Babos Krisztina – Kincses Károly: Szike és fényképezőgép című fotóalbumának bemutatásáról
Az immár megszokottnak nevezhető élénk érdeklődés mellett került sor 2026. március 12-én a Bálna Honvédelmi Központban a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány, illetve a Nagy Háború Blog kutató- és szerkesztőgárdája legújabb kiadványa, a dr. Kemény Gyula első világháborús fotóit tartalmazó Szike és fényképezőgép című kötet bemutatására.
A kiváló katonaorvos hadinaplójának szerencsés módon megmaradt olaszországi, balkáni és palesztinai része már korábban megjelent (mint a Nagy Háború Könyvek 6., 7. illetve 8. kötete). Dr. Kemény Gyula világháborús hagyatékába azonban beletartozik még egy tekintélyes számú eredeti – zömében a doktor által készített – fényképfelvétel is.
A könyvbemutató főszereplői. A háttérben a kötet fotóiból összeállított diavetítés futott.
(Fotó: Herbert András)
Kézenfekvő volt a gondolat, hogy ezeknek (vagy legalább egy részüknek) a publikálása nélkül az olvasók nem kaphatnak teljes képet dr. Kemény Gyula Nagy Háborúban tanúsított helytállásáról.
A kötet borítója a fülszöveggel.
A kötethez írott bevezetőjében Pintér Tamás, a blog alapító-főszerkesztője, akinek a napló megjelentetésében is kulcsfontosságú szerepe volt, úgy fogalmazott: munkatársaival együtt küldetésüknek tekintették e fotóalbum megjelentetését. De hasonlóan gondolkodott erről Kincses Károly fotómuzeológus, a kötet fényképanyagának válogatását magára vállaló neves szakember is, akinek közreműködését egyébként nem csupán szakmai szempontok indokolták.
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Kutatóintézet igazgatója, dr. Lázár Balázs köszöntötte a rendezvény résztvevőit.
(Fotó: Varga Máté)
Kemény doktor fényképhagyatékának egy része ugyanis dr. Kincses Károly tulajdonát képezi. A kötet – Pintér Tamás már említett bevezetőjén kívül – tartalmazza Babos Krisztina és dr. Kincses Károly egy-egy kísérőtanulmányát is. Ezekből az olvasó megtudhatja, hogy a több mint 600 felvételre rúgó fényképhagyaték túlnyomó részét Kemény doktor bátyjának unokája, Kemény Szilárd, valamint Kincses Károly őrzi, ám elszórva még számos más helyen megtalálhatóak az egykori katonaorvos felvételei.
Pintér Tamás a kiadó alapítvány részéről köszöntötte a megjelenteket és méltatta a kötet elkészítésében résztvevők munkáját. Mellette két oldalt Kovács Beáta és Bálint Ferenc hagyományőrzők ápolónői és szanitéc egyenruhában.
(Fotó: Varga Máté)
A mostani kötetbe végül 83, elsősorban az olasz fronton készült felvétel került beválogatásra. A laikus olvasó megdöbbenve tapasztalja a több mint százesztendős fotók kiváló minőségét. Ha ez az olvasó még belekóstolhatott az analóg fotózás és képkidolgozás gyakorlatába is, akkor még nagyobb elismeréssel adózik dr. Kemény Gyula teljesítményének: hiszen a fronton a puszta életben maradás is kétségkívül komoly teljesítmény volt, és ehhez képest a felvételek előhívása és képpé formálása, a különféle kémiai eljárások precíz lebonyolítása civil szemmel szinte emberfeletti próbatétel elé állította a korabeli amatőr fényképészt. Kemény doktor magas szinten kiállta ezt a próbatételt, amint erről a mai olvasó saját szemével győződhet meg.
Zika Klára, a Duna Televízió nyugalmazott szerkesztője, nagyapja, dr. Hary József mellett annak legjobb barátja, dr. Kemény Gyula hagyatékát is megőrizte.
(Fotó: Varga Máté)
És persze a doktor nem csupán a fotókidolgozás terén nyújtott kiválót, hanem elismerésünket kiérdemelte fotóriporterként is. Páratlanul éles szemmel választotta meg fényképei tárgyát, megörökítve a háború hétköznapi pillanatait. Képein nem annyira a fegyveres küzdelem jelenik meg, mint inkább azok az emberek, akik mundérba bújva ennek az iszonyú háborúnak az elviselésére kényszerültek. Dr. Kemény Gyula katonaorvosi mivoltában természetesen az orvosi feladataival közvetlenül kapcsolatos epizódokat örökítette meg, ám messze nem csak azokat. Fotói megmutatják a totális háború egyik legfontosabb jellemzőjét: azt tudniillik, hogy ez a fajta háború az élet minden szegmensét áthatja és átformálja, ott van a háborús tájban, a háborúban szétrombolt településekben, a háborútól szenvedő emberek arckifejezésében, egyáltalán mindenben. A doktor biztos kézzel kezelte kameráját, akárcsak a szikét. Mindkettőnek mestere volt. Az album címe tulajdonképpen pontosan ezt adja tudtunkra.
Kincses Károly élénken magyaráz a beszélgetés során.
(Fotó: Herbert András)
Maga a kötet nagyon szép, elegáns, fekete-fehér külsőt kapott. Töredelmesen be kell vallanom, hogy azt viszont nem sikerült kitalálnom, miért kapott sötétvörös színű kiemelést az album címében szereplő kötőszó… Ellenben mind a reprodukált fotók, mind a szövegtükör igazán jól sikerült. Ez Babos Krisztina munkáját dicséri, aki Kincses Károly mellett társszerzőként jegyzi a könyvet.
A bemutató helyszínéül szolgáló Bálna házigazdájaként a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Kutatóintézet igazgatója dr. Lázár Balázs köszöntötte a rendezvény résztvevőit.
Köszöntötte a megjelenteket Pintér Tamás is, majd az ő moderálásában következett a bemutató legizgalmasabb része: a kötet alkotóinak, Babos Krisztinának és Kincses Károlynak a kerekasztal-beszélgetése Zika Klára nyugalmazott újságíróval, a Kemény-hagyaték megőrzőjével. A beszélgetés során számos izgalmas részlet hangzott el mind a hagyatékkal, mind a kötet megszületésével kapcsolatban.
A könyvbemutató egyik különleges és emlékezetes pillanata volt, amikor Kincses Károly épp a háttérben látható Kemény doktor által készített, nagyon erős érzelmi hatású fényképről beszélt, s a Babos Krisztina által készített vetítés is ide ért. A fotómuzeológus, fotóművész 1979-ben egy kiállítás során már készített 10 teljesen egyforma másolatot a képről, amit 10 egymást követő napon egyenként vett ki az áztató edényből és az egyre halványuló képeket egymás mellé installálva állította ki. A sorozatnak a Pusztulás képei címet adta. A dián a baloldali az eredetivel egy időben exponált kép, a jobb oldali az egyik megmaradt 1979-es másolat. A történet megtalálható a kötet Kincses Károly által írt esszéjében, a képek pedig a fotóválogatásának a záró képei is lettek.
(Fotó: Varga Máté)
A bemutatót követően a résztvevők még megtekinthették a kötet fotóanyagából készült, Segélyhely az Isonzónál című kiállítást, melyet Négyesi Lajos ezredes, a népszerű hadtörténész nyitott meg. Végül egy rögtönzött állófogadáson vehettek részt a résztvevők, ahol kötetlen beszélgetésre is mód nyílott az album alkotóival, illetve a Nagy Háború Blog munkatársaival.
Dr. Négyesi Lajos ezredes nyitotta meg a kiállítást
(Fotó: Herbert András)
Összegzésképpen elmondható, hogy az alkotók által vállalt küldetés teljesítése maradéktalanul sikerült!
Köszönet illeti a sikeres rendezvényért mind a közreműködőket, mind a házigazdákat, mind pedig a nagy számban megjelent érdeklődő közönséget.
A kiállítás és a közönsége
(Fotó: Herbert András)