KarikaTimea

Perczel Armand története

Perczel Mór unokái a Nagy Háborúban 2/2. rész A bonyhádi Perczel család a XIX–XX. században generációkon keresztül kiemelkedő jelentőségű katonákat adott Magyarországnak. Az első világháborúban a család huszonnégy tagja teljesített katonai szolgálatot, köztük Perczel József altábornagy négy fia is. Perczel Mór 1848-as tábornok gyermekének, Perczel József altábornagynak elévülhetetlen érdemei voltak a kiegyezést követően a honvédhuszárság […]

Perczel Mór, Olivér és Miklós története

Perczel Mór unokái a Nagy Háborúban 2/1. rész „A Perczelek a harctéren. A bonyhádi Perczel-családnak, mely hagyományaihoz híven mindenkor buzgón és különösen a szabadságharcban önzetlenül szolgálta a hazát munkával és vérrel egyaránt, jelenleg huszonegy tagja teljesít katonai szolgálatot. Perczel József nyugalmazott altábornagynak, néhai Perczel Móric 48-as tábornok, a szenttamási győző fiának négy fia szolgál a […]

„A koldustarisznyát akaszthatnám nyakamba, Csonka Magyarország dicsőségére”

A magyarországi hadigondozás a Nagy Háború után A címben idézett mondat Hegedüs Sándor pápai rokkant honvéd 1922-ben íródott leveléből származik, amelyben a népjóléti miniszterhez fordult segítségért megvont rokkantjáradékának ügyében. Jelen írásunk az első világháború utáni hadigondozást, a hadigondozottak sorsának alakulását mutatja be, melynek során rávilágítunk arra is, hogy Hegedűs Sándor elkeseredettsége korántsem volt egyedi eset, […]

Az Országos Hadigondozó Hivatal

Az első világháborús hadigondozás Magyarországon – 4. rész Tisza István miniszterelnök a hadirokkantak és családjuk, valamint a hadiözvegyek és hadiárvák gondozásának biztosítására szervezte meg az Országos Hadigondozó Hivatalt, amelyet 1917 márciusában a 900/1917. M. E. számú rendelet hívott életre. E jogszabály rögzítette először, hogy a hadirokkantaknak és családjuknak, továbbá a harctéren elesett vagy a hadiszolgálatban […]

Egy hatékonyabb megoldás: a Rokkantügyi Hivatal

Az első világháborús hadigondozás Magyarországon – 3. rész A m. kir. Rokkantügyi Hivatalt 1915 szeptemberében állították fel, szervezetét és feladatait a 3.301/1915. M. E. számú rendeletben határozták meg. Felállításával érvényesült a két, e témában legtöbbet hangoztatott elv: a rokkantgondozás állami feladat, s annak fő célja a hadirokkantak keresőképességének visszaállítása. A m. kir. Rokkantügyi Hivatal feladatává […]

A hadigondozás kezdeti időszaka: előtérben a rokkantkérdés. A Csonkított és Béna Katonákat Gondozó Bizottság működése

Az első világháborús hadigondozás Magyarországon – 2.  A háború kitörése utáni első hetekben megindultak a hadbavonult katonák családtagjainak segélyezésére irányuló különféle társadalmi akciók, azonban ezek összehangolatlansága miatt a kezdeti időszak rendkívül zűrzavaros volt. Ugyanez jellemezte az egyre nagyobb számú, súlyos sebesülés vagy betegség miatt harcképtelenné vált katonák ügyét is: a Magyar Királyságnak jó ideig nem […]

A hadigondozás szervezete az első világháború alatt

Az első világháborús hadigondozás Magyarországon – 1. rész A háborúk legnagyobb vesztesei a családok, amelyek katonát adnak a hazának, s közülük is leginkább a társadalmi ranglétra alján elhelyezkedők. A Nagy Háború idején szolgálatot teljesítők apák, férjek, fiúk, családfenntartók voltak. Hiányzó jövedelmük miatt az ő hozzátartozóik voltak leginkább kitéve a nélkülözésnek. A hadbavonultak után folyósított kis […]