A Cimone-hegy felrobbantása 1916. szeptember 23-án, II. rész

Folytatjuk a Monte Cimone 1916. szeptember 23-án bekövetkezett elfoglalását bemutató forrásközlésünket. Az olasz kézbe került, stratégiai jelentőségű magaslat visszafoglalására 1916 júliusától kezdve számos sikertelen ellentámadás indult, míg végül az osztrák–magyar hadvezetés az olasz állások aláaknázása mellett döntött. A művelet több hetet vett igénybe. Reszegi Zsolt a Cimone-hegy felrobbantásáról készült korabeli katonai jelentés magyar fordításával ennek […]

„Igazán elég volt az utazásból”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 10. rész Roób Józsefet és társait – tiszteket és tisztiszolgáikat – 1915. április 10-én Kazanyból útnak indítják dél felé, ezúttal egyfogatú, számukra szokatlan és kényelmetlen tatár szánokon. A mintegy 200 járműből álló karaván utazásához a legrosszabb időpontot jelölték kiszámukra: tavaszodik, Tatárföldön a hó és a jég olvadásnak […]

Kulturális hidak építői

Gianfranco Simonit és Marino Visintin kitüntetése Az olaszországi San Martino del Carsóban élő Marino Visintin barátunk, akivel idén 20 éve dolgozunk együtt a Doberdó-fennsíkon található magyar emlékek megőrzésén, felterjesztésünkre Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült, s 2025-ben a hadisírgondozásért járó kitüntetést vehetett át Gianfranco Simonit barátunk is. Az elismerések ünnepélyes átadására 2025. november 14-én Doberdo del […]

„Mondhatom nagyszerű képet nyujtana hosszú szánsorunk mozi számára…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 9. rész 1915. március 22-én Przemyśl várát hősies küzdelem után, a védművek és a hadianyagok és a San-hidak megsemmisítése után feladták az osztrák‒magyar csapatok. Roób József és társai orosz hadifogolyként még aznap elindultak a külső várövből kelet felé, a nap végén azonban visszakísérték őket a kiéheztetett városba […]

Kellemes utazásnak indult – ostrom lett belőle

Egy kanadai család viszontagságai Przemyśl ostroma alatt 110 éve a világsajtó is foglalkozott Przemyśl ostromával, s a cikkeket, jelentéseket, híradásokat sok esetben illusztráció – fénykép vagy rajz – is kísérte. Általában az ostromok kapcsán a központi hatalmak kiadványait szoktuk forgatni – most viszont a szövetséges kiadványokat taglaló internetes oldalon figyeltünk fel egy érdekes háborús történetre. […]

„Örökké fog ez fájni!”

Könyvbemutató Szakraida István naplójáról 2025. október 30-án 14 órakor mutattuk be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületében Nagy Háború Könyvek sorozatunk 9. darabját: A halálmars krónikása ‒ Szakraida István a Nagy Háborúban című kötetünket. A levéltári palota kiállító- és konferenciaterme ismét megtelt a rendezvényre. 2025-ben is folytatjuk a blogunkon megjelent legjobb […]

Tarokkparti Przemyślben

Nónay Dezső ezredes a m. kir. szegedi 5. honvéd gyalogezred parancsnokaként harcolt 1914‒1915-ben Przemyślben. Később megírta az alakulat történetét, amelyben egy fejezetet szentelt az erőd bemutatásának. Ebben megörökítette azt az epizódot is, amikor 1897-ben tesztelték a védművek ellenálló képességét, és három tüzértiszt tarokkpartival kívánta elütni az időt annak az erődnek a kazamatájában, amelyre 200 darab […]

Mikor a halottak táncolnak

Írások dr. Walter Géza harctéri naplójából ‒ 1. rész Dr. Walter Géza (1890, Budapest‒1936, Nyíregyháza) a magyar királyi budapesti 1. honvéd gyalogezred tartalékos tisztjeként harcolt az első világháborúban. 1918-tól Nyíregyháza aljegyzője volt, majd ugyanott pénzügyi titkár. Munkája mellett műkedvelő költőként és íróként is tevékenykedett. Többek között megírta harctéri élményeit a Nyírvidék c. újságban, amit később […]

A Cimone-hegy felrobbantása 1916. szeptember 23-án, I. rész

Az aknaháború egy klasszikus példája Az első világháború során a hegységekben folytatott harcok egyik fontos eszköze volt az aknaháború. Az ellenséges erők igyekeztek a másik fél állásait aláaknázni, majd azt felrobbantva a sok áldozatot követelő frontszakaszt elfoglalni. Az Észak-Olaszországban található, 1226 méter magas hegycsúcs, a Monte Cimone elfoglalásáért 1916 májusától kezdve véres harcok dúltak. Miután […]

„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 8. rész Az 1915. március 19-i végső, kétségbeesett kirohanás sikertelensége után a védők lelkileg is készülnek a kapitulációra. Újra és újra összecsapnak az érvek és ellenérvek a hősies küzdelem, áldozatok és kitartás szükségességéről, a kudarc okairól. Roób József és társai keserűen bár, de belenyugszanak az elkerülhetetlennek látszó […]

A Zelenák család XX. százada

Bilektől a rákoskeresztúri temetőig A történet Bileken Zelenák András századkürtössel kezdődött, ama 15 fiatal katona egyikével, aki 1903-ban a halálmars áldozata lett és a helyi temetőben nyugszik. Az élete történetét kutatva kiderült azonban, hogy a XX. század két világháborúja, majd 1956-os forradalom a családját, a testvéreit és azok leszármazottait sem kímélte. XX. századi magyar kisembersorsok […]

„Sikerül-e áttörnünk az orosz vonalat és ha igen, mi vár reánk ezután?”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 7. rész 1915. március 18-ra világossá válik, hogy az élelmiszerhiány miatt az erődöt nem tudják tovább tartani, Roób és emberei is felkészülnek az elkerülhetetlen harcra. A kitörés a VI. védelmi kerület övvonaláról tehát tőlük indult, mert a felderítők jelentései alapján az orosz arcvonal ezen részét vélték gyengébbnek […]

A bátor és példamutató katona

Sárói Szabó Lajos alezredes élete és halála – 2. rész Az első világháború kitörését követően 1914 augusztusában sárói Szabó Lajos alezredes, a kiváló katonai író és nevelő a m. kir. veszprémi 31. honvéd gyalogezred III. zászlóaljának az élén indult Galíciába az orosz frontra. A bátor és példamutató katona többször az egész ezred irányítását is átvette […]

„Szomorú tragédiánk vége közeledik…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 6. rész 1915 februárjában az eddigi viszonylagos nyugalmat mindkét oldalról heves tüzérségi párbaj váltja fel. A jaksmanicei II. főerődbe beköltöző Roób József géppuskás osztagát gyakoroltatja. Eközben járőrt küldenek az oroszokhoz a mazúriai győzelmek röplapjával, akik az ellenségtől ép bőrrel, a kölcsönös lövöldözést megúszva némi ajándékkal, kérésekkel és […]

1 2 3 … 190

Legfrissebb hozzászólások

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!

@Gáll Imréné dr. // 2025.10.23. 15:10A Zelenák család XX. százada

Köszönöm, megnézem.

@Gáll Imréné dr. // 2025.10.23. 15:10A Zelenák család XX. százada

Köszönöm.

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.