„Úgy voltunk aztán, mint madár a kalitkába”

Csirmaz István népfölkelő visszaemlékezése „Przemyslire” A háború kitörésekor 35 éves mezőkövesdi gazdálkodó, Csirmaz István visszaemlékezéseit a hadifogsága idején egy kis füzetbe kezdte el írni. Háborús története 1914 augusztusában, az orosz frontra indulással veszi kezdetét. Miután Lemberg környékén átesik a tűzkeresztségen, alakulata szeptember közepén visszavonul a przemyśli erődrendszer védelmére. Itt esik fogságba a vár 1915. március […]

Przemyśl védelme

Egy nemzet hadtörténelmének dicsőségkönyvében nem csupán győztes hadjáratok és csaták kerülnek feljegyzésre. Előfordul, hogy bár a hősies helytállás és a félelmet nem ismerő, bátor kitartás is kevésnek bizonyul a sikerhez, az utókor mégis méltónak ítéli a férfias küzdelemben alulmaradók haditetteit a megörökítésre. Az első világháború sok-sok nagy csatájának sorából ezért kínálkozik kiemelésre – tragikus befejezése […]

Ellenforradalmak

Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 9. rész 1919 júniusában a Dunáról monitorok lövik a várost. Az élelmiszerhiány egyre elviselhetetlenebbé válik, ezért a megszállott területekről származó „hasznavehetetlen kenyérpusztítókat”, köztük a kiskorú diákokat hazaküldik a fővárosból. Dér Zoltán mielőtt visszatérne Temesvárra, úgy dönt, meglátogatja az apostagi rokonságot. Ez azonban a forradalmi terror idején nem […]

Hajdu Tibor ‒ Pollmann Ferenc: A régi Magyarország utolsó háborúja 1914-1918

A George Frost Kennan amerikai diplomata és történész szóhasználatában a XX. század őskatasztrófájának, a kortársak által pedig Nagy Háborúnak nevezett első világháború történéseiről már könyvtárnyi irodalom született az elmúlt száz esztendő alatt. A világégés kitörésének centenáriumára szinte zavarba ejtően sok összefoglalás, tanulmánykötet jelent meg a 2014-es esztendőben idegen nyelven, azonban szép számmal hagyták el a […]

Az olasz haderő felkészülése a Nagy Háborúra

A háború kitörésekor Olaszország nem lépett be a nagy összecsapásba, ahogy azt szövetségesi kötelezettsége megkívánta volna, és így nem támogatta Ausztria–Magyarországot a harcban. Sőt, amíg a Monarchia katonái két hadszíntéren nagy veszteséget elszenvedve küzdöttek, addig a délnyugati szomszéd a haderejét fejlesztette és egy támadó háborúra készült…   „…a hds. (hadsereg) hosszú idő óta főleg csak […]

Élet a tanácshatalom idején

Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 8. rész A tanácshatalom irányítása alatt álló ország felveszi a harcot a kisantant államok hadseregei ellen. Több helyen ellenforradalmi kormány alakul. Dér Zoltán részt vesz a kötelező sorozáson, de ezúttal sem viszik el katonának. A főváros nélkülöz, amit megrendült egészségi állapotú főhősünk nagy önfegyelemmel és találékonysággal igyekszik […]

Mezőnyárád Orosz vitéze

Amikor a múlt ősszel beindítottam szülőfalumra, Mezőnyárádra koncentráló helytörténeti kutatásomat, bíztam benne, hogy az alábbiakhoz hasonló történeteket vethetek majd papírra egyszer. Ahogy e weboldalon minden, ez is száz évvel ezelőtt kezdődött…   A Nagy Háborúban 195 mezőnyárádi férfi öltötte fel az egyenruhát, és indult útnak a harcok mezejére. Közülük 28-an sohasem térhettek haza szeretteikhez, többé […]

A debreceni 39-esek véres harcai 1915 tavaszán Szálnoknál

100 éve az osztrák–magyar csapatok véres harcokat vívtak a Kárpátokban a Magyar Királyság területére betört orosz erőkkel. A debreceni 3-as honvédek 1915 februári tragédiájáról nemrég olvashattunk. Egy hónappal később a cívis város másik háziezrede, a közös 39-es is rendkívül súlyos küzdelmet folytatott a térségben…   A völgyben megbúvó kis patak mellett keleti irányban elhagyva Szálnok […]

1919 első hónapjai a fővárosban

Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 7. rész 1919 februárjában Zoltánt ismét Budapesten találjuk. A mai epizódból képet kapunk a főváros élelmezésének nehézségeiről, a kollégisták sanyarú étrendjéről, valamint a mindeközben zajló politikai eseményekről: a Károlyi-kormány lemondásáról, majd a Tanácsköztársaság kikiáltásáról.   A kollégiumban lényegesen megváltozott viszonyokat találtam. A kollégista hadfiak leszereltek. A kollégiumban […]

A magyar királyi 20. honvéd gyaloghadosztály 1914. évi vesztesége

Az 1914. évi harcok során hamar bebizonyosodott, hogy az orosz hadsereg számbeli fölénye ellenében nem elég az osztrák–magyar csapatoktól a győzelemhez elvárt bátorság és a szívós kitartás. Az itt harcoló alakulatok súlyos veszteségeket szenvedtek a háború első hónapjaiban. Posztunkban a magyar királyi 20. honvéd gyaloghadosztály veszteségét mutatjuk be, amely ez időszak alatt halottban, sebesültben, betegben […]

1 … 116 117 118 119 120 … 190

Legfrissebb hozzászólások

@Algorithmic Trading System // 2025.11.04. 21:11A hadigondozás szervezete az első világháború alatt

What’s the best **https://wiki-auer.art/index.php/Usuario:Justina19F** for beginners with no coding skills?

@Gáll Imréné dr. // 2025.10.23. 15:10A Zelenák család XX. százada

Köszönöm, megnézem.

@Gáll Imréné dr. // 2025.10.23. 15:10A Zelenák család XX. százada

Köszönöm.

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.

@Gáll Imréné dr. // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.