes előnyomulását május 19-én a hadvezetés leállította és a hadosztályt visszairányította Mezőlaborcra és környékére. Erőltetett menetben érkeztek a dandárok a számukra kijelölt vasúti pályaudvarokra, hogy az új ellenség, a „hűtlen szövetséges” Olaszország […]
1915. március 14-én a székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred visszavonulóban volt a Variházától délnyugatra húzódó Korumkó hegy gerincén. A túlerőben levő orosz csapatok több helyen betörtek a védőállásokba, a vonal nem volt tartható, a védőket vissza kellett venni. Az új védővonal kialakításánál Damó Elemér, a székesfehérvári ezred utász századosa azt a feladatot kapta, hogy olyan műszaki […]
Dr. Serényi Jenőre emlékezve A Serényi Jenő hadapród vezette járőrcsapat útját követve érdemes a terepviszonyokat is jobban megismernünk. Hegyzávod a hegyek lábánál húzódó, a Sitnička patak völgyében megbúvó, hosszan elnyúló, egyutcás község. A települést a közepe táján emelkedő magaslaton épült templom uralja. A két ellenséges vonal között fekvő területet (senki földje) sűrű erdők és nagy […]