hadifogság

Sorrend:

Olasz és osztrák tengermelléki halottak a nagyváradi katonai kórházban a Nagy Háború idején

italiano Nagyvárad az Osztrák–Magyar Monarchia jelentős katonavárosa volt a 20. század elején. Számos épülete ma is erre az időszakra emlékeztet. Az első világháború idején a városban több katonai kórház is működött. Az itt elhunytakat a Rulikowski temetőben helyezték végső nyugalomra. Közöttük találhatók a ma Olaszországhoz tartozó Osztrák Tengermellékről származó osztrák–magyar katonák és jelentős számban a […]

Caduti italiani e del litorale austriaco all’ospedale militare di Nagyvarad nella Grande Guerra

magyar Nagyvárad era una delle importanti città militari della Monarchia Austro-Ungarica all’inizio del Novecento. Numerosi suoi edifici ricordano ancora quel periodo. Durante la prima guerra mondiale nella città funzionavano diversi ospedali militari. I defunti furono sepolti nel cimitero Rulikowski. Tra di essi c’erano soldati austro-ungarici provenienti dal Litorale austriaco e molti soldati italiani diventati prigionieri […]

„Az egész világ ellenségünk, meg akarnak minket enni!”

A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 16. rész Fogságban tartott magyarjaink élete a kánikula beálltával csak tovább romlik. A hamarosan jelentkező vízhiány miatt fürdeni nem lehet, a mosdási lehetőség is korlátozott. A táborvezetés pedig visszatartja a foglyok pénzét, így a kantinban sem lehet pótolni, ami éppen hiányzik. A helyi lakosság hangulata is egyre fenyegetőbb: […]

„Sokszor az ember már valamilyen végzetes lépés fölött gondolkozik…”

A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 15. rész Hősünknek a fogságban sok gondot okoznak a csehek: szerinte kárörvendőek, szemtelenek, rossz hírét terjesztik a magyaroknak, de legfőképpen árulók! Ez az, amiért Szakraida elhatározza, otthagyja a közös hadsereget (amelynek tisztikara 2/3 részben csehekből áll) és átlép a Honvédséghez! Nyilván ők idézték elő azt a súlyos vereséget, […]

Hét év hadifogság

Zsakó Andor (1879–1942) története   Az emberiség történelmének vannak felfoghatatlan tragédiái, amelyeknek pusztító hatása generációkat nyomorított meg. A Nagy Háború ugyan 100 éve véget ért, árnyéka azonban máig kísért, különösen az erdélyi magyar családokban. Zsakó Andor sorsa egy a százezrekéből. Hosszú, és viszonylag szerencsés hadifogságának történetét a családi levelezés mozaikjai rajzolják ki. – Nagybátyja történetét […]

„Itt még jobban érezzük, hogy hadifoglyok vagyunk, mint Szerbiában…”

A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 12. rész Az 1916-os évet Szakraida István még Asinara szigetén kezdi, de korábban elvitt barátaihoz hasonlóan hamarosan a kontinensre szállítják őt is. Egy Cittaducale nevű település lesz további fogsága helyszíne, amely légvonalban alig 70 km-re fekszik Rómától északkeletre, az Appeninek kellős közepén. És bár az ellátás jobb, mint […]

„Mint a kiéhezett vadállatok rohantunk az üstök felé…”

A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 11. rész Hadifoglyaink sorsa továbbra is bizonytalan. Előbb északra, Durazzó felé irányítják őket, azután délre, ahol állítólag Valona a célállomás. Ezzel végérvényesen szertefoszlik a remény, hogy visszaadják őket a Monarchiának. Ehelyett olasz kézre kerülnek, de így végre megszabadulnak a gyűlölt szerbektől. Találkoznak Dante Alighierivel is… Hamarosan kezdetét veszi […]

„Ezen az állomáshelyünkön éjjel vagy 300 emberünk megfagyott…”

A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 10. rész Szakraida és társai immár albán földön menetelnek – pontosabban vánszorognak – tovább, ismeretlen úticéljuk felé. Szenvedéseik egyre csak fokozódnak: magas hegyeken keresztül vezet az útjuk, egyre fogyatkozó erejüket az éhezésen kívül a zord természeti körülmények is apasztják. És hát fogvatartóik sem lettek időközben elviselhetőbbek. Egy időre […]

„Minden lépésünkre vigyáznak, szuronyokkal vagyunk körül véve…”

A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 9. rész És 1915. október 19-én megkezdődött a halálmenet… Szakraida István és szerencsétlen sorsú társai szigorú őrizet mellett indulnak Koszovó felé, nehogy a gyorsan közeledő bolgár csapatok megszabadíthassák őket rabságuktól. Az őszi esős időjárás a rossz utakat szinte járhatatlanná változtatja. A rabok cipői tönkremennek, lábaik kisebesednek. A nap […]

„Az az érzésem, hogy ütött a szerbek utolsó órája…”

A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 8. rész 1915 őszén a nisi fogolytábor lakói számtalan jelből érzékelik, hogy komoly dolgok készülnek: küszöbön áll a szerbek elleni támadás. A bolgár határ közelsége pedig reális esélyt kínál arra, hogy rabságuk esetleg véget érhet. Egy német repülőgép váratlan felbukkanása tovább erősíti a reménykedést. Annál nehezebb viszont elviselni […]

1 … 3 4 5 6 7 … 10