Három ilyet említ: 1. legutóbbi találkozásukkor Vilmos császárral (1912 novemberében) határozottan megmondták a trónörökösnek, hogy Németország nem tekinti casus foederisnek, ha a Monarchia megtámadja Szerbiát, és erre válaszul Oroszország hadba lép a dualista birodalom ellen. („Szóval csak semmi ostobaság!” – intette őt a német uralkodó.) Ferenc Ferdinánd persze nem tudta, hogy a két vezérkar között […]
Az összeesküvők ismeretei azonban nem csupán katonai téren bizonyultak feltűnően hiányosnak, de nem voltak tisztában a konspiráció elemi szabályaival sem. A Bosznia-Hercegovinában meglehetősen régóta bizonytalan belpolitikai helyzet miatt különösen megerősített rendőri apparátus, a rendszeres ellenőrzések, a besúgók kiterjedt hálózata még azt is kétségessé tette, hogy a Belgrádból érkező Princip, Čabrinović és Grabež egyáltalán eljut Szarajevóig. […]
Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége halála, majd a végzetes bécsi döntés a hadüzenetről számos érdekesnek ígérkező alternatív tényt kínál vizsgálódásra. Előbb azonban arról, ami ténylegesen történt Szarajevóban. 1914. június 28-ának és az azt követő napoknak az eseményeit bizonyára nem szükséges részletesebben felidézni. Minden történelem tankönyv több-kevesebb részletességgel tartalmazza, hogy a boszniai hadgyakorlat megtekintésére érkező osztrák-magyar […]
Amint a sakkparti végeztével az ellenfelek felállnak az asztaltól, rendszerint akkor következik az éppen befejezett játszma elemzése: a játékosok sorra veszik az egyes változatokat, erősebb lépéssorrendet keresnek, igyekeznek megjavítani a fehér vagy a fekete által választott tervet. Ennek az utólagos analízisnek természetesen gyakorlati jelentősége van: a sakkpartik újrajátszhatók, a megjavított variációkat a későbbiekben bárki alkalmazhatja. […]