Sok más magyarországi kiegészítésű alakulat mellett az olasz front megnyílásától a tolmeini hídfő védelmében harcolt a szabadkai 86-os közös gyalogezred elkülönített III. zászlóalja is. Az alakulat 1915. évi küzdelmeit ismertetjük írásunkban. Az ezred békeidőben (1882–1914) A cs. és kir. 86. gyalogezredet hivatalosan 1883. január 1-jén hozták létre, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének átalakítása és […]
Imre Gábor kadét doberdói naplója – 29. rész Tartalékban telik a következő nap. Az első vonaltól 150 lépésre lévő dolina már maga a kényelem, ahol állni, ülni, beszélgetni, aludni és egyeseknek fürdőkádban fürdőzni is lehet. Mire vágyhat többre az ember a Doberdón? Hősünk felcsigázott idegrendszerét azonban konyakkal kell nyugtatni, hogy aludni tudjon. Itt sem teljesen […]
Ez év novemberében jelent meg a Látóhatár Kiadó gondozásában Ludmann Mihály művészettörténész, festőművész kötete Művészek a háborúban 1914-1918 címmel. Az igényes kiállítású album az I. világháború jelentősebb magyar hadifestőit, valamint besorozottként alkotó művészeit mutatja be. A hiánypótló kötetről Viczián Zsófia írt recenziót. Ha kezünkbe vesszük a Látóhatár kiadó frissen megjelent kötetét, amely az első […]
A debreceni 3-as honvédek a 4. isonzói csatában Alig ért véget a 3. isonzói csata, rögtön kezdődött a következő. Az 1915. november 10-től december 4-ig zajló negyedik összecsapásban a Doberdó-fennsíkon harcoló magyar ezredek is súlyos harcokat vívtak. Az év során a Kárpátokban, majd a 2. és a 3. isonzói csatában is szinte teljesen megsemmisülő debreceni […]
Imre Gábor kadét doberdói naplója – 28. rész Az izgalmas nap után végre leszáll az éjszaka, és idegölő néma csend borul a Doberdóra. A huszonnégy órás első vonalbeli szolgálatot követően leváltják és a hátrább lévő dolinákba vonják vissza hősünk szakaszát. Összeszedik halottjaikat, akiket sátorlapba csavarva tudnak magukkal vinni. Megindul a „kísértetek” vonulása, de a visszafelé […]
Száz éve, 1915. november 27-én adta le első lövését a Gallipoli-félsziget nyugati partvidékén partra dobott ellenséges angol erőkre az a 24 cm-es osztrák–magyar mozsárüteg, amelyet a Monarchia küldött a Dardanellákhoz török szövetségeseinek megsegítésére. Az ágyúlövés, mint ma már tudjuk, egyben kezdetét jelentette a Monarchia majd három évig tartó törökországi katonai szerepvállalásnak is, amelynek során több […]
Imre Gábor kadét doberdói naplója – 27. rész Az olaszok feljutnak a Monte dei Sei Busira, azonban az ellentámadás kiveri őket az elfoglalt állásból. Az ismételt ágyúsortűz után újra támadnak, majd az ellentámadás ismét visszavonulásra készteti őket. Tizenkét alkalommal ismétlődik meg hősünk előtt a jelenet estig, aki nem kis aggodalommal követi az eseményeket… Az […]
A világháború során a hadifogolykérdés addig még soha nem tapasztalt óriási dimenziókat öltött. A milliós tömeghadseregek megjelenésével a hadifoglyok száma is egyenes arányban növekedett. Az egész háború során mintegy 60 millió katonát mozgósítottak, közülük mintegy 8-9 millióan estek ellenséges hadifogságba. Különböző számítások szerint az Osztrák–Magyar Monarchia területére mintegy 1,2 millió – 2,3 millió fogoly került. […]
Imre Gábor kadét doberdói naplója – 26. rész Megindul az olaszok támadása a Monte dei Sei Busi ellen. Hősünk magasba lövi a vörös rakétát, ami az ellenség közé hullva jelzi a támadás helyét… Itt a támadás. Hirtelen mentőgondolatom támadt. Előrántottam a rakétapisztolyt, egy pillanat alatt benne volt a piros rakéta. Nem kellett soká várni, […]
Fiumei történeti munkák szerint a rossz ellátás miatt Kiskunhalason is tömegesen hunytak el a háború idején olasz internáltak. Végső István kiskunhalasi helytörténész szerint ezek az állítások komoly tévedésen alapulnak. „Olaszország hadba lépése után az antant oldalán a politikailag megbízhatatlan fiumeiket Magyarországra internálták – közülük mintegy száznegyvenen meghaltak a kiskunhalasi és tápiósülyi táborokban, alultápláltság és […]
Legfrissebb hozzászólások
Kedves Kati, előre is köszönöm, írtam e-mailt. Üdvözlettel
Roób József hazaútja térképen: https://www.google.com/maps/d/u/0/edit?mid=1vB4UO08ycE0bHjkoFDkttDdmYTTPjh4&usp=sharing
Nagyapám Bárdi Lajos is berezovkai hadifogoly volt. Három onnan küldött képeslapja/fotó van a birtokomban, az egyik hátoldalán, mely csoportképet ábrázol, az összes résztvevő aláírásával. Hogyan juttathatnám el ezeket önnek, kedves Krisztina?
Anyai dédapàm Víg István is augusztus 18.-àn született Iváncsán, 1868-ban. A Katonaàllítàsi lajstrom adatai szerint azonban szolgálatra alkalmatlan volt. Így ő nem ünnepelhette az uralkodóval a szülinapját. 😊
A képaláírásban tévesen szerepel a 83. gyalogezred békehelyőrsége, a cs. és kir. Carl Schikofsky nevét viselő 83. gyalogezred szombathelyi volt.
A MÁV Archívumból használt levéltári forrásokat a kolléga (ez eddig csak a szövegben, felugró buborékban volt jelölve, s most betettük a forrásokhoz is), de a közigazgatási iratanyag valóban rejthet még plusz információkat a témában. Köszönjük, Ildikó!