Pintér Tamás

Macska a lövészárokban

Egy korábbi bejegyzésben már esett szó a Nagy Háború olasz frontjának hírhedt harceszközéről, a lassú zuhanó mozgásuk és az azt kísérő hanghatás miatt a találékony bakanyelv által csak macskáknak nevezett olasz aknavető lövedékekről. Az alábbiakban egy rövid történetben idézzük fel a szegedi és temesvári magyar katonák és egy macska találkozását a Doberdó-fennsík lövészárkában.  Fel nem […]

Volhíniai emlék

Balázs Károly tizedes fényképe nyomában Balázs Károly debreceni 3-as népfelkelő ezredbeli tizedes a Nagy Háború során megfordult a szerb, az orosz és az olasz fronton is. Negyvenöt hónapnyi katonáskodásának emlékét azonban mindössze egyetlen fénykép őrzi. Ezen egy húsz éves mokány fiatalember néz ránk. „Készült 1917: március az orosz fronton. Kolm. Voliniában” – olvasható a kép […]

Gyilkos ólomgolyók, védtelen katonák

Egy srapnel okozta különös „haláleset” története A srapnel a Nagy Háború egyik legveszedelmesebb fegyvere volt. Nyílt területen a katonák teljesen védtelenné váltak az égből becsapódó ólomgolyók sokaságával szemben. Az állásháború idején a fedett állások már védelmet nyújthattak a számukra, azonban ha ezek építésénél nem kellő alapossággal jártak el, könnyen az életükkel fizethettek gondatlanságukért. Az alábbiakban […]

„Itt jön a macska!”

Egy pusztító harceszközről A középkorban a fekete macska látványa, de még az említése is félelmet ébresztett. Szerencsétlen négylábúak olykor máglyán végezték, IX. Gergely pápa 1233-ban kelt bullájában azt a személyt is máglyára küldte, aki fedelet adott az ilyen állatok számára. A Nagy Háború időszakában az olasz fronton szintén a „macska”, de nem a középkor rettegett […]

„Már mennek, egyre mennek a katonák…”

A Nagy Háború kezdete – ahogy Molnár Ferenc megörökítette „Valakinek a töredékes feljegyzései, aki az írott betű háborús szerepei közül azt választotta, hogy a magyar katona emberi dicsőségének történetéhez anyagot segítsen összehordani, négy ország földjéről és földje alól”- írja Molnár Ferenc (1878-1952) a haditudósításaiból kiadott kötetének előszavában. A korszak egyik legismertebb írója, drámaírója, publicistája, a […]

Filiis optimis – patria grata

A székesfehérvári-nagyváradi közös csoport doberdói utazása 2010. augusztus 1-jén ért véget. A csoport székesfehérvári tagjai részére a hazautazás napjára tartogattunk egy különleges helyszínt és egy fehérvári katonáról szóló történetet. A hazautat a Comeni-fennsíkon keresztül terveztük, ahol útközben felkerestük még Stanjelt, az egykor San Danielként ismert szlovén városkát. A fennsíkot átszelő kelet-nyugati irányú – a korabeli […]

Barlangból ki, kavernába be

Blogunk csatatérturizmus rovatában folyamatosan beszámoltunk állandó szerzőink nagyváradi-székesfehérvári helytörténeti kutatókkal közös doberdói utazásáról. Ennek során az egyik nap lehetőségük nyílt komolyabb hadszíntérkutató munkára is. Az előző napi terepbejárás viszontagságainak kipihenésként 2010. július 31-én a csoport a tenger felé vette az irányt, s amíg a nagyváradi és székesfehérvári fiúk a közeli Aquileia, Grado és Duino nevezetességeivel […]

A tartalékállásoktól az első vonalakig

Nagyváradi és székesfehérvári közös katonai múlt keresése a Doberdó-fennsíkon – 4. rész Szerzőink kalauzolásával a nagyváradi-székesfehérvári katonaősök nyomait kutató csoport július 30-án egész nap terepbejáráson vett részt. Legelőször leereszkedtek a črnči barlangba, amelyben egykor egész zászlóaljnyi tartalék várta, hogy mi történik a Monte San Michelén, s hogyha szükséges beavatkozzon az első vonalakban küzdő társaik oldalán […]

A zenélő és virágzó srapnel

„Városok pusztulnak, srapnelek zenélnek. Emberek vérétől piros a tarka rét. Halottak fekszenek az úton szerteszét.” A Nagy Háború egyik legismertebb, különleges és kegyetlen, a visszaemlékezésekben gyakorta emlegetett fegyvere volt a srapnel. Mi is ez a „zenélő” harceszköz, amit Seress Rezső, a két háború közötti világhírű sanzonszerző is megörökített fenti, a Szomorú vasárnap dallamára írt Vége […]

„Su queste cime…”

Nagyváradi és székesfehérvári közös katonai múlt keresése a Doberdó-fennsíkon – 3. rész Szerzőink és az általuk kalauzolt székesfehérvári-nagyváradi kutatócsapat doberdói programja július 29-én a Visintiniben található magyar emlékkápolna felkeresésével és megkoszorúzásával folytatódott. A helyszínen a katonák lelki gondozásáról, a sebesültápolásról és a doberdói temetőkről, temetkezésről is szó esett a közelben található egykori nagy hadosztálytemetők kapcsán. […]