„Nem találok én most örömet semmiben sem…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 18. rész 1916. február–április, haláleset, temetés, szigorítások, elvétve érkező posta. A húsvét sem ad alkalmat arra Roób hadnagynak, hogy a képkiállításnak vagy a koncertnek örüljön: reményvesztett. Ebben az időszakban kezdi el a naplója visszamenőleges megírását és válik egyidejűvé a történetének a mesélése. Egyetlen dolog élénkíti fel: a […]

„Bevette a hősök várát: az éhség!” – egy hírlapíró-hadifogoly későbbi tudósítása Przemyśl elestéről

Rátkay Istvánnak a Hármas Hungaricum című kötetben olvasható egyik írása látszólag egy szemtanú hiteles beszámolója a przemyśli erődrendszer elestéről. Sorai azonban valójában egy jó tollú újságíró eszköztáráról tanúskodnak: a fogolytáborokban vele együtt raboskodó társai elmondásaiból táplálkozva örökítette meg az eseményeket. Cikkemben az ő alakját, és a przemyśli történtekről írt sorait mutatom be. Az újságírásban és […]

„Hogy némi képet nyújtsak mégis időtöltésünkről…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 17. rész Az 1915. decemberi ünnepek után a csikorgó fagyos télben Roóbék újra egyhangú hétköznapokat élnek. Betekintést kapunk egy tiszti fogoly-szoba kiszámítható életébe, az étrendbe, a postaosztás pillanataiba, valamint a szabadidő eltöltésének lehetőségeibe. Az is kiderül, hogy milyen újságokból tájékoztat a foglyok sajtóirodája és mi köze van […]

A bajmoki Herczeg-testvérek

A bajmoki születésű Herczeg-testvérek, Herczeg Károly (1883-1962) és Herczeg Mihály (1886-1958) békeidőben, és az első világháború egész ideje alatt is a cs. és kir. zombori 23. gyalogezredben szolgáltak. Mindketten kétszer-kétszer megsebesültek, bátran helyt álltak, amit feletteseik kitüntetésekkel ismertek el. Herczeg Károly 1883-ban, öccse Herczeg Mihály pedig 1886-ban született a Bács-Bodrog vármegyei, Szabadka és Zombor között […]

„Újra itt a karácsonyest és én még mindig távol vagyok…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 16. rész 1915 őszén Tobolszkban egyre sűrűbb a havazás, a fagypont alatti hidegek, – de gyakrabban, bár össze-vissza működik a hadifogoly-posta is, válaszadásra késztetve a címzetteket. Új foglyok is érkeznek. A háborúról újságok és a velük érintkező katonák, civilek révén elég tájékozottak. Az egyhangúság elkerülésére ismeretterjesztő előadás-sorozatot, […]

1914 ‒ Ezt írtuk 2025-ben (és előtte)

Év végi szokás, hogy visszatekintünk az elmúlt esztendőre és összegezni próbáljuk, amit magunk mögött hagyunk. A 2025-ös évet külön is érdekessé tette számunkra, hogy idén 15 éve indítottuk útjára blogunkat, s így nem csak egy évre, hanem akár az elmúlt 15-re is visszatekinthetünk. Ha egyetlen számmal szeretnénk összegezni az elmúlt éveket, akkor az az 1914 […]

„Reménykedve várom az első kedves sorokat…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 15. rész 1915 augusztusában a Przemyślből hadifogságba hurcolt tisztek apránként tartósan berendezkednek Tobolszkban. Kialakul a napirend, s bár sokan valami furcsa szibériai betegségen esnek át, viszonylag gyorsan kilábalnak belőle. Megérkeznek az első hazai üzenetek, amelyek Roób hadnagyot is szorgalmas levélírásra ösztönözik. Unalmában franciául kezd tanulni. Közben a […]

Karácsony a Doberdón

Írások dr. Walter Géza harctéri naplójából ‒ 2. rész Dr. Walter Géza a budapesti 1-es honvédek között átélt harcéri élményeiről részletes beszámolót írt, amelyek között az 1915-ös doberdói karácsonyt is megörökítette. A bakák által szervezett meglepetést is tartogató ünneplést követően egy kalandos görzi utazásra is sor került… Pollazzoi szakasz. 1915. december 25. Félévi frontszolgálat után […]

A przemyśli magyar hadifoglyok első szibériai karácsonya

Barabás Béla 1916-ban megjelent Magyar hadifoglyok élete orosz és olasz földön című kötetét lapozgatva egy írásra bukkantam, amely a Przemyślből hadifogságba hurcolt magyarok első tobolszki karácsonyát idézte fel. Egy kis nyomozással kideríthető volt az írás és a vers szerzője is, aki egy különleges és sokoldalú személyiség volt, s a blogon most futó naplót író, Roób […]

„Első éjjelünk gyalázatos volt ez új lakásban…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 14. rész A folyami utazás folytatódik az Irtiszen, a hadifoglyok kellemes körülmények között gyönyörködnek a tájban; megérkeznek Tobolszkba, ahol tartósan berendezkedhetnek. Tennivaló akad bőven, mert a számukra a folyóparton kijelölt épület piszkos, tele élősdiekkel, takarításra, berendezésre szorul – ezen szorgos munkával sikerül változtatni. Kialakul a szobabeosztás, a […]

Hol vannak a pulykák?

Keöpe Viktor felfedező és középiskolai tanár karácsonyi története a galíciai frontról Keöpe Viktor a m. kir. brassói 24. honvéd gyalogezred egyik századával a 309-es honvéd gyalogezred kötelékében harcol Galíciában, ahol Burkanov mellet a Sztripa folyó egyik hídfőállását védik. A kissé egyhangú szolgálatba a karácsonyi lakomára való felkészülés visz némi színt, mikor is az asztalra szánt […]

„A híres szibériai börtönökben érezzük magunkat…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 13. rész Roób József és társai majdnem 2000 kilométerre járnak már Moszkvától. Vonatuk keresztülhalad Európa és Ázsia határán, saját hideg élelmüket fogyasztják és egyre inkább hozzászoknak-alkalmazkodnak az orosz innivalókhoz. Néha a hazai hírek foszlányai is eljutnak hozzájuk. A szűkös vonatbeli körülmények hátrahagyása után az először örömmel fogadott, […]

Végtisztesség honi földben

Sárói Szabó Lajos alezredes élete és halála – 3. rész Sorozatunk előző részeiben megismerhettük, hogy sárói Szabó Lajos alezredes, a kiváló katonai író és nevelő, a m. kir. veszprémi 31. honvéd gyalogezred III. zászlóaljának a parancsnoka 1914. október 22-én Galíciában hősi halált halt. A katonatisztet a családja a következő évben haza hozatta és honi földben […]

„Megyünk Szibériába!”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 12. rész 1915. május 11-én hajnalban a przemyśli magyar tiszti hadifogoly-csoport egy postahajóval elhagyja Tetyusit, az áradó Volgán ki-ki a maga módján piheni ki az utazás fáradalmait. Útjuk során egyaránt részük van tisztaságban, kényelemben és szennyben, élősdiekben. Szizránban kiszállítják a hajóból és vonatra rakják őket, s ekkor […]

Legfrissebb hozzászólások

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.