2016. november 19-én háromnyelvű emléktáblát avattak fel Szlovákiában a mezőlaborci pályaudvar falán, amely egy elfeledett vasúti szerencsétlenségre hívja fel a figyelmet. A szlovák szöveg fordítása a következő: „1916. szeptember 26-án egy lupkówi állomásról a mezőlaborci állomásra tartó, benzintartályokkal megrakott tehervonat hátulról nagy sebességgel nekiment egy kórházvonatnak, amely a keleti frontról hozott betegeket és sebesülteket. A […]
A reformáció 400. évfordulója a Nagy Háborúban A magyarországi evangélikus és református egyházak 1917-ben emlékeztek meg a reformáció kezdetének 400. évfordulójáról. Az első világháború mindennapi megpróbáltatásai közben ezt nem volt könnyű megszervezni. Az egyházi gyűléseken mégis többször foglalkoztak a protestáns felekezetű katonák lelki gondozásával, és törekedtek az evangélikus és református egyházak közös részvételével történő egységes […]
„San Dona di Piave vasúti állomás mellett, a Piave folyó alsó folyásánál van egy meglehetősen magas tűzfallal bíró ház – írja Gabányi János hadtörténész. – Erre nagy betűkkel valaki ezeket a sokat jelentő és valósággal drámai erővel ható szavakat írta: »Piave – fiume santo della patria.« Igaza van annak, aki ezeket az örök mementónak tekinthető […]
Egy cseh ezred búcsúzása egri állomáshelyétől 1918-ban Az 1918-as forradalmi események meglepő epizódja volt Egerben a magyar és a cseh nemzeti himnusz többszöri elhangzása, ami a városban állomásozó cs. és kir. kuttenbergi 21. gyalogezred pótzászlóaljában szolgáló cseh katonák és a magyar kisvárosi polgárok akkori kapcsolatát jellemezte. A polgári lakossággal ugyanis együtt ünnepeltek a 21-esek is. […]
A cirkuszi hadijátékok, amelyek Franciaországból származtak és a híres csaták újrajátszását jelentették, rengeteg szereplőt és állatot mozgattak meg, ezért nagy sikert aratva születtek újjá Oroszországban a Nagy Háború idején. Az első ilyen hadijátékot már az 1877–1878-as orosz-török háború után bemutatták, amikor több mint 100 gyalogos és lovas katona szerepelt a cirkuszban robbanások és füst közepette, […]
Az orosz cirkusz az első világháború idején drámai változásokon ment keresztül. A nézők addig is tisztességes győzteseket vártak a cirkuszi birkózó mérkőzéseken, amelyek szórakoztató műsorok voltak ugyan, de az Orosz Birodalom ellenállhatatlan erejét és korlátlan hatalmát mutatták be erős szociális, morális és nacionalista felhangokkal. A háborús évek alatt az az eszme, hogy Oroszország – akárcsak […]
Az első világháború előtt az orosz cirkuszművészet szerteágazó forrásokból táplálkozott. Az előadások – a birkózók, bohócok és akrobaták fellépése ellenére – nem olyanok voltak, mint a mostani műsorok, viszont, például a szentpétervári Ciniselli Cirkuszban, minden társadalmi réteg megfordult. A háború kitörése után a cirkusz az egyik leghatásosabb eszköz lett az orosz hazaszeretet és társadalomkritika kifejezésére. […]
„Molnár Ferenc tüneményes irodalmi pályáját koszorúzta meg ezen az estén. Színpadi irodalmunkat – összes erényeivel, hibáival – alig reprezentálhatja jobban ember mint ő. Az irodalom számára nem jelent ez a darab új nyereséget, de emlékezetes darabja lesz a nagy háborúnak.” – írta az Élet című katolikus folyóirat kritikusa 1916-ban Molnár Ferenc A fehér felhő című […]
Az olasz hadüzenet szövege „A mi előrelátható volt s csak perceken függött, a bekövetkezése megtörtént: ellenségeink tekintélyes száma megszaporodott eggyel, 33 éven át volt szövetségesünk, Olaszország [1915.] május 23-án hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának.” 1915 pünkösdjének első napján estefelé terjedt el a magyar fővárosban a hír, hogy a bécsi olasz nagykövet 1915. május 23-án […]
„A háború első évében az oroszok elérték a Kárpátokat, és attól lehetett tartani, hogy áttörik a frontot, elözönlik Magyarországot. Az olasz beavatkozás veszélye ugyanekkor fordult komolyra, sőt még Románia is egyetértést teremtett Olaszországgal, s végzetes lett volna, ha éppen ebben a pillanatban támad meg bennünket.” Hogyan látta Károlyi Mihály emlékirataiban az 1915-ös olasz hadba lépés […]