Több írásunkban és egy napló közreadásával is foglalkoztunk már az 1914‒1915-ben a mai Északkelet-Szlovákia területén a Kárpátokban zajlott harcokkal, valamint az ezek nyomán a Felvidéken kialakított katonatemetőkkel, s az azokat napjainkban gondozó szervezetek munkájával. Ezek között több cikkünkben is megemlékeztünk a 20. honvéd gyaloghadosztály egykori Zemplén vármegye északi részén, az Olyka patak völgyében és a Korumkó hegyháton folytatott harcainak a történetéről, s ezek 2011 óta zajló helyszíni kutatásáról. A székesfehérvári Krajczáros Alapítvány és a homonnai központú Klub vojenskej histórie Beskydy szervezeteknek köszönhetően emlékművek, többnyelvű emléktáblák és információs táblák is felállításra kerültek a térségben. A magyar szervezettől 2026. augusztus 25-re egy megemlékezésre kaptunk meghívást Jobbos-Repejő, szlovák nevén Repejov településre.

A Kárpátok völgyében, a két korábbi önálló, ruszinok lakta kis község egyesítésével létrejött faluban az esemény főszervezője a Krajczáros Alapítvány volt, amely a helyi önkormányzattal és görögkatolikus közösséggel együtt szervezte meg programot.

A 11 órára a jobbosi temetőben meghirdetett megemlékezést megelőzően a 2014-ben a közreműködésünkkel azonosított tömegsírnál állított emlékkereszt és információs tábla mellett a Krajczáros Alapítvány által egy új, négynyelvű emlékkövet helyeztek el a szervezők.

Peter Cipka, a település polgármestere (középen) valamint Németh István és Kovács Zoltán, a fehérvári alapítvány vezetői (jobb oldalt) közösen helyezték az emlékkövet.

Az új emlékkő.

11 órakor a jobbosi temetőben Peter Cipka polgármester rövid köszöntő szavai után a helyi görögkatolikus lelkész, Šimon Gajan káplán vezetésével a gyülekezet tagjainak a közreműködésével az emlékmű mellett kezdődött a megemlékezés.

Šimon Gajan káplán vezetésével zajlott a görögkatolikus emlékező szertartás.

Részlet a szertartásból.

Ezt követően blogunk alapító állandó szerzője, Rózsafi János mondott emlékező beszédet, aki a felvidéki kutatásokat folytató csoportunkból legtöbbet foglalkozott az 1915 telén és tavaszán a 20. honvéd gyaloghadosztály település környékén vívott harcaival, amelyet ‒ többek között ‒ a fentebb, a tömegsír felfedezése kapcsán már meghivatkozott cikkében a blogunkon is megörökített.

Rózsafi János emlékező beszédét Anna Šimkuličová fordította szlovák nyelvre.

Beszédében elmondta, hogy a hadosztály négy ezredéből a m. kir. székesfehévári 17. gyalogezred itteni harcainak és elesett katonáinak a története személyesen is érinti, hisz szülőhelyéről, a Duna melletti Adonyból származó harcosok is részt vettek ezekben a küzdelmekben. Közülük ketten, Czimmermann János és Müller János itt estek el és ebben a tömegsírban nyugszanak, akiknek a leszármazottait, hozzátartozóit jól ismerte. Az emlékkereszt alatti névsorban mindketten szerepelnek.

Rózsafi János az emlékkeresztnél.

Az 1915 márciusában itt vívott harcokban csak a székesfehérvári ezred vesztesége 1061 fő volt, amelyekből 4 tiszt és 153 fő legénységi állományú katona volt a halottak száma.

Az emlékbeszédet követően a székesfehérvári küldöttség tagja, Bene Mária olvasta fel Gyóni Géza Csak egy éjszakára című versét, amit felvételről szlovák fordításban is meghallgathattak a résztvevők.

Peter Cipka polgármesternek az emlékezés fontosságáról elmondott szavai és a résztvevőknek kifejezett köszönetnyilvánítása után koszorúzásra került sor. Először Horváth Miklós Csaba, Székesfehérvár megyei jogú város alpolgármestere, majd a Krajczáros Alapítvány és a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány helyezett el koszorút az emlékműnél az itt nyugvók emlékére.

Alapítványunk és a székesfehérvári küldöttség tagjai az emlékmű mellett a koszorúzást követően.

A megemlékezés a jobbosi templom mellett folytatódott, ahol a háború idején a katonai temetőt először kialakították és 2014-ben az első emlékmű, valamint az információs tábla felállításra került. A lelkész vezetésével a helyi kórus itt is énekelt, majd koszorúzásra került sor.

A 2014-ben állított emlékmű a mostani koszorúzást követően.

A háború alatt „Istenháza harcálláspont” néven emlegetett templom és előtte az emlékmű.

Az egyesített településen a patak völgyének a keleti oldalán, a repejői templom melletti polgári temetőnek is van egy első világháborús katonai része, amelyben jórészt a m. kir. budapesti 1. honvéd gyalogezred katonái nyugszanak. Ezt a sírkertet is felkerestük és Šimon Gajan káplán és a kórus imát mondott az itt nyugvókért, majd a magyar küldöttség koszorúkat helyezett el az emlékhelyen.

Megemlékezés a repejői templom melletti katonai temetőben.

A helyiekkel három helyszínen közösen tartott megemlékezést követően Peter Cipka polgármester meghívására a hivatal épületében egy közösen elfogyasztott ebéddel folytatódott a program. Ezt követően Székesfehérvár megyei jogú város képviseletében Horváth Miklós Csaba alpolgármester és a Krajczáros Alapítvány részéről Németh István kuratóriumi elnök is ajándékokat adott át a polgármester és Šimon Gajan káplán, s személyükön keresztül a helyi közösség részére, akik kegyelettel őrzik az itt nyugvó magyar, s közöttük fehérvári katonák emlékét, egyúttal meghívták őket Székesfehérvárra.

A főszervező Krajczáros Alapítvány ajándékát Németh István adta át. Az ablakon át a háttérben a repejői templom tornyai látszanak, amelynek a szomszédságában is katonák nyugszanak.