Cs. és kir. mozgó sebészcsoportok az osztrák–magyar haderőben az I. világháború idején Az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében működött cs. és kir. mozgó sebészcsoportok (k. u. k. mobile Chirurgengruppen) az I. világháború idején többnyire a frontvonalhoz közel tevékenykedő, sebész szakorvosi egységek voltak, amelyek célja a sebesültek gyors és szakszerű ellátása, illetve életmentő műtétek elvégzése volt. De miért […]
Az osztrák‒magyar hadseregben feltűnően magas volt az öngyilkossági esetek száma, ami a közvélemény és a korabeli sajtó figyelmét is felkeltette a XIX. század végén. A századfordulón parlamenti vitákig jutott a kérdés. Mi állt ezek hátterében, kik és hogyan követték el az öngyilkosságokat? Milyen tendenciák voltak megfigyelhetők? Hogy viszonyultak ezek az esetek a polgári életben és […]
Az Elektra és a Tirol tragédiája 1916 tavaszán A cs. és kir. Haditengerészetről, különféle hajóiról az elmúlt évtizedek során számos publikáció látott napvilágot. A korábbi évtizedekben például Csonkaréti Károly vagy Juba Ferenc, az elmúlt években pedig Krámli Mihály tollából jelent meg jónéhány, tudományos igénnyel megírt kötet. Érthető módon az érdeklődés homlokterében leginkább a flotta fejlesztésének […]
A mostari, egykori cs. és kir. katonai temetőben még ma is fellelhető a brassói születésű Franz Glass vagy Glass Ferenc, a cs. és kir. mostari 26. helyőrségi kórház gyógyszertára egykori vezetője feleségének és gyermekének sírja. A gyógyszerész budapesti és bécsi helyőrségi szolgálatot követően került Hercegovina fővárosába, ahol az első világháború idején két magas katonai kitüntetésben […]
A rejtélyes cím két levélre utal, amelyek a Hadtörténelmi Levéltár őrizetében találhatók, az egykori Honvéd Főparancsnokság irattárában. Mindkettő az I. világháború derekán, 1916-ban, illetve 1917-ben íródott, és meglehetősen bizarr, mondhatni észbontó ötletekkel véli megvalósítani a győzelmet… Nézzük, miről is szólnak a több mint egy évszázada őrzött levelek. Íróikat nyilvánvalóan a segítő szándék vezérelhette: ha […]
A törökországi harcokba ténylegesen csak 1915 decemberétől bekapcsolódó Osztrák–Magyar Monarchia már 1915 januárjától jelen volt a Török Birodalom területén. Ekkor érkezett meg ugyanis az az 5 főből álló síoktató különítmény, amely Kelet-Anatóliába került. Ezt követően a cs. és kir. hadsereg a világháború végéig folyamatosan növekvő, végül mintegy 5200 fővel, főleg tüzér alakulatokkal vett részt az […]
Különféle népfelkelő alakulatok szervezése az I. világháború első éveiben Az első világháború idején a népfelkelés rendszerén belül sok fegyveres és fegyver nélküli szakszolgálatra szervezett népfelkelő alakulat is megjelent, amelyek többsége a béke idején kidolgozott mozgósítási tervekben egyáltalán nem szerepelt. Talán ez lehet az oka, hogy a különféle alakulatok többségéről alig maradt fenn némi emlék, szervezésükről, […]
Az elmúlt években az Osztrák–Magyar Monarchia területén létesített mintegy 50 hadifogolytáborról, a hadifoglyok elhelyezéséről, ellátásáról számos, elsősorban osztrák szerzőktől származó mű született. A közelmúltban pedig Magyarországon is elkezdődött a kutatás a témában. Számos publikáció jelent meg pl. a Magyarországon elsőként, 1914 augusztusában létesített Esztergom melletti kenyérmezői és a legnagyobb, ostffyasszonyfai táborokról is. A Monarchia hadifogolytáborai […]
Milyen előzmények vezettek az osztrák–magyar rohamcsapatok megszervezéséhez? Mikor, hogyan, milyen feladattal, fegyverzettel és szervezeti keretek között jöttek létre a rohamalakulatok? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a következőkben. A rohamcsapatok megszervezésének előzményei és körülményei Az I. világháború menetében 1915 elejére – előbb a nyugati, majd a keleti harctéren is – a harcoló felek számára bizonyossá […]
Az I. világháború idején a sebesültek hátországba való juttatásának leggyorsabb módja a vasúti szállítás volt. A súlyos betegek részére kórházvonatokat, a könnyű sebesültek számára pedig megfelelően berendezett közönséges vonatokat, ún. betegszállító szerelvényeket állítottak szolgálatba. A vasúton mozgó tábori egészségügyi intézetek a világháborúban hihetetlen nagy munkát végeztek. 1915 márciusában 128, míg a háború végén már 151 […]