Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 36. rész

1918 őszén a táborba folyamatosan érkeznek a hírek hadifoglyokkal szembeni brutalitásról, kifosztásról, kivégzésről. Roób igyekszik elrejteni maradék ruházatát, értékeit. Újságcikkekből, helyiektől szerzett információ-töredékekből próbálják összerakni, mi történik a világpolitikában, illetve körülöttük. Felismerve, hogy az újabb telet is fogságban fogják tölteni, a foglyok műhelyeikben saját kezűleg gyártják a téli ruházat hiányzó darabjait, s „téliesítik” a barakkokat. Körülményeik egyre rosszabbak, a tiszti fejadagok drasztikusan lecsökkentek, ők pedig tehetetlenül nézik a legénység éhezését, ételhulladékért folyó versengését…

Szept. 24. Szmolenszky a városból a következő híreket hozta. Tegnap nála járt két úrinő és a Szamarából ideérkezett 1000 polgári menekült közül 300 részére nála rendelt étkezést, miért is eljött ide kőművesért, hogy a konyhát kibővítse. Hallotta, amint két orosz tiszt közül az egyik beszélgetés közben azon nézetének adott kifejezést, hogy inkább kíván a német, mint a hatóság alatt szolgálni.

 Petropavlovszk 1913 körül, nyugat felől.
(Forrás: https://pastvu.com/p/634375)

Komarek cseh városparancsnoktól hallotta volna közvetve, hogy tényleg elvisznek bennünket rövidesen falvakba német telepesekhez. E hír különben ma nagyon tartotta magát. Azt is mondta még, hogy a csehek már olyasféléről is beszélnek, hogyha ők bajba kerülnek, úgy legföljebb bejönnek a táborba hadifoglyoknak. Bár itt látnám már őket. Klein a városból azt a hírt hozta, hogy vasárnap a csehek lelőttek volna 3 orosz tisztet, mert az orosz újoncokat arra igyekeztek volna rábeszélni, hogy ne engedelmeskedjenek a mostani kormánynak. Lusztigtól meg azt hallottam, hogy neki ma egy orosz kapitány azt mondta, hogy 4 hét múlva egy újabb forradalom várható. Arról is hallani már hangokat, hogy a cseh legénység is kezdene már zúgolódni, mert nem látja jönni a japán segítséget. Úgy látszik, amint én azt mindig mondottam, a japán csak kelet Ázsiát szállja meg, de frontot egyáltalán nem akar Europában csinálni. Azt hiszem e csalódás keserves lesz az orosz polgári pártra nézve is, akik szintén nagyon várják a japán segítséget és íme segítség helyett a japán csak elvesz tőlük egy jó darab földet. A mai újság szerint a német birodalmi kancellár kijelentette a képviselőházban, hogy a németek hajlandók megkötni a békét, ha az entent elismeri a breszti békét. Viszont más helyen azt mondja az újság, hogy a Monarchia csak azért tett külön békeajánlatot, hogy port hintsen a saját polgárai szemébe.

Szept. 25. A chabarovszki kórházzal jöttektől hallottuk a következő esetet. Miután ők Chabarovszkból magukkal hozták a már előbb elindultak postáját, Kainszkban is leadtak egy csomag levelet az ott rekedt német tisztek részére. Ezek azt mondták, hogy amint csehek fennhatósága alá kerültek, ezek kutatásnak vetették alá őket és miután e közben különböző tárgyakat elszedtek tőlük, egyesek nem akartak átadni bizonyos dolgokat, amiért halállal fizettek. Az egyiktől a pénzt akarták elvenni, mire ő azt eltépve a lábuk elé dobta és azért rögtön helyben lelőtték; ép úgy tettek azokkal is, akik az órájukat a földhöz vágták vagy a dohányt szétszórták. Összesen hatan vagy heten voltak ilyenek, akiket ilyenek miatt a helyszínen lelőttek és állítólag az állomás mellett levő árnyékszék előtt lettek eltemetve. Hihetetlen eset, de sokan állítják és ennélfogva lehetséges annál is inkább, miután itt semmi sem lehetetlen.

 Csehszlovák légionista.
(Forrás: https://pkzsk.info/chuzhie-soldaty-na-chuzhojj-vojjne/)

Azt mondják, hogy Szamarából hoztak egy szállítmány hadifoglyot (300 tiszt és 700 legény) és hogy ezek itt vannak az állomáson. Nincs kizárva, hogy a menekültekkel együtt ezeket is elhozták. Az idehozott kórházbeliekkel végzett átkutatáson okulva magamra veszek minden jobb ruhát és eldugtam 2 inget és 2 gatyát. Minden esetre igyekszem menteni, amit lehet. Ma már azt mondták, hogy innen 85 versztnyire folynak harcok.

Szept. 26. A mai újságok is írnak megint békéről, de úgy állítják be a dolgot, mintha a Monarchiának már nem volna élelme és ezért kéri a pápa közvetítését. A hadihíreken nagyon meglátszik a cenzúra behozatala, nagyon röviden írnak a frontokról. A japánok szintén foglalnak keleten, de még mindig meg vagyok győződve, hogy nem jönnek túl a Baikálon. Novo-Nikolajevszkben egy összeesküvés nyomára jöttek, az összeesküvőknél ágyukat is találtak. Az újság szerint rögtön-ítélő bíróságot állítanak fel mindenütt. Ufában megalakították az egész Oroszország helyreállítására szolgáló 5 tagból álló direktóriumot. Az újságok sokat panaszkodnak az iránt, hogy sok alaptalan hír lesz terjesztve. De nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél.

Szept. 27. A kórházzal jött tiszteket szétosztották ma közöttünk és az ő helyükre kerültek a ma Akmolinszkból ide érkezett tisztek (kb. 120). Azokat is alaposan kirabolták a megérkezésük után. Szépen szaporodunk hát, lehet, hogy ez összpontosításnak van valami különös célja, de mi egyelőre még nem tudjuk azt. Ma az a hír járta, hogy Krasznojarszkba mennénk, amit nem is bánnék, mert legalább Mátéval találkoznék. Emellett Chabarovszkot is emlegetik. A barakkok mind csupa műhelyek, itt pimiket (botos-féle) készítenek, ott meg bundákat varrnak vagy teveszőrmével bélelnek.

 Pimi készítésének bemutatása: varrás nélkül, egy kaptafára készültek – nem volt jobb és bal lábas, csak a hordás során, a viselő lábának formájára alakult rá. A talp megerősítésére nyírfakérget, levágott gumi-darabokat, vagy régi faládák deszkáit erősítettek a csizma aljára.
(Forrás: https://zarech-biblio.ru/item/1797650)

Én egy félbáránybőrből egy sapkát és egy pár kesztyűt varrok magamnak. Rengeteg báránybőrt hoztak már be a táborba az utóbbi időben.

 Csehszlovák légionisták „téliesítve” Kurganban, 1918.
(Forrás: https://pkzsk.info/chuzhie-soldaty-na-chuzhojj-vojjne/ )

Szept. 28. A mai újság szerint Omszkban valamiért letartóztatás történt, az újság azonban oly zavarosan írta le az esetet, hogy nem lehetett tisztán kivenni, miről is lehet szó. Valami baj mindenesetre van ott.

Szept. 29. A mai újság szerint az Amerika által tett béke ajánlatra az entent megint elutasítólag válaszolt és pedig a válaszok mind nagyon nagyhangúak. Nehány nap óta román katonák tesznek őrszolgálatot. Állítólag az egész városban ők végzik a szolgálatot. Ma láttam, amint egy közülük megszólított egy tisztet. A megszólítás oly hangon törtét, hogy csak vártam, mikor fogja pofon ütni, de még sem tette, csak letegezte magyarul kérdezvén meg tőle, hogy hol a kórház. Nem mulaszthatom el följegyezni, hogy mily szomorú képet nyújt ebéd után a barakkunk kijáratánál összeverődött legénység, amint várja az ételhulladékot. Nagyon megszorítva élünk már mi is és még tőlünk is várnak. Szinte rossz nézni, hogy mily versengve kapnak 1-1 drb. kenyér vagy egyéb után és mily mohón kapják be azt, amit kapnak.

Okt. 2. Dán képviselőnktől ma azt az értesítést kaptuk, hogy a jövő hét folyamán a tisztek felét elviszik innen és pedig a közeli falvakba. Most aztán találgatjuk, vajon hogy is lesz az ott és kik mennek majd el oda, mert e napokban az invalidusokat is összeírták újból. Ezek közé ezúttal magam is jelentkeztem állítólagos szívgyengeséggel, csak ép hogy megnyugtassam magam, hogy mindent elkövettem arra nézve, hogy mielőbb viszontlássam édeseimet. Nem sok reményem van ugyan ahhoz, hogy a mostani összeírásból valami hasznunk is legyen. Lehet, hogy talán a téli elszállásolásnál, de hazamenetelre bizony nem gondolok. Tegnap és ma még körülhánytuk a barakkunkat jó magasan földdel, hogy a hideg ellen legalább némileg védekezzünk. Ma egy pár téli kesztyűt varrtam magamnak.

Okt. 3. Ma volt Kroszer (?) százados temetése itt a tábor udvarán. A pap szép beszéd kíséretében búcsúztatta el. Ma is sokat varrtam, a bundámat hoztam rendbe.

Okt. 4. Életmódunk jellemzésére megemlítem, hogy reggel parancs-szóra kelünk fel 7 órakor. Az este a legkellemetlenebb, mert világításunk nincs. Itt-ott ég 1-1 faggyú-mécs, mely meglehetős gyenge fényt terjeszt, de emellett jóval nagyobb bűzt. 8 órakor már rend szerint lefekszem, mert az alvás mégiscsak a legjobb időtöltés. Ma reggel a felkeléskor sok orosz katona ment el fegyveresen a tábor mellett. Nem tudtuk mire vélni ez esetet. Nagy sokára rá egy szalvét is hallottunk, majd ezután csakhamar visszatért az egész csapat. A nap folyamán azt hallottuk, hogy 2 vagy 4 oroszt lőttek volna agyon, mert 2 tisztnek letépték volna a vállról a vállrojtot és ez elrettentő példa végig tekintésére kirendelték az egész helyőrséget a kivégzéshez. A mai újságok nagyon kellemetlen híreket hoztak. Ezek szerint ugyanis a bolgárok egy az entent-tal megkötendő békére elküldték volna követeiket és az egész országban kitört a forradalom. Hindenburg és Ludendorf Berlinbe mentek Vilmoshoz tanácskozásra.

A porosz belügyminiszter szerint a bolgár események folytán a helyzet nagyon komoly, de talán még van remény a forradalom elfojtásához. Az entent reméli, hogy Bulgáriát követni fogja Törökország is a különbéke megkötésében. Ha ez így mind igaz volna, úgy az bizony nagy baj lenne reánk nézve, de remélem, hogy a helyzet egyrészt nem lesz oly komoly, másrészt találnak majd megoldást a mieink ennek elintézésére is. Bizony nagyon is itt volna az ideje az általános békének. Azt hiszem, el is követnek ez irányban minden lehetőt. Japánban kormányválság van, mellyel összefüggésben a külpolitika megváltozásáról beszélnek az újságok. A cseheket a vörösek csaknem mindenütt erősen szorítják vissza felé.

Okt. 5. A tegnapi hír folytatásaképpen egy mai újságban már azt olvastuk, hogy Bulgária már meg is kötötte az entent-tal a békét. Nem ismerjük az okokat, melyek ez országot ez áruló lépésre késztette, de minden esetre nagyon kellemetlen helyzetet teremtett ez állapot minálunk. Mindennek dacára nem esem kétségbe, hanem megbízom vezető köreinkben, majd találnak orvosságot még ez ellen is. Szerintem a mieinknek meg fog kelleni szállani ennek folytán az egész Balkánt. Azt hiszem, ennyi erőt még a többi frontról, azok veszélyeztetése nélkül el tudnak vonni. Csak ne hagyjon még cserben Törökország is. Épp, mikor e sorokat írom, megy el mellettem egy török, ki kapitányi rangban állatorvos volt és most csendes őrült. Nagyon szeret kezet csókolni és aki nem engedi, azt pofon vágja. Emellett azonban segédkezik mindenkinek, hol itt, hol ott látni szegényt szorgoskodni.

Már napok óta tartja magát a hír, hogy a csehek kutatás címén kirabolni készülnek bennünket. Ma mindenki csak erről beszél és félti kis szegénységét. Alig van valamink és még azt is el akarják venni, ez már bizony a gazság netovábbja volna. Nincs itt fölösleges holmija senkinek sem, hanem csakis az, ami ép egészségének fenntartásához szükséges és még ezt is el akarják rabolni. Azt mondják, hogy csak 2 pokróc vagy 1 pokróc és 1 szalmazsák maradhat meg, azonkívül pedig mindenből csak 2 darab, ami különösen a fehérneműnél nagyon kellemetlen, mert ingeink és gatyáink amúgy is nagyon gyenge állapotban vannak és ha mindezekből csak 2-2 drbot hagynak meg, úgy nemsokára meztelenül járhatunk majd. Egyelőre nem tehetünk egyebet, minthogy magunkra öltöttünk, amit csak lehet, mert a testünkről talán még sem szedik le a ruhát. Egyesek eladnak egyes dolgokat, én a használható dolgaimat nem adom el, hanem csakis a nélkülözhetőt, mert így még mindig meg van a reményem, hogy hátha még sem szedik el és akkor mégiscsak használhatom, míg ha egyszer eladtam, úgy a mostani árak mellett nem igen lehet reményem, ahhoz, hogy újból vegyek magamnak pl. 1-1 takarót vagy egyéb ily nagyobb tárgyat.

Törzstisztjeink jellemzésére itt megemlítem a következő apróságokat. Ezek az urak ugyanis ilyenkor mindenünket szétosztják az alantas tisztjeink között, mintha csak mindenki arra volna teremtve, hogy az ő érdekeiket szolgálja. De még érdekesebb az, hogy mi mindent küldenek megmentés céljából. Piller pl. Papházytól tegnap a következőket kapta: d. e. 1 pár érmelegítőt és még valami kötött holmit, este pedig egy csomag pasziánsz kártyát, egy brillantinos üveget valami ehhez hasonló apróságot.

 Vásár Petropavlovszkban. A távolban látható a tűzoltó-torony a Puskin utcában
(Forrás: https://xn--80aeaj2aesddcjte.news/224086-2/ ).

Okt. 8. Ma ismét a rémhírek (bonkék) napja volt. Reggel az a hír jött a városból, hogy a Monarchia szinten külön békét kötött, majd később a nap folyamán e hír oda módosult, hogy megkötötték az általános békét. Egész nap aztán e kérdések körül folyt a téma. Este az is mondták, hogy a Szamara vidékén levő csehek azt sürgönyözték, hogy miután a vörösök folyton növekvő erejével szemben az ő sikerük kilátástalan, ezennel abbahagyják a harcot. A falvakba való kimenetelünk híre tartja magát.

Az újságok szerint Németország megkapta a felelős minisztériumot, Horvát-Szlavón ország pedig Boszniával együtt autonómiát kapott volna és a kormányzó Tisza István. Azon kívül azt is írják az újságok, hogy Omszkot kiüríteni készülnek és ez irányban már is lépéseket tesznek az irkutzki kormányzóságban.