Szerkesztőség

I. világháborús emlékműtípusok – a lovas emlékművek

1917-től sorra jelentek meg Magyarországon az első világháborús emlékművek. Ezeknek többféle típusa létezett. A lovasság ugyan a háború alatt jelentősen veszített korábbi szerepéből, az emlékművek között azonban mégis megjelentek és különleges helyet foglaltak el a lovas alkotások. Hősök napja közeledtével az emlékműveket vizsgáljuk meg írásunkban.   Az első világháborús műalkotások hivatalosan és kötelező érvényűen „a […]

Hazajönnek a „leventék”

Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 17. rész A történet lezárásaként az utolsó fejezetből megtudhatjuk, hogyan alakult a levente-perben elítélt fiatalok sorsa. Dér Zoltán Nagyváradon raboskodó öccséért édesanyjuk minden követ megmozgatott: a külügyminisztérium segítségével végül fogolycsere útján sikerült Pistát és a többi elítéltet hazahozni. Dér Istvánné a továbbiakban még számos hasonló ügyben működött […]

Repatriálás

Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 16. rész Dérék hazatelepítésére 1920 áprilisában került sor. A család túladott a Távírda utcai házon, ingóságai egy részét pedig kiárusította. A legfontosabb tárgyaikkal, bútoraikkal berendeztek két vasúti kocsit, amely – sok más hasonló család vagonjával együtt – hamarosan kigördült velük Temesvárról. Az indulás előtti hetekben búcsú gyanánt […]

Kísérlet a Bánát elhagyására – az apátfalvi kaland

Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 15. rész 1920 februárjában Dér Zoltán vonattal készül elhagyni a Bánátot, hogy átjusson Magyarországra. A vasúti összeköttetés azonban megszakadt az anyaországgal, aminek következtében diákunk a legkisebb rossznak tűnő megoldást választja: úgy tervezi, hogy Aradon át Makóra vonatozik, és onnan 40 km-t gyalogol Szegedig. Az utazás azonban másképp […]

A levente-per

Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 14. rész A temesvári diákok titkos szervezkedésének résztvevőit a román politikai rendőrség sorban letartóztatja. Az ezt követő vizsgálat, a nem éppen finom eszközökkel végzett vallatás hónapokig tart. Dér Zoltán letartóztatott öccse megtalálja a módját hogyan üzenjen a fogházból családjának, és így több még szabadlábon lévő résztvevőt sikerül […]

A magyarság szervezkedése

Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 13. rész Temesvár nagyobbrészt magyar érzelmű lakosságából a megszállás és a fejük felett zajló impériumváltások ellenállást váltottak ki. Szervezkedés indult, többek között a diákság körében, amelyben Zoltán két öccse, Pista és Aladár is tevékenyen részt vett. A román politikai rendőrség azonban tudomást szerzett az illegális szervezkedésről, és […]

Püspökladányi rekvirálók az I. világháború idején

Miért került sor a rekvirálásokra? Kik voltak a rekvirálók? Hogyan dolgoztak? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Megyaszai Szilvia néhány családi hagyatékból előkerült – eddig ismeretlen – fotó alapján, amelyek az első világháború alatt működő püspökladányi rekviráló bizottság tagjainak arcképét, s a munkájukról készült néhány pillanatképet őriztek meg.   Püspökladány mindig mezőgazdasági jellegű település volt […]

Felesküdni vagy sem?

Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 12. rész Az 1919/20-as tanév egy új hatalom keretei között találta a temesvári iskolákat. Bár a békeszerződés még nem született meg, a románok igyekeztek kész helyzetet teremteni a megszállt területeken. Az állami tisztviselőktől – köztük a tanároktól – megkövetelték, hogy esküdjenek fel a román államra. A magyar […]

Temesvár román megszállás alatt – egy szabotázsakció története

Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 11. rész 1919 nyara: Temesvárt elhagyják a szerbek, és a városba augusztus 3-án ünnepélyesen bevonulnak a románok. A város magyar érzelmű lakossága nehezen szembesül az előállt helyzettel, amit nem is gondolnak véglegesnek. Szalmaszálként kapaszkodnak ezért minden olyan híresztelésbe, ami a románok kivonulásáról szól. Egyik reggelre Temesvár több […]

A Hősök Emlékköve

Budapesten a Hősök terén áll a Hősök Emlékköve, amely eredetileg az első világháborús emlékművek csoportjához tartozik, így története nem kapcsolódik közvetlenül a vele szomszédos Millenniumi emlékművéhez. Viharos történelme önállóan is sokféle narrációt, és az események számtalan aspektusát rejti magában.   A Hősök tere története rendkívül sokszínű, és mint társadalmi tér egyfajta indikátora is a mindenkori […]