Molnár Tibor

Sorrend:

A szabadkai I. világháborús hősi temető

Szabadka földrajzi fekvésénél fogva fontos közlekedési csomópont volt: itt futott össze a Budapest–Zimony észak-dél irányú, valamint a Nagyvárad–Szeged–Zombor–Eszék kelet-nyugat irányú vasútvonal. Ezek a vasútvonalak a háború során stratégiai fontossággal bírtak a csapatok és az utánpótlás szállításában, a hadszíntérről pedig a sebesülteket és a betegeket vitték a hátországban kialakított hadikórházakba. Szabadkán is hadikórházakat hoztak létre, amelyekbe […]

Osztrák–magyar erődök Bosznia-Hercegovinában

Könyvismertető A berlini kongresszuson elfogadott határozat értelmében az Osztrák–Magyar Monarchia 1878-ban megszállta Bosznia-Hercegovinát. Az Oszmán Birodalomtól birtokba vett tartomány az elkövetkező évtizedekben óriási fejlődésen esett át, aminek szerves részét képezték a polgári és katonai célú építkezések. Utóbbiak történetéről, és ma is fellelhető emlékeiről szól Manuel Martinović 2022-ben megjelent kötete. Az 1878 júniusában-júliusában megtartott berlini kongresszuson […]

A hősi halált halt Szabados testvérek a hadigondozási iratok tükrében

Az első világháborúban szinte valamennyi magyar családot érte valamilyen veszteség: hadbavonult családtagok megsebesültek, megbetegedtek, vagy elestek. Voltak olyan családok, amelyek több tagjukat is elvesztették: így jártak a zentai Szabadosék is, akiknek a harcok során két fiuk is hősi halált halt.   A Szabados házaspár – Szabados Péter és Sípos Rozália – fiatalabb fia, József 1889. […]

Melkay Álmos, a szabadkai „olasz tiszt”

A Melkay család Szabadkán házzal és tekintélyes fölbirtokkal rendelkezett. Melkay Alajos 1883-ban Fiumében a pénzügyigazgatóságon vállalt munkát. Itt kötött házasságot, és öt gyermeke is a magyar kikötővárosba született. Közülük Álmos az első világháború idején a szabadkai 6. honvéd gyalogezredben szolgált és 1916-ban orosz hadifogságba esett. A sorsa ezt követően, a fiumei születéséből adódóan különös fordulatot […]

Dr. Rucska Miklós és Palóczy Erzsike története

A kolozsvári születésű dr. Rucska Miklóst 1913 januárjában kinevezték a kassai gyermekmenhely orvosává, menyasszonyával, Palóczy Erzsikével már az esküvőjüket tervezték. A háború kirobbanása azonban közbe szólt, a szépreményű fiatal doktor hadba vonult, a menyasszonya pedig megbetegedett…   Rucska Miklós 1886-ban Kolozsváron látta meg a napvilágot mosóczi Rucska Lajos ügyvéd és földbirtokos – aki később a […]

Szöllősi Lajos, az SMS Prinz Eugen főtüzére

A cs. és kir. Haditengerészetnél az Alföldről származó magyar legények is szolgáltak, akik a bevonuláskor láttak először életükben tengert. Ilyen volt a mezőtúri Szöllősi Lajos is, aki 1913-ban önként jelentkezett a haditengerészethez. Szöllősi Lajos 1893. szeptember 21-én született Mezőtúron, id. Szöllősi Lajos és Patkós Zsuzsanna nyolcadik gyermekeként. Szöllősi Lajos születésének/keresztelésének bejegyzése a mezőtúri evangélikus református […]

Hertelendyfalva nagy háborús hősi halottjai

A település a Duna közelében 1882–83-ban jött létre a Pancsova–Tárcsó közötti út mentén, a vojlovicai erdő melletti ármentes területen. Lakosainak egy része – szlovákok (566 fő) és németek (500 fő) – az egykori árvízkárosult marienfeldiek közül került ki, akiket 1865–1869 között telepítettek az aldunai réti földekre. Az 1867–70-es és az 1870–71-es téli, valamint az 1876-os […]

Dr. Kiss Imre, a péterrévei humanista, aki ragaszkodott szülőföldjéhez

Dr. Kiss Imre a Tisza menti Péterrévéről indulva 1912-ben kezdte meg orvosi tanulmányait Kolozsváron, amit a Nagy Háború kirobbanása szakított félbe. A háborúból derekasan kivette részét, a székesfehérvári 17-es honvédek medikusaként küzdött a Doberdón is. A frontról szerencsésen hazatérve befejezte a tanulmányait, majd orvosként visszatért az impériumváltás során elcsatolt szülőföldjére. A szegedi származású Kiss Sándor […]

Cseh Károly, az adai tanító

A Bács-Bodrog vármegyei Adán született Cseh Károly a tanítóképző elvégzését követően szülőhelyén kapott tanítói állást. Jelentős szerepe volt a helyi sportélet megteremtésében. Az első világháború kitörésekor ő sem kerülte el a sorsát: tisztjelöltként került 1915-ben a frontra. 1916-ban a m. kir. 310. honvéd gyalogezredben szolgálva esett orosz hadifogságba. A krasznojarszki hadifogolytáborban ismerkedett meg a kommunista […]

A zombori Metz testvérek

Az első világháború küzdelmei során számos család több fiúgyermeket is elveszített. De a szabadkai 6-os honvédeknél szolgáló Metz testvérek tragikus halála, akik 1916. január 11-én a bukovinai Rarancénél ugyanazon a napon, ugyanabban a percben haltak hősi halált, feltehetően egyedülálló… Az Osztrák–Magyar Monarchia idején Zombor törvényhatósági jogú város adminisztratív központként Bács-Bodrog vármegye, valamint a Zombori járás […]

1 2 3 4 … 7