Imre Gábor kadét doberdói naplója – 36. rész Osztrák-magyar reflektorok világítják meg a Monte Sei Busi ellen támadó olasz gyalogságot. A dolinánál felállított gépfegyverek akasztják meg, majd egy kecskeméti zászlóalj ellentámadása veri vissza az éjszakai rohamot. A siker hatására a bosszú és a pusztítás vágya uralkodik el Imre Gábor szakaszán is… Fantasztikus képet mutattak […]
Az interneten böngészgettem a világháborús emlékműveket, pár kattintás után a budapesti Trefort-kertben kötöttem ki, ahol a hősi halált halt magyar tanárok emlékműve található. Egy ismerős névre bukkantam, dr. Gomba Károlyéra, amit korábban Mezőkeresztes emlékművén kiemelve olvastam. A lenti sorokban a kassai 9-es honvédekhez bevonult fiatal tanár munkásságát, a harcban vele történt eseményeket, halálát és temetésének […]
Imre Gábor kadét doberdói naplója – 35. rész A hősünkhöz eljuttatott telefonkészülék nagy segítséget jelent, így a századparancsnokságtól azt is megtudhatják, hogy felállítottak a dolina szélén egy géppuskát, a tarthatatlannak ítélt állásszakasz részére viszont nem adnak csak kézigránátot. A gép értékesebb, mint az ember. Jól látják a Monte dei Sei Busi ellen újra meginduló olaszokat […]
Magyarország déli részének 1918 novemberében bekövetkező szerb megszállását a Tisza-mente magyar lakossága sztoikus nyugalommal tűrte, hiszen ideiglenesnek vélte azt. 1919. január 17-én Adorjánon azonban olyan tragikus események játszódtak le, amelyek megpecsételték a falu lakóinak sorsát, és talán kihatással voltak az 1944 őszén elkövetett vérengzésre is: Adorjánon ezen a napon megöltek három szerb katonát. A szabadkai […]
Nagy háborús kiállítás a muravidéki katonák emlékére 2015. december 2-án első világháborús kiállítás nyílt Muraszombaton a Muravidéki Múzeumban, ahol megemlékeztek a száz éve a hazájukért harcolt muravidéki katonákról. A kiállítással üzenet érkezett a frontról, ahogy a tárlat címében idézett „Novine” című újság is hetente híreket, üzeneteket közölt egykor a Muravidékről bevonultakról. A kiállítás rendezője […]
Vargabetű ismét szép helyeken túrázott: 2015 szeptemberében az Ausztria és Olaszország határvidékén elterülő Karni-Alpok hágóit és csúcsait járta be társaival. A magashegyi túrázás több-kevesebb fizikai felkészültséget és némi hegyjáró tapasztalatot is igényel, de annak, aki ezen felül még az időjárás viszontagságait is jól tűri, nem csak gyönyörű látványban lehet része, de felfedezheti magának a nagy […]
Imre Gábor kadét doberdói naplója – 34. rész A mindenki által megvetett, gyáva telefonisták hősünk számára viszik a telefonfelszerelést az első vonalba, amikor a doberdói éjszakai tűzözönben lecsap rájuk egy olasz reflektor. Nem tudnak a fényéből szabadulni. Egy újabb különlegeses epizód Imre Gábor doberdói történetében. A feszültség percről percre fokozódott. Az egész fennsík peremén […]
Törökországban az első világháborús centenárium keretén belül is erősen hangsúlyos figyelmet kap a gallipoli csata 100. évfordulója. A Dardanellák sikeres védelme a török közvélemény részéről is érdeklődéssel övezett esemény. Ennek jegyében került sor 2015. november 25-én Isztambulban, egészen pontosan Yeniköyben arra a nemzetközi tudományos konferenciára, amely a GALLIPOLI 100 – Austro–Hungarian–Ottoman Alliance in WWI (Gallipoli […]
– avagy még egyszer a Nagy Háború első halottjáról Nem az elsőség (mármint hogy ki volt a világháború első áldozata) kérdése izgat, annyit azonban mégis kijelenthetek, hogy a szerb és osztrák sajtóban és egy újabb keletű amerikai kötetben említett Alkotmány gőzös kapitánya, Ebeling Károly és kormányosa, Gremsberger Mihály aligha lehettek az elsők, mivel – mint […]
Imre Gábor kadét doberdói naplója – 33. rész A veszély fokozódásával hősünk szakaszának harci kedve is új erőre kap. A harci lázban égő katonák vezényszó nélkül feltűzik a szuronyokat, kikészítik a tölténycsomagokat, a kézigránátokat, s egymást ugratva készülnek rá, hogy megbosszulják a gránátok okozta addigi szenvedést, és megverekedjenek végre az olaszokkal… Csodálatosképpen, ahogy fokozódott […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet