Pollmann Ferenc

Egy elvetélt osztrák-magyar partraszállási kísérlet Belgrádnál

– avagy még egyszer a Nagy Háború első halottjáról Nem az elsőség (mármint hogy ki volt a világháború első áldozata) kérdése izgat, annyit azonban mégis kijelenthetek, hogy a szerb és osztrák sajtóban és egy újabb keletű amerikai kötetben említett Alkotmány gőzös kapitánya, Ebeling Károly és kormányosa, Gremsberger Mihály aligha lehettek az elsők, mivel – mint […]

A gorlicei áttörés

1915 elejére az Osztrák–Magyar Monarchia óriási erőfeszítésekkel ugyan, de megállította az orosz gőzhengert, átütő sikert azonban nem tudott elérni. A pozitív fordulat eléréséhez Conrad vezérkari főnök kénytelen volt német kollégája, Falkenhayn segítségét kérni. 1915. májusában a német hadsereggel közösen indított gorlicei offenzíva végre áttörést hozott a galíciai fronton.   A második háborús esztendőt az Osztrák–Magyar […]

Przemyśl védelme

Egy nemzet hadtörténelmének dicsőségkönyvében nem csupán győztes hadjáratok és csaták kerülnek feljegyzésre. Előfordul, hogy bár a hősies helytállás és a félelmet nem ismerő, bátor kitartás is kevésnek bizonyul a sikerhez, az utókor mégis méltónak ítéli a férfias küzdelemben alulmaradók haditetteit a megörökítésre. Az első világháború sok-sok nagy csatájának sorából ezért kínálkozik kiemelésre – tragikus befejezése […]

Mi lett volna, ha Tisza István…

(avagy: újabb szarajevói variációk) Jónéhány esztendeje már, hogy izgalmas kirándulást tettem a virtuális történelem területére. Hogy mi az a virtuális történelem? Az, amitől a magukra valamit adó történészek többsége úgy irtózik, mint – állítólag – az ördög a tömjénfüsttől, vagy vámpír a fokhagymától, vagy … (hirtelen nem jut eszembe több ilyen hasonlat). Röviden szólva azok […]

Szép hazáért? Ősz királyért? Ezeréves szabadságért…?

Magyarország Nagy Háborúja 1914-1918 Egy évszázad távolából is joggal vethető fel a kérdés: miért háborúzott a magyarság 1914 és 1918 között, kereken 51 hónapon át szinte a fél világgal – orosszal, románnal, szerbbel, montenegróival, olasszal, franciával, angollal, amerikaival (és papíron még vagy egy tucat egyéb nációval)? Mit nyerhetett és mit veszíthetett ebben a háborúban? Vajon […]

Kép-zavar

Ha Kosztolányi írt volna versciklust a szegény képszerkesztő panaszairól, bizonyára megörökíti benne az első világháborúval ilyen-olyan kapcsolatban álló könyvek illusztrálásával megbízott szakemberek örök fájdalmának forrását: hogy a szarajevói merényletről nem maradt fenn egyetlen egykorú fényképfelvétel sem.   Ismerünk képeket, amelyek közvetlenül a pisztolylövések előtt készültek, és ismerünk olyanokat, amelyek nem sokkal a gyilkosság után keletkeztek. […]

A Potiorek-levél

Amióta a szerb média néhány nappal ezelőtt útjára bocsájtotta a szenzációs hírt a Monarchia hadi készülődését leleplező Potiorek-levélről, szakemberek és egyszerű olvasók izgatottan várják az alkalmat, hogy megismerkedhessenek a nevezetes dokumentum tartalmával. Mindeddig azonban hiába: a teljes levél szerb fordítása is csupán egyes sajtóorgánumokban lelhető fel, az olvasók többnyire kénytelenek beérni rövidebb-hosszabb ismertetésekkel, a közzétevők […]

Kezdődik…

A 2014-es centenáris év még alig néhány napja tart csupán, máris itt van az első világra szóló felfedezés az első világháború kitörésével kapcsolatban. A szerb hírügynökség kürtölte szét a napokban a hírt, mely szerint egy eddig eltitkolt levél új megvilágításba helyezi a háború kirobbantásával kapcsolatosan mindazt, ami 1914. június 28-án Szarajevóban történt…    A levél […]

Szarajevói anziksz

Az elmúlt héten egy konferencia ürügyén Szarajevóban jártam. A konferencia természetesen az első világháború történetével foglalkozott, azon belül is az egykori Oszmán Birodalom világháborús szerepével. A szervezők egyáltalán nem kímélték a résztvevőket: a három nap folyamán összesen hetvenhat(!) előadás hangzott el, nem számítva az odautazás estéjén rendezett fogadás során tartott megnyitó, vitaindító beszédeket.   Mindez […]

Hogyan ne robbantsunk ki világháborút? 3/3. rész

48 = 60? avagy a mozdonyfüstbe ment haditerv A Monarchia tisztképzésében – akárcsak a többi korabeli nagyhataloméban – a matematikai tudományoknak igen nagy szerepe volt. Ez érthető, különösen akkor, ha meggondoljuk, hogy a vasutak háborújának idején a tömeghadseregek mozgatása mennyi számítást igényelt. A hadműveletek lebonyolítása jószerével vasúti menetrendek segítségével történt. Természetes hát, ha a jövendőbeli […]