A katonavonat lassan zötyögött a főváros felé, rajta a már nem éppen fiatal, ötgyermekes Laczik Józseffel. A Tökről bevonult családapa viszonylag szerencsés helyzetben volt: a hátországban teljesített szolgálatot, az újoncok összegyűjtésében segédkezett. Most is épp a berukkolókat kísérte; az erős dohányos töki zugsführernek azonban a pipafüst okán csakhamar konfliktusa támadt egy ifjú cseh kalauzzal. A […]
100 éve a kárpáti harcok elmúltával számtalan katonai temető létesült a Felvidéken. Ezeknek a sírkerteknek a kialakításában az első világháború idején meghatározó szerepe volt Lamping Józsefnek. Idén szeptembertől Kaposváron iskola viseli a város neves építészének a nevét, ahol kiállítás is bemutatja a munkásságát. Életművének kutatója, H. Molnár Katalin segítségével ebből az alkalomból ismerhetjük meg a […]
A szentesi iparosok elfeledett első világháborús emléktáblája Szentesen más magyarországi településekhez hasonlóan már az első világégés befejezése előtt megkezdődött a háborúban elesett katonák emlékének ápolása, ami eleinte a temetőkhöz, illetve a katonasírokhoz kapcsolódott szorosan. Az első emléktáblákat a városban az 1920-as évek elejétől a különböző felekezetek templomaikban helyezték el, az 1920-as évek közepén pedig elkészült […]
A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány (a továbbiakban: NHKKA) és a Magyar Képregény Szövetség (a továbbiakban: MKSZ) pályázatot hirdet képregények készítésére az Isonzói melletti harcok kezdetének 100. évfordulója alkalmából. A Nagy Háború Blogot működtető alapítvány és a szövetség tagjaiból álló zsűri által kiválasztott nyertes művek pénzdíjazásban részesülnek. A legjobb pályaműveket a nagyhaboru.blog.hu elektronikusan közzéteszi, […]
A méltánytalanul elfeledett Berzeviczy Albert a magyar politikai és kulturális élet meghatározó személyisége volt a XIX–XX. század fordulóján. A Magyar Tudományos Akadémia elnökeként az első világháború évei alatt Tisza István miniszterelnökkel, valamint a korszak befolyásos hazai és nemzetközi személyiségeivel egyaránt bizalmas beszélgetéseket folytatott, amit meg is örökített. Előbb 2014 decemberében, majd ez év júniusában nyomtatásban […]
1917-től sorra jelentek meg Magyarországon az első világháborús emlékművek. Ezeknek többféle típusa létezett. A lovasság ugyan a háború alatt jelentősen veszített korábbi szerepéből, az emlékművek között azonban mégis megjelentek és különleges helyet foglaltak el a lovas alkotások. Hősök napja közeledtével az emlékműveket vizsgáljuk meg írásunkban. Az első világháborús műalkotások hivatalosan és kötelező érvényűen „a […]
Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 17. rész A történet lezárásaként az utolsó fejezetből megtudhatjuk, hogyan alakult a levente-perben elítélt fiatalok sorsa. Dér Zoltán Nagyváradon raboskodó öccséért édesanyjuk minden követ megmozgatott: a külügyminisztérium segítségével végül fogolycsere útján sikerült Pistát és a többi elítéltet hazahozni. Dér Istvánné a továbbiakban még számos hasonló ügyben működött […]
Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 16. rész Dérék hazatelepítésére 1920 áprilisában került sor. A család túladott a Távírda utcai házon, ingóságai egy részét pedig kiárusította. A legfontosabb tárgyaikkal, bútoraikkal berendeztek két vasúti kocsit, amely – sok más hasonló család vagonjával együtt – hamarosan kigördült velük Temesvárról. Az indulás előtti hetekben búcsú gyanánt […]
Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 15. rész 1920 februárjában Dér Zoltán vonattal készül elhagyni a Bánátot, hogy átjusson Magyarországra. A vasúti összeköttetés azonban megszakadt az anyaországgal, aminek következtében diákunk a legkisebb rossznak tűnő megoldást választja: úgy tervezi, hogy Aradon át Makóra vonatozik, és onnan 40 km-t gyalogol Szegedig. Az utazás azonban másképp […]
Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 14. rész A temesvári diákok titkos szervezkedésének résztvevőit a román politikai rendőrség sorban letartóztatja. Az ezt követő vizsgálat, a nem éppen finom eszközökkel végzett vallatás hónapokig tart. Dér Zoltán letartóztatott öccse megtalálja a módját hogyan üzenjen a fogházból családjának, és így több még szabadlábon lévő résztvevőt sikerül […]