Pintér Tamás

A tűzkeresztség

Imre Gábor kadét doberdói naplója – 4. rész Elérkezik a pillanat, hogy hősünk szakasza is átessen a tűzkeresztségen. A pergőtűz zárótűzre vált, s az első vonalakban megszólalnak a géppuskák. Támad az olasz gyalogság, indulni kell. A 77-es és a 121-es magaslatok között kerül sor az első bevetésükre. A harc előtti feszült pillanatokban többen imádkoznak. És […]

„Bajonet auf, fiúk!”

Imre Gábor kadét doberdói naplója – 3. rész A Doberdón a Monte Cosich alatti 77-es és 121-es magaslatnál dübörögnek az ágyúk 1915 júniusában. Az olasz gyalogság is közelebb húzódik az állásokhoz, s bármikor megindulhat a támadása. Hősünk társaival feszülten várja, hogy mikor kerül sor bevetésükre az ellentámadásnál, mikor esnek át a tűzkeresztségen. Megérkezik a telefon […]

Vér és halál közelében

Imre Gábor kadét doberdói naplója – 2. rész 1915 júniusában a Doberdó déli részére került a zászlóalj. Hősünk százada az első hetekben tartalékban van a tengertől Monte Cosichig terjedő területen. Éjjelente járnak az állásokba, amikor javítják azokat és összeszedik a halottakat. Állandó harcot vívnak a viperákkal, miközben közvetlen közelségbe kerülnek a vérrel és a halállal… […]

„Megremegett bele a lelkünk: itt a háború”

Imre Gábor kadét doberdói naplója – 1. rész Az olasz front megnyílásának 100. évfordulóján új sorozatot indítunk útjára. Imre Gábor kadét naplója az Isonzónál 1915 májusában kirobbanó harcok kezdetétől 1915 augusztusáig, a 2. isonzói csatában történt megsebesüléséig követi nyomon szerzőjének háborús történetét. A császári és királyi újvidéki 6. gyalogezred elkülönített I. zászlóaljában szolgáló, civilben szobrászművész […]

Új ellenség a láthatáron

A háborús évek alatt több drámai periódust is megélt az Osztrák–Magyar Monarchia. Az 1914 ősze és 1915 tavasza közötti időszak is ilyennek tekinthető. A Szerbia elleni sikertelen támadások, a galíciai-kárpátoki súlyos, nagy veszteségeket követelő harcok, a folyamatos visszavonulás, Przemyśl eleste csalódott, már-már letargikus hangulatot idézett elő a magyar társadalom jelentős részében is. A sorozatos katonai […]

„Góliát” és társai a königgrätzi frontról

Az Ungváry-Bisothka család háborús hőseiről és hősi halottairól korábban már írtunk itt a blogon. A poszt szerzőjétől, Kövendy Katalintól kaptuk az alábbi fotókat is, amelyek a háború időszakának vidámabb perceit idézik.     Ungváry József és testvére, Béla a debreceni 39-es közös gyalogezredben szolgáltak. Az ezred pótzászlóalja a háború idején Königgrätzben állomásozott. A debreceni bakák és […]

„Számomra ez a háború befejeződött”

Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 21. rész 1918 nyarán, a piavei csata során szerzett sebesülését követően hősünket kórházról kórházra szállítják, majd végül hazakerül. Közben egy érdekes történetet is elmesél egy frontra került feleségről. Szojka Kornél háborús története Békéscsabán, a kádernél ér véget. Sorozatunk utolsó része következik.   A mi támadásunkkal egy időben a mi […]

„A felettünk robbanó srapnelekből a bal alsó lábszáramba golyót kaptam…”

Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 20. rész 1918 tavaszán hősünk újra kikerül a frontra. A mai részben a piavei offenzíva időszakába kalauzol el bennünket, amiből megismerhetjük a támadás során bekövetkezett sebesülésének a történetét is.   Csak most látom, hogy mennyire elkalandoztam, mert sok mindent elhagytam közben, amit előbb még meg kellett volna említenem. Tehát […]

„Támadásra indult a francia gyalogság…”

Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 19. rész Monte Tomba, 1917. december 30. délután 4 óra: a szegedi 46/III. zászlóalj megsemmisül. Hősünk ezúttal a testvére történetét meséli el, aki részese volt a tragikus eseményeknek. Drámai sorok egy eddig kevésbé ismert eseményről, amely egész életében kísértette az átélőt…   Feri öcsémet tehát Gyulafehérváron képezték ki, hová […]

„Ők is fúrtak, a mieink is fúrtak…”

Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 18. rész 1917 nyarán a Mrzli vrh tetején is dúlt az aknaharc. Hősünk a mai epizódban ebbe enged betekintést. Később géppuskás kiképzésekre vezénylik Horvátországba, majd a „káderhez” Gyulafehérvárra. Azt is megtudhatjuk, hogy miért volt szerencsés a várban a tiszti laktanya és a püspöki palota közelsége…   1917 tavaszán, talán […]