Rózsafi János

„Bizonyára a leghevesebb tankharcokat kell majd megvívni!”

A caporettói offenzíva után, 1917 novemberében az olasz síkságon előretörő honvéd ezredeknek is felhívták a figyelmét, hogy új harci eszközök megjelenésére kell számítaniuk: a tankokra. A következő hónapokban viszont nem került sor ellenséges tanktámadásra, de fel kellett készülni rá. Ezt tette a magyar királyi 20. honvéd gyaloghadosztály parancsnoksága is, és a front ismételt megmerevedése után […]

„Nem tudnék a szemükbe nézni!”

Fejér megyében régi épületek bontásakor előkerülnek olyan „BI” jegyet viselő téglák, amelyek Bebessi István adonyi építési vállalkozó és téglagyáros telephelyén készültek. A jó minőségű téglák egykor igen keresettek voltak az építkezők körében. A Nagy Háború elvitte azonban a téglagyárost, majd örökre eltűnt a téglagyár is…   Bebessi István 1875. július 2-án született Székesfehérváron, egy szegény […]

Egy sikeres vállalkozás Monfalconénál a felvonuló ellenséggel szemben

„Olaszországgal a háború kitörése a küszöbön áll!” – mondta 1915. május 23-án délelőtt Lukachich Géza tábornok, a monfalconei csoportparancsnokság parancsnoka, az Isonzó melletti településen tiszti gyűlésre összegyűltek előtt. Ez azonban ekkor már nemcsak a „küszöbön állt”, hanem órák múlva meg is kezdődött, mert este kihirdetésre került a hadüzenet, s másnap megkezdődtek az összecsapások. Az itt […]

„Ellenség nagy túlerőben úgy gyalogságban, mint tüzérségben”

Történetek a 6. isonzói csatából – 3. rész Az anyaezredétől ebben az időszakban kikülönített székesfehérvári 17/I. honvéd zászlóalj 1916. augusztus 5-re virradóra vette át az ún. „Isonzó alvédő szakasz” védelmét, felváltva a nagyváradi 4-es honvédek századait. Az előző napok feszültséggel teli eseményei már előrevetítették, hogy nehéz napok várnak a védőkre. Következett a 6. isonzói csata, […]

„Nagyobb ellenséges támadások küszöbén állunk”

Történetek a 6. isonzói csatából – 2. rész Sorozatunk előző részében megismerhettük a vizsgált események helyszínét, a Doberdó-fennsík legészakibb, ún. „Isonzó alvédő szakaszát”. A mai részben a feszültségekkel teli 1916. júliusi hónap eseményeit követjük nyomon, a sorsdöntő 6. isonzói csata előtti napokban.   1916. július 5-től a Pour Gyula százados vezette m. kir. székesfehérvári 17/I. […]

Bagolyvár, Cívistanya, Pour út

Történetek a 6. isonzói csatából – 1. rész A blogon számos írás jelent már meg a Görz elestéhez, valamint a Doberdó-fennsík kiürítéséhez vezető 6. isonzói csatáról és az előzményeiről. „Doberdói kutatócsoportunk” tovább folytatta a munkát és újabb információkat tud megosztani az 1916 júliusában–augusztusában történtekről. Érdeklődésünk középpontjába ezúttal a Doberdó kulcspontjának számító Monte San Michele északi […]

A remény dolinája

A Doberdó-fennsíkon található San Martino del Carso településről napjainkban kanyargós aszfaltozott út vezet a Monte San Michele felé. A második nagyobb kanyar környéke 1915 októberében és novemberében nagyon súlyos harcok helyszíne volt, itt egy mély dolina pedig különleges események helyszínévé vált.   1915. október 21-én háromnapos tüzérségi előkészítés után kezdődött a 3. isonzói csatában az […]

Hírszerzés a doberdói vonalak között

A Doberdó-fennsíkot védő magyar ezredek első vonalban harcoló csapatainak is fontos feladata volt a hírszerzés. Igyekeztek minél többet megtudni a velük szembeni állásokat tartó olasz erőkről: melyik ezred katonái, mikor kerültek az arcvonalba, milyen harci eszközök vannak beépítve az állásba és még számos információt. Minden adatra szükség volt a sikeres védelemhez.   1916 áprilisában a […]

Egy zászlótartó megpróbáltatásai a szerb fronton

Törzsök Géza tartalékos kadét aspiráns tanító 1914-ben zászlótartóként szolgált a m. kir. budapesti 30. honvéd gyalogezredben a szerb fronton. 1938-ban megírt rövid visszaemlékezésében ennek az időszaknak a megpróbáltatásai is megelevenednek.   Blogunkon még 2011 februárjában két posztban is foglalkoztam a frontra vonult ezredek zászlóinak a történetével. (Lásd itt és itt.) A következőkben egy egykori zászlótartó […]

„Boldog vagyok most, hogy érzékem van a szép iránt…”

Egy szobrászművész kadett levelei 1915 novemberében egy fiatal szobrászművész a császári és királyi győri 19. gyalogezredben az orosz harctéren harcolt. Tevékeny művészi életét megszakítva 1915 tavaszán kényszerült a lövészárkok világába. Számára, mint szinte valamennyi katonatársa számára a levelek jelentették az összeköttetést a hátországgal, s emlékeztették őket az egykori civil életükre. Különösen fontosak voltak ezek, ha […]