A fénykép és ami mögötte van 3.
Maroshévizi olvasónk gyergyóditrói születésű dédapja, Bajkó Ignác háború alatt készült műtermi felvételeit küldte el a Nagy Háború Blognak. Kérdése az volt, milyen fegyvernemnél szolgált a dédapja.
„Tisztelt szerkesztők! Ezek dédnagyapám első világháborús képei. Szeretném tudni, milyen fegyvernemnél szolgált, huszár vagy lovasított tüzér talán? Székelyföldön, Gyergyóditró községben lakott. A sapkán látszik egy 16-os szám. […] A családi legendárium nem tud sokat, csak annyit, hogy valahol Galíciában harcolt. Neve Bajkó Ignác, született Gyergyóditróban, 1887. október 16-án. Tisztelettel Rebendici Erik, Maroshévíz, Románia.”
Bajkó Ignác
Amit meg lehet állapítani: a képek 1915 és 1918 között készülhettek. A második felvételen Bajkó Ignác Bronz Vitézségi Érmet, valamint Vas Érdemkeresztet visel.
Az ívelt torkolatú csizma és a szemernyő nélküli tábori sapka egyaránt lovas, vagy lovasított csapatnemre utal.
A kardja egy 1877 M könnyített lovassági szablya, amellyel a lovasított tüzéreket látták el. A sapkán lévő gombokat sajnos nem lehet kivenni – ezek szintén utalhatnak tüzérségre.
A sapkája oldalán olvasható 16-os szám véleményem szerint a temesvári 16. közös huszárezredet takarja.
Ami még figyelemre méltó, hogy a kardja nincs rendesen felcsatolva, hanem csak egy csatlék tartja a hüvelyt. A korban eléggé elterjedt szokás volt, hogy a fényképészek „extra” katonai kellékeket tartottak a műteremben, így arra is gondolhatnánk, hogy a kard nem a sajátja, hanem csak a fotó kedvéért övezte fel – mégis, mivel mindkét képen ugyanazt a kardot viseli, valószínűleg a sajátja lehetett.
A rendfokozata mindkét képen szakaszvezető, a különbség annyi, hogy a sapkás felvételen már az anyaghiány miatti egyszerűsített hajtókát (keskeny csík hajtókaposztóból) viseli. A zsebénél egy sípzsinór lóg, akkoriban ez elég elterjedt „kiegészítő” volt.
Összegzésképpen: a felvétel és a születési hely alapján Bajkó Ignác a 16. közös huszárezredben szolgálhatott. Mindazonáltal a 16-os szám jelentheti valamelyik háború alatt felállított tüzéralakulatot is.
Amennyire tudom, a huszárcsizmát csak a huszárok viselték, a többieknek egyenesszárú csizmájuk volt. Viszont ha 16-os huszár, akkor miért ilyen sötét a hajtókája? A kardja is inkább 77M lovassági kardnak tűnik, azt pedig elvileg a tüzérségnek osztották ki. A sapkagombjai is elég gyanusak. Szerintem a sötét hajtókaszín, a kard és a gombok alapján én inkább tüzérre szavaznék.
@Ren42: A perdöntő bizonyíték valóban a sapkagomb lenne…
Viszont ha bebizonyosodik, hogy tüzér akkor pedig azt kell kiokumlálni, hogy a 16 mit jelenthet.
Nem értem miért csak egy csatlék lenne becsatolva? Ha derékon viselték az M1877 kardot, normál legénységi csatlékkal, akkor felső függesztő karika belső fülébe akasztják a csatlékot, amit általában a zubbony eltakar. A külső fül ilyenkor szabadon van. Egyedül az M1877 kardon van ilyen dupla málhafül.
A huszár ezredekben a géppuskás szakaszok is illetve 1916 után a beosztott tüzérség is viselt M1877 kardot.
A sapkáról egy nagyobb felbontású kép sokat segítene, egyrészt a gombokat jobban lehetne látni, illetve hátha a 16-ról is kiderült hogy nem az, hanem mondjuk furán csillan a fény egy sapkajelvényen. A sapkarózsából pedig kiderülni, hogy honvédség vagy közös hadsereg.
Esetleg az 1914-16-os közlönyök névmutatóját is végig lehetne futni, bár nem tudom, hogy a vitézségiket pontosan mikortól kezdték el kihirdetni, illetve egy idő után már nem írtak pontos csapattesetet.
Ja és esetleg a Magyar tüzérben is meg lehetne nézni, én a Magyar huszárban nem találtam meg.
@Zsírosh B. Ödön: Köszönöm, ez elkerülte a figyelmemet.