Pintér Tamás

Sorrend:

Oláh főhadnagy és az orosz géppuskafészek kifüstölése

Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 5. rész slovensky Tüzérünk rendkívül jó véleménnyel volt parancsnokáról, Oláh főhadnagyról, akit nagy szaktudású, vakmerő bátorságú vérbeli tüzértisztnek tartott. A mai részben megismerhetjük, hogyan semmisítettek meg egy sokat kellemetlenkedő orosz géppuskafészket.     Most pedig szeretnék rátérni azokra a visszaemlékezésekre, amelyek engemet az ezred kötelékében 33 hónapos megszakítás nélküli frontszolgálatom alatt […]

Első nap a fronton: majdnem orosz hadifogságban…

Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 4. rész slovensky Beosztását követően tüzérünket az első éjszaka a karpilowkai erdőben az első állásban lévő tüzérségi megfigyelőhöz küldik, ő azonban gondolataiba mélyedve eltéved a sötétben…      Én tehát a Karpilowka – Olyka körüli frontszakaszon teljesítettem szolgálatot. Hogy ez milyen volt, mindenki el tudja képzelni, ha elolvassa az alanti tájképleírást, […]

Üteg, löveg, lőszerkocsi, avagy mit kell tudni egy tüzérezredről?

Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 3. rész slovensky Az orosz frontra érve tüzérünket 1915 novemberében beosztják a magyar királyi 4. honvéd tábori ágyús tüzérezred II. osztálya 3. ütegéhez. A mai részben apró részletességgel megismerhetjük, hogyan épült fel és működött hősünk tüzérezrede a fronton. Háborús alapismeretek, nem csak a tüzérség tevékenysége iránt érdeklődőknek.   Reggel aztán […]

Véres combok, sáros ivóvíz, avagy irány a front

Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 2. rész slovensky A háborúba önként jelentkezett tüzérünkre komoly kiképzés várt 1915-ben Érsekújváron. A gyalogsági, lovassági, műszaki és tüzérségi elméleti ismeretek mellett a gyakorlatban is el kellett sajátítania a katonai tudományokat. A legkellemetlenebb a „véres” lovaglásoktatás volt a számára. A kiképzést követően hamar eljött 1915. november 2-a, amikor a menetalakulat […]

Parasztfigura a sakktáblán

Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 1. rész slovensky Új sorozatot indítunk a mai nap. Az érsekújvári születésű Vágovits Gyula a magyar királyi 4. honvéd tábori ágyús ezred katonájaként szolgált a háborúban. 1915 őszétől 33 hónapon keresztül megszakítás nélkül frontszolgálatot teljesít az orosz, majd a román fronton. Harctéri naplói alapján 1973-ban írta meg visszaemlékezését a családja […]

A háborús Budapest

Imre Gábor kadét doberdói naplója – 43. rész A vonatút végén kadétunk Budapestre érkezik, ahol három hét lábadozás vár rá. A fővárosban nyüzsgő élet fogadja, ahol mindenki üzletel. A kórházi lógósok és a frontkatona egyik párbeszéde egészen párbajig fajul…   Elbúcsúztam százados ismerősömtől, aki Tiszántúlra utazott elfoglalni a katedráját. Engem pedig az előre értesített jó […]

Vonatút Budapestre, avagy Kucseráné és a megkeseredett százados

Imre Gábor kadét doberdói naplója – 42. rész A marburgi hadikórházban töltött néhány nap után kadétunk Budapest felé veszi az irányt. Az utazás leírásából sok érdekességet megtudhatunk a vonat és az állomások közönségéről, s a háborús „hinterland” életéről…   Néhány napi marburgi pihenés után emlékekkel bőségesen megrakodva, megtisztálkodva, felkapaszkodtam egy hazafelé induló vonatra. A bennem […]

A marburgi hadikórházban lábadozva

Imre Gábor kadét doberdói naplója – 41. rész A vonatút során először a marburgi hadikórházba kerül sebesült kadétünk. A Doberdó rémlátomása itt is gyötri, szereplőinek egy része pedig a kórházi ágyak rajvonalában mellette fekszik…     Marburg, 1915. augusztus 12. Boldogan, bízva, egyelőre még kissé fáradtan nézek már előre. Fájó szívvel nézek vissza néha, és gondolok […]

A Balogh Jánosok dicsérete és a szépséges Elizabet

Imre Gábor kadét doberdói naplója – 40. rész A zászlóalj-tréntől teherautóval utazik tovább sebesült kadétünk. Balogh Jancsi nem tart vele, a Doberdót választja, mert verekedni akar az eltemetett komáiért. Imre Gáborra a sebesültekkel teli vasútállomás melletti vendéglő ablakán át már egy másik világ mosolyog…   A zászlóalj trén, mint ahogy az „illik”, házakban lakott. Mindennel […]

Élethez nyert joggal

Imre Gábor kadét doberdói naplója – 39. rész A halálra szántság érzése után Imre kadét számára a sebesülés jogot jelent az élethez. Hű társa, Balogh Jancsi is elkíséri a dolináig, majd egészen Oppacchiaselláig. A visszaút sem veszélytelen, amely során elkezd aggódni kiérdemelt életéért… Félni kezdtem. A halálra szántság érzése, amely kellő önfegyelemmel a bátorságnak az […]

1 … 21 22 23 24 25 … 40