„Szomorú tragédiánk vége közeledik…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 6. rész 1915 februárjában az eddigi viszonylagos nyugalmat mindkét oldalról heves tüzérségi párbaj váltja fel. A jaksmanicei II. főerődbe beköltöző Roób József géppuskás osztagát gyakoroltatja. Eközben járőrt küldenek az oroszokhoz a mazúriai győzelmek röplapjával, akik az ellenségtől ép bőrrel, a kölcsönös lövöldözést megúszva némi ajándékkal, kérésekkel és […]

Anyagba zárt érzelmek

Az első világháború alatti internálás tárgyi és épített emlékei Az első világháborúval professzionálisan és amatőr szinten foglalkozók körében jól ismertek azok a használati-és emléktárgyak, amelyeket a katonák a fronton vagy a hadifogságban készítettek. A harctéren rendelkezésre álló „nyersanyagokból”, például lövedékek hüvelyéből vagy magából a hatástalanított lövedékből készült, gyakran komoly művészi teljesítményt prezentáló tárgyak a múzeumi […]

„Itt hagyjuk ketreczünket és megyünk a tábori harczba…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 5. rész Hősünk és társai hol bizakodva, hol reményvesztetten, a hazai hírekre kiéhezetten, fogyó élelmiszerkészletekkel néznek a közelgő, szeretteiktől távol töltendő karácsony és a kiszámíthatatlan eseményeket ígérő, baljós új év elé. A karácsony körülményekhez képest meghitt ünneplése után az új esztendőben az unalmas napokban orosz tüzérségi tűzzel […]

Új szerkesztő csatlakozott Blogunkhoz! – Selmeczi Péter bemutatkozása

2025 szeptemberétől új szerkesztő csatlakozott a Nagy Háború Blog csapatához Selmeczi Péter személyében. A következőkben az ő rövid bemutatkozását ajánljuk olvasóink figyelmébe. Selmeczi Péter vagyok, történész doktorandusz, 2025 szeptemberétől a Nagy Háború Blog szerkesztőségének tagja. Az ELTE BTK-n végeztem történelem alapszakon 2021-ben, majd 2023-ban ugyanitt levéltáros mesterképzésen; jelenleg az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájában folytatom tanulmányaimat […]

A katonai író és nevelő

Sárói Szabó Lajos alezredes élete és halála – 1. rész „Magánzó fia, 4 gimnásyális osztályt Szabadkán elégséges eredménnyel végzett. A Ludowika Akadémia tényleges állományú tisztképző tanfolyamát »igen jó eredménnyel« végezte.” Az előzőket olvasva egy katonatiszt anyakönyvi minősítési lapján arra gondolhatunk, hogy ennek a fiatalnak talán a katonai pálya változtatta meg a szemléletét és terelte a […]

„Sohasem szerettem a sötétséget, de most utálom…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 4. rész 1914. december 9-én Roób hadnagyék egész nap a przemyśli erődöv délnyugati részén zajló kitörési kísérlet zajait hallgatják, élénkebb orosz tüzérségi tüzet kapnak ők is. Ő maga zaklatottan készülődik a várövön kívül eső, rendkívül veszélyesnek tartott Złota Góra magaslati ponton kiépített előretolt védelmi állásba, ahol a […]

20 év. A Roberto Visintin-díj átadása 2025-ben

Az idén 20. éve, hogy San Martino del Carsóban találkoztunk Roberto Visintinnel. Ez a találkozás a történésszel és munkavédelmi szakemberrel „történelmi” jelentőségűvé vált az életünkben. Ehhez köthető a doberdói kutatásaink rendszeres megindulása, ami 15 éve a blogunk és az alapítványunk létrehozását eredményezte. S ennek köszönhető halála után a szülei által 2020-ban létrehozott, az emlékére róla […]

„Igen, igen élni akarok, élni Ti érettetek…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 3. rész Roób József zászlóalja még bejut Przemyślbe és elfoglalja helyét az erődöv déli részén, Siedliskánál, de az orosz ostromgyűrű újra bezárul. 1914 november közepén viszonylagos nyugalomban telnek a hadnagy napjai. Éjjel ellenőrzik az őrszemeket, ennek veszélyeit, néha megható vagy humoros elemeit idézi fel a naplóíró. A […]

Egy különleges könyvecske nyomában

Endrődiek az első világégésben 1. rész Cikkemben egy különlegesnek mondható könyv, a Száz felajánlási ének a háború élő és meghalt hőseiért című kiadványt szeretném ismertetni. Az Ujházy Miklós endrődi kántor által elmondott, és később kötet formájában is kiadott könyörgések és halottbúcsúztatók mintegy hatvanhárom, Endrődről hadba vonult katona sorsába nyújtanak betekintést. A katonák családi hátterét is […]

„Kíváncsi tekintetünk Przemysl‑t keresi…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 2. rész Hősünk 1914. október 28-án a harctérre indul. Az elválás fájdalmát az elhúzódó vonatozás növeli, gyalogmarsuk során szembesülnek a háború hallható és látható jeleivel, a civil menekülőkkel, elővigyázatosabbakká lesznek. November 5-én az első pillanatban még örülnek is annak, hogy harc nélkül bejutottak Przemyślbe, másnap elfoglalják helyüket […]

„Hozzátok beszélek, nektek mesélek világtörténelmi időkről…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 1. rész Új sorozatot indítunk útjára: a przemyśli erődrendszer elestének és visszafoglalásának 110. évfordulójára, magyar védőire emlékezésünk jegyében Roób József (1879–1953) kohómérnök, a magyar vasgyártás és kohászat meghatározó alakja naplóját adjuk közre a Hadtörténeti Múzeumban őrzött levelezőlapjainak szövegével kiegészítve. Roób a hadifogsága idején, 1916. március 15-én, talán […]

„Lángba borult a világ, de nincs, aki azt eloltsa…”

Nemcsak a könyveknek, hanem a kéziratoknak is megvan a maguk sorsa, nemkülönben egy személy hagyatékának. A Fátum játszhatott szerepet abban, hogy egy múltjára büszke család látóköréből, kezéből kikerült, szétszóródott a jeles ős iratöröksége. Ennek egy része most újraegyesítve kerül bemutatásra a Blogon. Roób József kohómérnök naplósorozata elé. „Az alapanyag”, avagy egy kirakós darabkái A Hadtörténeti […]

„Nagy éljent kiáltánk jelül, hogy itt vagyunk…”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 29. rész 1879 márciusának második felében a szegedi árvíz híre megviseli a 46-os legénységet, ugyanakkor a tartalékosok számára a szabadságolást is jelenti. Sokan elkeseredve indulnak haza, ugyanis nem tudhatják, hogy megmaradt-e bármi az otthonukból. A mindig kemény Friedrich von Willecz ezredes is a könnyeivel küzdve búcsúzik a […]

Huszárok rohama Gorodoknál

Száztizenegy évvel ezelőtt zajlott le a m. kir. 5. honvéd lovashadosztály által Galíciában, Gorodoknál végrehajtott hősies, ám nagy véráldozatot követelő lovasroham. A gorodoki összecsapás során arra is fény derült, hogy a lovasság nem lehet egyenragú ellenfele a gépfegyvereknek, s a huszárság ideje leáldozott. A lovashadosztály 50%-os veszteséget szenvedett az ütközetekben, elesett hősei közé tartozott bonyhádi […]

„A jövő előttünk nagyon borús…”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 28. rész 1879. február vége, március eleje. Hősünk ideje nagyrészét írásra fordítja. A Vásárhelyi Közlöny számára a kivégzés körülményeit írja le, és küldi el közlésre, mindeközben Róza húgán keresztül is kap egy megkeresést, hogy számoljon be a boszniai viszonyokról egy cikkben. Ezzel párhuzamosan elkezdi a naplója másolását, […]

Legfrissebb hozzászólások

@Bajzat // 2025.10.06. 22:10„Itt hagyjuk ketreczünket és megyünk a tábori harczba…”

Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet

@Tamás Vetési // 2025.10.05. 15:10Új szerkesztő csatlakozott Blogunkhoz! – Selmeczi Péter bemutatkozása

Üdvözzöllek e nemes és nehéz témában, sajnos sok munka vár rád, még dícső helyére kerül ez az ídőszak.

@Ledzényi Péter // 2025.10.05. 12:10Új szerkesztő csatlakozott Blogunkhoz! – Selmeczi Péter bemutatkozása

Sok sikert kívánok a kutatási területéhez és várjuk a jó és szinvonalas cikkeket ! Üdvözlettel, Ledzényi Péter

@Berzsenyi Attila // 2025.09.24. 15:09„Igen, igen élni akarok, élni Ti érettetek…”

"Nem zavarom tovább, folytatom utamat és kedves emlékként vésődik lelkembe e jelenet." Mennyire emberi pillanat egy embertelen háborúban!

@Berzsenyi Attila // 2025.09.23. 21:09„Kíváncsi tekintetünk Przemysl‑t keresi…”

1914. őszén vagyunk. A beillesztett alaprajzon szereplő "Ukrajna" felirat sajnos kizökkentett a napló hangulatából. A hadnagy úr történetét természetesen olvasom tovább, köszönöm!