„Rettenetes hírek jöttek hazulról”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 36. rész 1918. november 2‒3-án hősünk alakulata tovább vergődik a megszállt olasz területeken az egykori osztrák‒magyar határ felé. A tüzérezred a tovább indulás előtt a povolettói templom mellett még egyszer felsorakozik, amit Király Iván fotón is megörökít. Hazulról vészjósló hírek érkeznek. A fosztogatni kezdő legénységgel már nem […]

Emlékezés egy fiatal huszár főhadnagyra

Egy kutatást sohasem lehet lezárni. Sokszor úgy érezzük, hogy a megszerzett információk segítségével a lehetőségeinkhez képest teljes munkát végeztünk, mégis általában hiányérzetünk is marad. Az 1917. augusztus 11-én hősi halált halt fiatal huszárfőhadnagyról, Baló Benjaminról blogunkon 10 éve megjelent írásommal is így voltam Az cikk utolsó mondatainak egyike ez volt: „A csendben, a bozótos félhomályában […]

„Hol látunk holnap, te lenyugvó nap?”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 35. rész Hősünk tüzér alakulata 1918. november 1-jén alig tudja elfogyasztani a frissen elkészült paprikás csirkét, mert a nyomukban járó brit lovasságról érkeznek hírek. Fárasztó, részben gyalog megtett nap veszi kezdetét, amikor a Tagliamentóhoz érve a spilimbergói gázlónál az áradás miatt nem tudnak átkelni és délebbre kell […]

„Fehérnemüjük a testükön rothad el…”

A 4. isonzói csata (1915. november 10. – december 14.) napjaiban nemcsak a súlyos harcok miatt szenvedtek a harcoló felek, hanem az időjárás is megkeserítette napjaikat. A Doberdó-fennsíkon a Monte San Michele magaslatain lévő és a San Martino del Carso község melletti védőállásokat több esetben víz borította a nagy esőzések miatt. Az átázott, átfázott katonáknak […]

„Mind egyforma volt s mind beszélt magyarul…”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 34. rész 1918. október 31-én a visszavonuló hősünk alakulata azzal szembesül, hogy a fegyverszünet egyelőre csak szóbeszéd és nem a valóság. Annál inkább azok az öreg urak, akik a visszavonulás során érintett falvakban magyarul beszélnek és még Kossuth szakállt is viselnek. Víz nélküli folyómedreken átkelő, szálláshelyeket kereső […]

„Gyerünk teljes erővel, munkára fel, a Műegyetemre!”

Könyvbemutató Hegedős Károly harctéri emlékiratairól 2024. november 21-én 16 órakor mutattuk be a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen legújabb kötetünket, a Nagy Háború Könyvek sorozatunk 5. darabját. Tudatosan választottuk ezt a helyszínt, hisz az emlékirat szerzője innen vonult be katonának, majd ide tért vissza, amikor véget ért az első világháború. Beszámoló következik az Egy műegyetemista […]

„A támadásra előnyomult oroszokból egy sem látja többé viszont a szarmata síkságot…”

Egy népfelkelő hadnagy visszaemlékezése a przemyśli harcokra – 4. rész Barsi Nándor tudósításának utolsó részéből képet kapunk a Lemberg-környéki harcokat követő visszavonulásról és Przemyśl első ostromáról. Ez a rész a kézirat legnagyobb mértékben cenzúrázott szakasza, éppen ezért ez szolgáltatja a legtöbb új információt. Az I. számú erődért folytatott súlyos harcok mellett olvashatjuk Kapitány Gyula vezérkari […]

„Senki sem tudta: hová, meddig?”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 33. rész Hősünk ütege tüzelőállást akar foglalni Sacilétől északkeletre egy ház mellett, amikor az a hír kap lábra, hogy már a városban van az ellenség és a tüzérség is vágtában hagyja el a területet. Nekik sem kell több, ők is összepakolnak és besorolnak a visszavonuló menetoszlopba. Újra […]

„Hullott a srapnel, a gránát, mint a záporeső…”

Egy népfelkelő hadnagy visszaemlékezése a przemyśli harcokra – 3. rész A sorozat most következő részében Barsi Nándor számos súlyos eseményről számol be. Az előző, csendesebb napok után a harcok intenzívebbé válnak, az élet pedig szokatlanul múlandó arcát mutatja. Groteszk módon tűnik fel előttünk, hogy amíg a kulikówi pánik leírása nem kerülhetett a Váci Hírlap hasábjaira, […]

„Kísérteties mars volt…”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 32. rész 1918. október 30-án folytatódik hősünk alakulatának a piavei visszavonulása. Sacile elérése a cél, majd a Livenza hídján átkelve a folyó keleti oldalán kell állást foglalniuk. Menetük félelmetes és kegyetlen élménnyé válik. Égő falvak között, robbanásoktól, olasz géppuskák zajától, légitámadásoktól kísérve törnek kelet felé. A lemaradókra […]

Legfrissebb hozzászólások

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.