Pintér Tamás

A szegedi 46-osok hadiútja a „vakondháborúig”

A héten Kókay László doberdói naplójának a közlésével új sorozatot indítottunk. Merre jártak és mi történt a császári és királyi szegedi 46. gyalogezreddel mielőtt a fiatal önkéntes az alakulathoz került? Az alábbiakban vázlatosan áttekintjük az ezred korábbi történetét és háborús hadiútját.   Az 1879. évi árvíz Szeged történetének egyik legemlékezetesebb eseménye: a Tisza gyakorlatilag teljesen […]

„a patkány megérzi a dekung pusztulását”

Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 1. rész Új sorozatot indítunk ma útjára. A szegedi Kókay László 1915-ben 18 éves korában önként jelentkezett katonai szolgálatra. A helyi piarista gimnázium iskolapadjából vonult be a 46-osokhoz, akikkel végigszolgálta a háborút. A vele történt eseményekről végig feljegyzéseket vezetett. Most induló sorozatunkban az 1916 tavaszán a szegedi ezreddel […]

Mi is jártunk a Krnön

Régi tervünk volt, hogy megmásszuk a Krnt. 2012. november 10-én jött el a napja. A csúcsig ugyan nem jutottunk el, az emlékmenethez társulva azonban félútig, a tóig már igen. Elpuhult bloggerektől ez is nagy teljesítmény…   Annyit olvastunk és írtunk már erről az egykori „híres halálmezőről”, hogy időszerűnek éreztük magunk is a megmászását. 2012 nyarára […]

„Na, majd mi neki indulunk Itáliának…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 28., befejező rész 1915 októberében ezredorvosunk zászlóalja elfog egy korábbi olasz parancsot, amely részletesen beszámol az ellenfél céljairól, tervezett harcászati eljárásairól. A tervekből kevés valósult meg, s Kemény doktor bizakodik, hogy egy közelgő fordított lehetőség esetén ők jóval eredményesebbek lesznek.   Még egy érdekes olasz parancs […]

„két-három év alatt Laibachig felárkoljuk Ausztriát”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 27. rész 1915 októberének végén kifullad a 3. isonzói csata, Kemény doktor is számot vet a nagy összecsapás veszteségeivel, eredményeivel, s a folytatás epizódunk címében is idézett perspektíváival…   Nagy csapás érte a zászlóaljat. Kassay-Farkas Béla a második Czeglédynk[?] eltűnt. Egyesek látták a hulláját, mások meg […]

„Elesett, igazi hősi halált halt Czant kapitány”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 26. rész Tolmein körül fékeveszetten tombol tovább a 3. isonzói csata. Hősök és antihősök küzdelmei és tragédiái sorakoznak elénk a mai részben is. 1915 októberének végén ezredorvosunk nagyváradi 37/IV-es zászlóalja mellett számtalan további alakulat vérzik el az összecsapásokban.   [1915. október] 26-án éjjel újra rettenetes dolgok […]

„Mind-mind 18-19 éves éretlen, tapasztalatlan gyermek…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 25. rész 1915 októberének végén Tolmein körül továbbra is dúl a véres 3. isonzói csata. Ezredorvosunk zászlóaljának beérkező menetszázadait egymás után vetik be a Vodil Vrh oldalában lévő állásokba betört olaszok ellen. A túlélésre kevés az esélyük…   Így megy ez egész nap. Közben nagy az […]

„Az árokban embermagasságnyira feküsznek a hullák…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 24. rész Az 1915. október 18-án kezdődő 3. isonzói csata Tolmein környékén is véres összecsapásokat eredményez, amelyek ezredorvosunk zászlóalját is súlyosan érintik. A Vodil oldalában elveszett állást a 37-esek menetszázadának kell visszafoglalnia…   A Tolmein-Mrzli Vrh közötti nagy olasz támadások1915. október 20–31. Már [1915. október] 18-án […]

„nagy viaskodás Doljénál”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 23. rész 1915. szeptember 29-én Doljénál elveszik az állás. A támadások és ellentámadások közben Pizle Péter közlegény tragédiája tárul elénk. Az Isonzó vészesen megárad, az emberek a vízben állnak. A doljei harcokról Kemény doktor barátja, Hary József is részletesen beszámolt a visszaemlékezésében. Ma, [1915. szeptember] 29-én, […]

„Dolgozzatok! Dolgozzatok!”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 22. rész Az 1915. szeptember végi szabadságolások doktorunkat áttekintésre késztetik. A veszteségek számba vétele után megismerhetjük a „kaderről” kialakult lesújtó véleményét is. A tolmeini híd felrobbantásának saját kudarca épp úgy derültségre fakasztja, ahogy az olaszok elfogott parancsa… A zászlóaljban megkezdődtek a szabadságolások. Első sorban azok mennek, […]